Hollókő ófalu

5
Hollókő ófalu
Hollókő ófalu
Hollókő ófalu
Hollókő ófalu
Hollókő ófalu

Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel, és így világszerte ismert.

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a hagyományos településformáját, a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált Szabadtéri Múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói az épületek nagy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. Festői környezetben, a megőrzött falukép együttesében működik az a falumúzeum 1964 óta, amely egy jellegzetes palóc parasztcsalád életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.

Fekvése, megközelítése

A település Nógrád megye középső részén Szécsény várostól délkeletre, Pásztó városától északkeletre a Cserhát-hegységben található meg. A mindössze pár száz fős település Ófaluja a világörökség része. A falu kizárólag közúton Szécsény irányából, és a 21. számú főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékútra, közelíthető meg.

Története

A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen vára. A sziklára épített erődítményhez egy régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt, hogy bizonyos Kacsics András elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki "boszorkány" volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiai változzanak hollóv és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek - becsületükre legyen mondva, nem szórták szerteszét a köveket -, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett Hollókő vára, a várrom alatt elterülő falu pedig Hollókő. A nevét igazából a vár alatti területről (ami a hollók kedvelt szálláshelye volt), kapt, a települést pedig a várról nevezték el.
Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat.

Ófalu

Hollókő a régiót jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapstruktúráját a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított "szigeten" áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.

A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába - ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok ("hambitusok") szegélyezik.

Múzeumok:

- Falumúzeum (Kossuth u. 82.): bemutatja a 20. század eleji tipikus hollókői házbelsőket. Időszakosan látogatható:április 1-től október 31-ig.
- Postamúzeum (Kossuth u. 80.): A palócföld postája című állandó kiállítás két szobában mutatja be a több megyére kiterjedő néprajzi csoport, a palócság postahálózatának fejlődését és a velük összefüggő postai emlékeket.
- Vármúzeum (Várdomb): több helyszínen mutatja be a vár helyreállításának terveit, a várrekonstrukciós munkákat, valamint a feltáráskor megtalált eszközöket.

Újfalu

A Nógrád megyei falu már a cím 22 évvel ezelőtti elnyerését megelőzően is kedvelt üdülőtelepülésnek számított, azonban a világörökségi rang újabb csábítást jelentett. A falu lakóinak 70%-a nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van. A település művelődési háza 150 fő befogadóképességű. A helyi általános iskolában csak alsó tagozat van. A felsősök a 18 km-re lévő Szécsényben tanulnak. A községben napköziotthonos óvoda működik, s nem kell bezárni a születések hiánya miatt.

Főbb nevezetességei, látnivalók

- Ófalu (Kossuth utca és Petőfi utca) - falurezervátum, 56 védett épületet foglal magában
- Hollókői Tájvédelmi Körzet
- Falumúzeum Hollókőn (Kossuth Lajos utca 82.)
- Postamúzeum
- Hollókői Tájház
- Babamúzeum
- szövőházak (Kossuth Lajos utca 92. és 94.)
- Kelemen Ferenc fafaragó kiállítása és háza (Petőfi u. 2.)
- katolikus templom (a 19. század végén épült, fatornyos épület)
- Hollókői vár


Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom