Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

Állomások száma

13

Megközelíthetőség

Salgóbányától vagy a Dornyay Fogadótól turistaúton lehet feljutni a Salgóvár romjaihoz, illetve a Salgó és a Kis-Salgó közti nyeregbe, ahonnan piros L jelzésű turistaút vezet fel a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) csúcsára, a tanösvény indulópontjához.

Bemutatás

Az 1989-ben alapított, jelenleg 6928,6 ha területű Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a 2,4-5,2 millió év között lezajlott bazaltvulkanizmus jelenségeit mutatja be. A geológiai bemutatóösvény a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas erősen lekopott bazaltkúpját övezi: nyugatról dél felé érdemes megkerülni az ormot (az állomások látnivalóit is ebben a sorrendben ismertetjük). A területen lezajlott vulkanizmus főleg lávaömléseket produkált, néhány esetben kevés törmelékszórást is. A nógrád-gömöri bazaltvidék Magyarországra eső képződményei megjelenési formája alapján három fő típusba sorolhatók. Vulkáni takaró csak egy van: a Medves. A 12,8 m2 területű rétegvulkáni felépítésű bazaltplatónak egy 7,8 km2-es része tartozik ma Magyarországhoz. A kis tömegű hasadék- és kürtőkitöltések egyik legszebb példája a Baglyas-kő. Vulkáni kúpból jóval többet ismerünk, ezek felépítése igen változatos, vannak köztük egyszeri és ismétlődő kitörés során keletkezett, csak lávából vagy láva és tufa váltakozásából felépülő kúpok egyaránt. Ezek egyike a Salgó, és a Boszorkány-kő (Kis-salgó). A kúpok nem eredeti vulkáni formák, hanem azok igen erőteljesen lepusztult maradványai, így a kráterek mélyedéseit sehol sem fedezhetjük fel.

Tájékoztató kiadvány, irodalom

• Fancsik János (szerk.): Nógrád megye természeti értékei. Salgótarján, 1989. (Szerzők: Fancsik János, Kollár József, Márton Ferenc)
• Judik Béla (szerk.): Természetvédelmi tanösvények és bemutatóhelyek a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén. Salgótarján, 2004 (Írták: Joó Miklós, Judik Béla, Lantos István, Prakfalvi Péter, Stoszek Krisztina, Szvircsek Ferenc)