A világ első határon átnyúló geoparkja, amelynek küldetése, hogy az egykor szétszakadt nógrádi tájat a geoturizmus komplex térségfejlesztési lehetőségeivel újra egyesítse.
Az 1 619 km2 területű Novohrad-Nógrád Geopark 64 magyar és 28 szlovák település földtani, természeti, történeti és kulturális örökségét, palóc hagyományait ápolja és bemutatva őrzi. A világ első, nemzeti határokon átnyúló geoparkjának küldetése, hogy az egykor szétszakadt nógrádi tájat és fragmentálódott közösségeket a geoturizmus komplex térségfejlesztési lehetőségeivel újra egyesítse, határok nélküli ősi táját Európa kiemelt értékei sorában tartsa. A Kárpát-medence születésének utolsó 30 millió évét megéneklő geopark földtani öröksége rendkívül gazdag őslény- tani lelőhelyekben és különleges vulkáni képződményekben.
Az alulról jövő, kis-és mikrotérségi kezdeményezésre létrejött geopark vezető szervezete a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft, mely az eresztvényi látogatóközpontot és a geopark honlapját (http://www.nogradgeopark.eu/) is kezeli. A geopark magyar oldala domináns, 1 284 km2 természeti örökségének kinevezett gondnoka a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mely számos geosite – földtani bemutatóhely mellett a Salgótarján – Baglyaskői Látogatóközpontját és az Európa Diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Miocén Parkját (osmaradvanyok.hu) is a geopark szolgálatába állította.
A geopark létrehozása és előzményei: Az Ipolytarnóci Ősmaradványok páratlan földtani örökségének központi szerepével 2008-ban jött létre a palóc térség gazdag földtani és kulturális értékeit hálózatban összefogó Novohrad-Nógrád Geopark. A terület a világ első határon átnyúló nemzetközi geoparkjaként 2010-ben vált az Európai Geoparkok – és a Globális Geoparkok Hálózatainak tagjává!
A komoly szakmai és társadalmi támogatottságot is élvező, alulról jövő szlovák-magyar kezdeményezés a történelmi Nógrád Vármegye egy részét öleli fel. A páratlan, történelmi hagyományokat, tájat és közösségeket is újraegyesítő közös Geopark fokozatosan építi ki és kapcsolja össze a látványosságokat a határ két oldalán.
A Novohrad-Nógrád Geopark honlapja
A 2009-ben alakult Nógrádi Geopark Egyesület a Novohrad-Nógrád Geopark 2010. évi sikeres nemzetközi nevezésében aktívan részt vevő, képviselői révén irányító szerepkört betöltő társadalmi szervezet. A geopark-hálózati nemzetközi tagság elnyerése után, küldetésének megfelelően, a magyar oldali geopark településeket, azok társadalmi csoportosulásait, a geopark értékeit védő szerveket, kutató egyetemek és oktatási intézmények képviselőit és a geoparkban érdekelt vállakozásokat állítja széleskörű bázisában a geoturizmus és örökségvédelem szolgálatába, a térség környezeti jóléte érdekében. Az Egyesület nyitottan várja a csatlakozni vágyó új tagokat és a támogatókat.
A jelkép azt a Somoskői várat ábrázolja , melynek lábánál húzódik a trianoni országhatár, a vártorony csúcsánál megszakadó félköríves felírás is ezt jól sejteti. A vár a földtani múltból építkezik, bazaltsziklán áll, alatta a híres hajlott bazaltorgonák zuhatagja.
Az 1990-es évek végén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság(BNPI) és a Cerova Vrchovina CHKO(Szlovákia) szakértői között felmerült egy közösen kialakítandó, földtani bemutatóhelyeket csigavonalban felfűző elképzelés gondolata. Ezt 2001-ben egy Phare CBC projekt ( Geológiai tanulmányút a Cerova Vrchovina és a Karancs.- Medves Tájvédelmi Körzetek térségében) összeállítása követte.
2005-ben – a Jozef Klinda vezette szlovák oldali szakemberek és Fülek városa kezdeményezésére – a Salgótarjáni Kistérség vezetésével elkezdődtek a határon átnyúló Geopark tervezésének előkészületei.
A Phare CBC Közös Kisprojekt Alapra benyújtott „Nógrádi Geopark előkészítése a Salgótarjáni Kistérségben” című sikeres pályázat folytatásaként a Magyarhoni Földtani Társulat – a szlovák társszervekkel egyeztetve és Tardy János irányításával – 2008 év elejére elkészítette a geopark részletes értékleltárát. Ez az adatbázis képezte a nevezési dokumentáció alapját.
A Geoparkon belül gazdag földtani értékek találhatók a 30 millió éves sekélytengeri üledékektől a holocén-pleisztocén keletkezésű szurdokokig. Egyes üledékes kőzetekben a középkor során barlanglakásokat vájtak( pl.:Kishartyán, Szentkút), vulkáni kürtők tetején középkori várak állnak, a kulturális értékek és a földtani formák szervesen összefonódnak.
Számos jelentős helyi védettségű földtani objektum mellett a világhírű ipolytarnóci őslénytani lelőhely Európa Diplomás természetvédelmi területe és több tájvédelmi körzet is a leendő geoparkon belül találhatók. Az Ipoly folyó egy szakasza is a lehatároláson belül van, mely Európa Uniós védettséget élvező NATURA2000 terület.
Kulturális értékekben is gazdag a terület. Régészeti szempontból a Pilinyi kultúra, a szécsényi középkori városmag és a végvárrendszer, a néphagyományokat őrző helyszínek gazdag kínálatából a szentkúti búcsújáró hely, a palóc hagyományok, a színes néptánc kultúra, Hollókő Világörökségi Ófaluja és Kazár is kiemelhető. Új keletű, de szintén híres a Dalai láma által felszentelt Tari sztupa is a Kőrősi Csoma emlékházzal.
A geoparkon belül már most is számos működő földtani bemutatóhely és tanösvény található. A salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum, a hollókői, salgói és somoskői várak már önmagukban is turista csalogatók.
