Ipolytarnóc- Borókás-árok geológiai tanösvény

Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

11
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok
Ipolytarnóci ősmaradványok - 17 millió éves lábnyomok

Állomások száma

7

Megközelítés

Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben, az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú interpretációs eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Ősfenyő Belépő fogadóépület. A 4D Motion Theatre szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, s egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyő törzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide 2007. őszén.

A terület tanösvény-hálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő Geológiai, kőzetparki, biológiai és a kőszikla ösvényekből épül fel.

A természetvédelmi terület fogadóépülete Ipolytarnóctól 1,5 km-re, keletre található.


08ac52da82c6f41ac3d1971fdc6374af

Bemutatás

Az Európa Tanács által 1995-ben Európa Diplomával kitüntetett természetvédelmi terület – geológiai-paleontológiai bemutatóhely – tanösvény-hálózatát a szabadon látogatható 700 m hosszú kőzetpark (N-1/b), a 6 km összhosszúságú biológiai tanösvény (N-1/c), valamint a nyitvatartási időn belül belépőjeggyel és vezetővel látogatható 800 m hosszú, földtani-őslénytani ismereteket nyújtó Borókás-árok Geológiai Tanösvény (N-1/a) alkotja: több mint 40 tájékoztatótábla és 30 növényfaj nevét ismertető kisebb tábla segíti az önálló ismeretszerzést.

A Borókás-árok Tanösvényen a 24-23 millió évvel ezelőtti üledékes kőzetek feltárását (glaukonitos homok és homokkőtétegek), a csarnoképületben a miocén folyópart itató- és gázlóhelyének megkövesedett felszínét, a homokkőpadon párosujjú patások, ragadozók, ősorrszarvúak, madarak lábnyomait, a védőpince épületében a Kubinyi Ferenc által 1838-ban felfedezett 46 m hosszú ősfenyő (Pinuxylon tarnocziense) maradványát, a nagycsarnokban egy kiállítást, mellette az első lábnyomos homokkőfelszínt tekinthetjük meg – szakvezető segítségével.

Tájékoztató kiadvány, irodalom

  • Bartkó Lajos: Ipolytarnóc. Ősmaradványok. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 196. Budapest, 1985
  • Tasnádi Kubacska András: Expedíció az időben. Budapest, 1977
  • Fancsik János (szerk.): Nógrád megye természeti értékei. Salgótarján, 1989. (Szerzők: Fancsik János, Kollár József, Márton Ferenc)
  • Ipolytarnóci ősmaradványok. Tájékoztató füzet (BNPI, Eger)
  • PDF: ipolytarnoc_osmaradvanyok.3.pdf
Hossz: 435 m
Nehézség:  1
Burkolat minősége: Más: 100% (435 m)
Összes emelkedő: 2 m
Összes lejtő: 31 m

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom