Cserépfalu, "Ördögtorony" Tanösvény

2
Cserépfalu,
Cserépfalu,

Jelzés:

piros T


Kiinduló pont:

Cserépfalu központjában található a tanösvény kiindulópontja


Állomások száma:

20


Leírás

A Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba.

A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit, a Bükkalját felépítő riolittufa keletkezését (miocén vulkanizmus), különleges felszínformáit - egyben kultúrtörténeti különlegességeit -, a kaptárköveket (Ördögtorony), a mészkőtérszín képződményeit (Bervai Mészkő geológiai alapszelvénye, jégkori sziklaformák, barlangok), a területet borító fás legelőket, hegyi réteket, a gyertyános tölgyeseket, szurdokerdőket, a melegkedvelő tölgyeseket és a karsztbokorerdők élővilágát és hazánk legjelentősebb ősemberlelőhelyét, a Suba-lyuk barlangot (1932. április 27-én innen kerültek elő a neandervölgyi csontmaradványai) mutatja be.

A Subalyuk-barlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye. Itt találták meg a Neander-völgyi ősember hazai nyomait, egy felnőtt nő és egy 3 éves gyermek csontjait. A későbbi ásatások során barlangi medve, oroszlán és hiéna csontmaradványai is előkerültek. A barlang nagyméretű, egy juhnyájat is képes befogadni.

Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.


A tanösvény állomásai:

1. Berezd-oldal: kilátópont

2. Berezd-oldal: közetfeltárás

3. "Kisamerika"

4. Berezdaljai pincesor

5. Mésztetői fás legelő

6. Ördögcsúszda

7. Ördögtorony-kaptárkő

8. Mész-patak szurdoka

9. Túrbucka

10. Perpác-rét-hegyi legelő

11. Víznyelő

12. Hór-völgy közetei és felszíniformái

13. Gyertyános-tölgyes

14. Jégkori sziklaformák

15. Törmeléklejtő erdő és szurdokerdő

16. Bervai Mészkő geológiai alapszelvény

17. Suba-lyuk

18. Melegkedvelő növényzet

19. Mészégetés

20. Népi építészet


Létesítő, kezelő:

Cserépfalu Község Önkormányzata, Holocén Természetvédelmi Egyesület, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság


Ismeretközlés módszere:

kirándulásvezető-füzetes tanösvény, tájékoztatótáblákkal


Vezetőfüzet:

Cserépfalui "Ördögtorony" tanösvény kirándulásvezető-füzet, Holocén Természetvédelmi Egyesület, 2003


Tájékoztató kiadvány, irodalom:

http://adatbazis.ttk.ektf.hu/uploads/papers/paper_...

Kiss Gábor (szerk.): Cserépfalui "Ördögtorony" Tanösvény. Miskolc, 2003 (Írták: Martonné Dr. Erdős Katalin - Dr. Kiss Gábor - Szepesi János - Barkó Orsolya - Dr. Dobos Anna -Dósa Henrietta - Gergely Attila)

Hossz: 10,16 km
Nehézség:  6
Burkolat minősége: Más: 100% (10,16 km)
Összes emelkedő: 289 m
Összes lejtő: 289 m

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom