Hollókő vára

3
Hollókő vára
Hollókő vára
Hollókő vára

A világörökségi falu "őrszeme"

Fekvése

Hollókő restaurált középkori vára a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén trónol.

Panoráma a várból

Panoráma a várból

Története

A hollókői várat a Kacsics-nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára. Az erődítményt az évszázadok során fokozatosan bővítették: falszorosok, bástyák, lakóhelyiségek és ciszternák épültek az eredetileg 13. századi falakhoz. A 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté tartományúr előtt, a továbbiakban őt szolgálták fegyverükkel. 1313-ban az országot lassan ismét egységes állammá formáló Anjou Károly király serege vette be, majd a győztes uralkodó kedvelt hívének, a szintén Kacsics nembeli Szécsényi Tamásnak adományozta. A következő évszázadokban az ő utódai birtokolták a hollókői váruradalmat.
A 15. század elején a vár (Szécsény, Salgó és Csővárral együtt) a huszitáké lett. Maga Giskra János a várban egyezkedett Hont és Nógrád megye küldötteivel. A 1455-ban (fiú örökösök hiányában) Szécsényi László vejeinek, Guthi Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek zálogosította el vagyonát, benne Hollókő várával. A 15. század végén és a 16. század elején, a Losonczyak és Guthi Országok jelentősen átalakíttatták a várat. Az ötszögletes lakótorony és palota együttesét kibővítették a külső várral, ahol helyet kapott az istállók és raktárak sora. Miután a török 1541-ben elfoglalta Buda várát, egyre nagyobb veszélybe kerültek a nógrádi várak is, melyeket a Habsburg hadvezetés beletagolt a királyi végvárrendszerbe. A vár falai között állomásozó helyőrség feladata volt megakadályozni a rablóportyáikra induló török lovascsapatok betörését a környező jobbágyfalvakba, de csekély létszámuk miatt ezt csak nehezen tudták végrehajtani.

Metszet Hollókő váráról a Vasárnapi Újság 1861.évfolyamában

Metszet Hollókő váráról a Vasárnapi Újság 1861.évfolyamában


A nógrádi várakat Ali budai pasa az 1552-es hadjáratában sorra elfoglalta. Közéjük tartozott Hollókő is, melynek védői a hatalmas sereg közeledtére ellenállást nem tanúsítva menekültek posztjukról. A várban később, egy 1556-os zsoldlista szerint Mohamed aga állomásozott huszonegy zsoldosával. A királyi seregek 1593 őszén vették vissza ágyúlövés nélkül, ekkor a török csapat megfutamodott belőle. A katonai jelentőségét már elvesztett kicsiny végvárat 1663-tól húsz esztendeig ismét a törökök tartották hatalmukban. Később a Bécs városának felmentéséből hazafelé tartó Sobieski János lengyel király csapatai szabadították fel véglegesen a "pogányok" hatalma alól. 1711-ben az ország békéjére és az ország nehéz anyagi helyzetére tekintettel, a vár bejáratait, hídjait a külső várudvar szakaszait elbontották. Így a vár elkerülte a teljes lerombolását. A következő évszázadokban az időjárás vasfoga - párosulva a lakossági bontásokkal - erősen megkoptatta falait. Pusztulásának csak az 1966-1969 közötti régészeti feltárás és helyreállítás vetett véget, így jelenleg a hollókői vár a környező vidék legépebb középkori vára.
2003 óta zajlik az élet a várban. A Szent László lovagrend tagjai korhű ruhákban várják a turistákat. Ki lehet próbálni a középkorban használt fegyvereket. Megismerhetik az íj, a számszeríj, a hajítóbárd, és a lándzsa használatát is.

Kialakítása

A körülbelül 400 méter magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült. A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az ötszögletű öregtorony. Itt négy lakószint kapott védelmet. Később, 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is. Később nőtt az igény a kényelem, a hatalom és a vagyon megmutatásának lehetőségei iránt, tehát szükség volt egy lovagterem kialakítására. Közvetlenül melléje pedig egy kápolnát emeltek. A 15. században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel, felvonóhíddal megerősített rendszer védte a felsővárat, amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek.

Részei

A vár méretei a következők: észak-déli irányban 68 méter, kelet-nyugati irányban 51 méter. A bejárati kaputól a torony bejáratáig 27,5 méteres szintkülönbség van. A vár középkori bejáratán belépve indul a felfelé egyre keskenyedő, többszörösen megtört, bejárati falszoros, amely a felvonóhídas, négyszögletes, külső kaputoronyhoz vezet. A külső várudvar megközelítését, több egymás után beiktatott kapu és az azok között elhelyezett farkasverem nehezítette. A ciszternás külső udvarra csak a leengedett felvonóhídon lehetett bejutni. A külső várudvaron egy 4 méter átmérőjű, sziklába vájt ciszterna található. Az ehhez fűződő monda szerint Csák Máté (ehelyütt) rejtette volna el a kincseit, illetve később a törökök is ide hordták össze a környéken elrabolt aranyat. A sok kincskereső azonban eredmény nélkül távozott.
A külső várudvarból két falszoros indul a belső várkapu irányába. Az egyik közvetlenül a rámpáról kivezető kapu mellett található, a másik bejárat a belsővár délkeleti szögleténél csak az egyik kávasíkja maradt meg. Ez a bejáró egy belső falszorosba vezet, s ezen keresztül közelíthető meg a belső várudvar. A 16. században ez a feljárat már nem volt használatban. A gyalogos forgalom átkerült az alatta elhelyezkedő, lépcsőzetesen emelkedő délnyugati külső falszorosba. Itt egy háromszög alapterületű őrtoronnyal zárult. A négy kapuval több szakaszra osztott, teraszosan kiképzett külső falszoroson így lehetett a belső várkapuhoz eljutni. A belső vár kapuján lelépve egy előtérbe kerülünk, amiből három helyiség közelíthető meg. A bal oldali ajtó a pincébe nyílt, a jobb oldali gótikus bejárat a palota délnyugati szárnyába vezetett. Az előtér sziklába vájt lépcsőjén közelíthető meg a belső udvar.
A belső udvart a 16. században szűkítették le,s a palotát még két szinttel magasították meg. A belső vár helyenként a két méter széles falakhoz támaszkodik az "L" alaprajzú palota északi és nyugati szárnya. A szűkített belső udvarról közelíthették meg a torony földszinti helyiségét is, és innen belső lépcsőkön juthattak a felsőbb emeletekre. A torony négyszintes és lőréses pártázattal befejezett tömege kimagaslik a vár többi építménye közül.
Az udvarról belépve egy helyiségen áthaladva a pince feletti palotaszárnyba jutunk. Ez volt a lovagterem. Az udvartól jobbra esik a palota nyugati szárnya. Ennek sarkában van a belső vár ciszternája. Az udvarról egy újabb lépcsőn felkapaszkodva, a gyilokjáróhoz érünk. Körbehaladva egy hosszú lépcsősoron a torony bejárati ajtajához érünk.

Nyitva tartás

H - V: 10:00 - 16:30

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom