Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

Baglyas-bazalttömb, Salgótarján

2
Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)
Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

Salgó várától déli irányba haladva, néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat, ami a bazalt egy jellegzetes mállási formája.

A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.

A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól.

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 m magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.

A XIII. században épült várról elősször egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.

Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.

A várromról körpanoráma nyílik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulataira, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. A várrom szabadon látogatható. (turautak.com)

Állomások száma

13

Megközelíthetőség

Salgóbányától vagy a Dornyay Fogadótól turistaúton lehet feljutni a Salgóvár romjaihoz, illetve a Salgó és a Kis-Salgó közti nyeregbe, ahonnan piros L jelzésű turistaút vezet fel a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) csúcsára, a tanösvény indulópontjához.

Bemutatás

Az 1989-ben alapított, jelenleg 6928,6 ha területű Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a 2,4-5,2 millió év között lezajlott bazaltvulkanizmus jelenségeit mutatja be. A geológiai bemutatóösvény a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas erősen lekopott bazaltkúpját övezi: nyugatról dél felé érdemes megkerülni az ormot (az állomások látnivalóit is ebben a sorrendben ismertetjük). A területen lezajlott vulkanizmus főleg lávaömléseket produkált, néhány esetben kevés törmelékszórást is. A nógrád-gömöri bazaltvidék Magyarországra eső képződményei megjelenési formája alapján három fő típusba sorolhatók. Vulkáni takaró csak egy van: a Medves. A 12,8 m2 területű rétegvulkáni felépítésű bazaltplatónak egy 7,8 km2-es része tartozik ma Magyarországhoz. A kis tömegű hasadék- és kürtőkitöltések egyik legszebb példája a Baglyas-kő. Vulkáni kúpból jóval többet ismerünk, ezek felépítése igen változatos, vannak köztük egyszeri és ismétlődő kitörés során keletkezett, csak lávából vagy láva és tufa váltakozásából felépülő kúpok egyaránt. Ezek egyike a Salgó, és a Boszorkány-kő (Kis-salgó). A kúpok nem eredeti vulkáni formák, hanem azok igen erőteljesen lepusztult maradványai, így a kráterek mélyedéseit sehol sem fedezhetjük fel.

Tájékoztató kiadvány, irodalom

  • Fancsik János (szerk.): Nógrád megye természeti értékei. Salgótarján, 1989. (Szerzők: Fancsik János, Kollár József, Márton Ferenc)
  • Judik Béla (szerk.): Természetvédelmi tanösvények és bemutatóhelyek a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén. Salgótarján, 2004 (Írták: Joó Miklós, Judik Béla, Lantos István, Prakfalvi Péter, Stoszek Krisztina, Szvircsek Ferenc)
Hossz: 353 m
Időtartam: 0:30:00
Nehézség:  2
Burkolat minősége: Más: 100% (353 m)
Összes emelkedő: 47 m
Összes lejtő: 47 m

Kapcsolódó