Szilvás-kő és Bagó-kő

4
Szilvás-kő és Bagó-kő
Szilvás-kő és Bagó-kő
Szilvás-kő és Bagó-kő
Szilvás-kő és Bagó-kő

Látogatható geotóp.

Hegyvonulat meglepetéssel teli barlangrendszerrel

Története, keletkezése

A Rónabányát DK-ről szegélyező, ÉÉNy-DDK-i irányú, 626 m magas hegyvonulat a Salgó hasadékvulkánjához hasonló bazaltos vulkáni működés során keletkezett. A Szilvás- és a Bagókő bazaltkitörésének kora azonban 3,8-2,2 millió évre tehető (a pliocén végétől feltehetően áthúzódva a pleisztocén elejére), szemben a Salgó-hegy 5,3 millió éves korával. Belső szerkezetükre inkább az elágazó, több, kisebb kitörési centrummal rendelkező vulkáni felépítmény a jellemző, semmint az összefüggő hasadékvulkáni jelleg.
A többfázisú kitörések anyagából üde lávakőzetek, salakos-breccsás lávák és apró vulkáni törmeléket tartalmazó tufák (lapillitufa) rétegződtek egymásra. A kitörési fázis első szakaszát heves robbanásokkal kísért törmelékszórás jellemezte. Az ennek során létrejött apró kőzettörmeléket és vulkáni bombákat tartalmazó, hullámosan rétegzett hamu- és porrétegeket a Szilvás-kő hasadékaiban tanulmányozhatjuk. A kitörés második szakaszában bazalt lávafolyás indult meg a Szilvás-kő kráteréből és az ahhoz kapcsolódó kisebb (ún. parazita) kráterekből (Bagó-kő).
A puhább vulkáni törmelékes kőzet későbbi lepusztulása eredményeként a mai hegygerincet alkotó kemény vulkáni csatornakitöltés jellegzetesen oszlopos elválású bazaltja maradt vissza. Az öt- és hatszög keresztmetszetű, karcsú bazaltoszlopok jól tanulmányozhatók a Bagó-kő bazaltbányájában.

Felszínalaktani jellemzők

A kis szilíciumtartalmú, hígan folyó bazaltlávák jellemző sajátossága az oszlopos elválás. Az oszlopok a lehűlés során fellépő zsugorodási feszültségek hatására alakulnak ki, amelyek olyan óriási erővel feszítik a kőzetet, hogy abban a felszínre, mint hűtési felületre, merőlegesen hasadások, repedések keletkeznek. Az egymással párhuzamosan futó repedések által közrefogott oszlopok legtöbbször öt- vagy hatszög keresztmetszetűek, gyakran teljesen szabályosak. A jelenség típusos előfordulásait láthatjuk például a Szilvás-kő keleti oldalán, egy felhagyott kőfejtőben, ahol a 20 méter magas, kicsit dőlt oszlopok különleges látványt nyújtanak. A hegy északnyugati oldalának kőfejtőjében az oszloposságnak egy ritka példájával találkozhatunk: a függőleges oszlopokon, hozzájuk szervesen kapcsolódva vízszintes oszlopok alakultak ki.
Kialakulásukat tekintve különlegesek a Szilvás-kő barlangszerű járatai. A tetőszintbe mélyedő széles hasadékok úgy keletkeztek, hogy a bazalt alól kitermelték az idősebb, miocén kori szénrétegeket, s a felhagyott bányajáratok beomlásával a felszínig nyíló repedések jöttek létre. A barlangászok már több mint tíz járatot tártak fel ebből a szakemberek által konzekvenciabarlangnak nevezett ritka barlangtípusból, mintegy 200 m összhosszúságban. A tetőről érdemes lemenni a hegy gyomrába. Láthatjuk a vulkáni működés első szakaszában kiszórt, rétegzett hamut a lapillikkel, a vulkáni bombákkal és lávafoszlányokkal együtt. Ha figyelmesebben megnézzük őket, olyan bombákat is fölfedezhetünk, amelyek becsapódásukkor meghajlították a befogadó kőzet rétegzettségét. Találhatunk sárgás színű üledékeket és fehéres riolittufát is. Ezeket könnyen felismerhetjük a környezetüktől elütő színükről.

Érdekesség

Ha tájolónkat a hasadék északkeleti végén, szorosan a tufafal előtt elhúzzuk, meglepő dolgot tapasztalunk. A műszer mintha "megbolondult" volna, összevissza mutatja az "északi" irányt. Magyarázata egyszerű: a piroklasztitban a rendesnél nagyobb mennyiségű magnetit található, s az érzékeny tűt az téríti ki a helyes irányból. A szűk és egyre mélyülő hasadékban különleges mikroklíma alakult ki. A mindkét végén zárt hasadék úgy működik, mint a jégbarlang. A nehezebb hideg levegő megül benne, és azt zártságánál fogva sem a légáramlatok, sem a meleg levegő nem tudják kiszorítani onnan. Így előfordul, hogy nyáron is hó, helyesebben firn található a hasadék alján.

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom