Baglyas-bazalttömb, Salgótarján

3

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Története, keletkezése

A ma Salgótarjánhoz tartozó településrész hajdan önálló kisközségként szerepelt. A Baglyasalja elnevezés Baglyas-várától ered, mivel a helység hajdan a vár körül volt, de a törökök és a tatárok dúlásai miatt egy nem messze fekvő völgybe telepedtek át és a várt romjaiban hagyták. A magas hegyekkel körül kerített keskeny völgyben fekvő kerek kősziklán épített "váratska" - Salgó Vár közelsége miatt - csupán rejtekhelyként szolgált.
A terület már a késő bronzkorban is lakott volt. A helység a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt és a nemzetség hollókői (Illés) ága építette a várat. A természet alkotta védőművet - Baglyaskő kétágú megkövesedett lávaoszlopát - kőfallal vették körül és többszintes, toronyszerű gerendavárat alakítottak ki. Valószínűleg ezt a várat említik az 1268-as oklevelek. Az erődítmény 1300-as évek elején fontos útellenőrző pont volt. A várról az 1327-ben és 1341-ben kelt oklevelek is megemlékeznek, de történelmünkben jelentős szerepe nem volt, a XV. században már elpusztult. A vár alatt elterülő helységről első ízben 1341-ből vannak adatok, ekkor Bagloch alakban említik az oklevelek.
A hagyomány szerint a rozgonyi csata után Baglyaskő várát I. Károly leromboltatta, lakóit megcsonkíttatta, ők telepítették be az Etes melletti Béna-völgyet. 1862-ben boltíves kapuja még látszott, de azóta már ez is elpusztult. Falmaradványait elbontották, a környező épületek építésénél használták fel, de mára már ennek nyomai is alig láthatók.
A bazaltot több szakaszban is letermelték. Először a vár építésekor fejtették ki a bazalttelért, majd 1714-1826 között lehetett a második bányászati szakasz és végül az 1900-as évek elejétől az 1930-as évekig folyt időszakosan, nem túl nagy intenzitású bányászati tevékenység.

Felszínalaktani jellemzők, értékek

Az 1975-ben védetté nyilvánított bástyaszerű bazalt nemcsak esztétikai látványosságot jelent, hanem komoly földtani értékeket hordoz. Ilyen komplex földtani feltárás még világviszonylatban is ritkaságnak számít. Betekintést nyerhetünk egy vulkán belső szerkezetébe (a magmát felszínre szállító tápcsatornába, az ún. diatrémába), másrészt olyan "ásványcsomók" találhatók benne, amelyek mintegy 70 km mélységben kristályosodtak ki a Föld köpenyében, harmadrészt pedig a bazalttal egykorú hólyagbarlangok fedezhetők fel, amelyek bizonyítékai a keletkezéskori vizes környezetnek. Magyarországon talán először innen írták le a természetes kokszot, ami a szén és a magas hőmérsékletű (1000-1200 oC) láva levegőtől elzárt kölcsönhatásaként alakult ki.
A Baglyaskő freatomagmás vulkáni tevékenység hatására keletkezett diatréma. A felnyomuló magma a porózus mellékkőzetek (pl.: "glaukonitos homokkő") rétegvizével érintkezve robbanások sorozatával tört a felszínre. A kiszórt anyag a későbbiek során lepusztult, a magmacsatornában lévő piroklasztikum pedig toronyszerűen kipreparálódott. A Baglyaskő K/Ar módszerrel meghatározott kora 3,5-3,8 millió év. A Salgótarján környéki bazaltok ismert koradatai alapján a Medves és a bárnai Nagykő után a legfiatalabb kitörés. A diatréma auklasztitját bazalttelér harántolta át, amiben kisebb szingenetikus barlangok találhatók.
A 301 m magas Baglyaskő déli oldalában találjuk a Balglyaskői bazaltüreget, amely valójában három üreg alkotta rendszer. A legnagyobb egy 7,3 m hosszú, vízszintes folyosóból álló rész, majd ezzel párhuzamosan, de magasabban egy kisebb, 2,4 m-es vízszintes járat és ezek előterében egy 2 m mély, ovális keresztmetszetű kürtő. A barlangrendszer a Baglyaskőt felépítő salakos bazalt és az ezt átjáró lávabazalt határán, kb. 2,4 millió éve működött fumarola maradványa. A korábbi leírások a környékbeli lakosok vagyonának elrejtésére szolgáló mesterséges üregként írták le.

Növény- és állatvilága

Mivel kiterjedése igen kicsi és a lakott helyhez közel háborítatlansága sem biztosított növény- és állatvilága kevés védett vagy ritka fajra szorítkozik. A környéken ritka tatárjuhar (Acer tataricum) néhány példánya azonban megtalálható a területen. Említésre érdemes lepkefaunája az alábbi védett egyedekkel: fecskefarkú lepke (Papilio machaon), nappali pávaszem (Inachis io), nagy rókalepke (Nymphalis polychloros). A cserjésedő területen a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a feketerigó (Turdus merula) talál fészkelőhelyet.

Látnivalók

A védett területen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003-ban geológiai bemutatóhelyet hozott létre, ahol információs táblák segítik a különleges földtani értéket képviselő terület megismerését. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat.
A belső térben a Novohrad-Nógrád Geopark természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató kiállítás tekinthető meg. A létesítmény parkjához kapcsolódó látnivaló a helyi jelentőségű védett természeti terület, a Baglyaskő vulkáni bazaltsziklája. A kert többi részén a Kárpát-medence őshonos fás szárú növényei kerülnek bemutatásra.

A nyitvatartási rend szerint szabadon látogatható:
- március 1. és október 31. között (kedd-vasárnap, ünnepnapok): 9:00-16:00 óra
- november 1.-február 28 között: 9:00-15:00

Kapcsolódó