Az utolsó szalmaszál - Mit kerestek a fecskék a „fűben”?! 2024.09.24. 10:31

A Közép-Európában pusztító Boris nevű ciklon nyomán kialakult szélsőséges jelenségek közül, az egyik legszomorúbb a tömeges fecskepusztulás volt. Valószínűleg alig van az országban valaki, aki személyesen nem tapasztalta, vagy a közösségi és egyéb médiából ne értesülhetett volna róla.

Az éppen afrikai telelőhelyeikre vonuló, főként füsti- és molnárfecskék állományának igen jelentős részét végzetesen érintette a hirtelen beállt szokatlan hideg és a tartós, viharos esőzés, amely napokon át lehetetlenné tette, hogy e kis testtömegű madarak táplálékhoz jussanak. Mint közismert, a fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek a hideg és az eső miatt eltűntek…

A levegőből.

A szeptember eleji csapadékos napokon a bükki hegyi réteken meglepő jelenség volt megfigyelhető; az eső intenzitásának enyhülésekor jó néhány füstifecske jelent meg, látszólag a „semmiből” és kizárólag azok fölött a vegetációfoltok fölött repkedtek igen-igen alacsonyan a szitáló esőben, amelyek a kaszálások során visszamaradtak. Feltűnő volt ezzel szemben, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű gyepterület legnagyobb része, amely már ilyenkor rég rövidre van vágva, egyáltalán nem vonzotta őket.

Kaszálásból kihagyott sáv a Bükk egyik hegyi rétjén

Mivel kíváncsiak voltunk, hogy a „lábon hagyott”, látszólag már élettelenre száradt növényzet mit kínálhat számukra, fűhálóval „megmintáztuk” mind a lekaszált, mind a kaszálatlan területet. A fűhálózás módszerével ugyanis a gyepben található ízeltlábúakról, elsősorban rovarokról lehet mennyiségi adatokat gyűjteni.

Fűhálózás a kaszált és kaszálatlan területrészek ízeltlábú „kínálatának” összehasonlítására

A vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a kaszálatlanul hagyott, magasabb gyepben hétszer-nyolcszor annyi ízeltlábút (pókot, poloskát, legyet, bogarat, kabócát, hernyót) lehetett megszámlálni, mint a lekaszált részeken.

Visszahagyott gyepfoltból vett tipikus minta

A nyár folyamán lekaszált, rövid, újonnan kisarjadt gyepről vett tipikus minta

Tapasztalatainkat összefoglalva elmondhatjuk, hogy a júliusi és augusztusi kaszálások folyamán visszahagyott, elszáradtnak tűnő vegetációban sokkal nyüzsgőbb, fajgazdagabb és tömegesebb volt az élővilág, mint a kaszálást követően kisarjadt, rövid, „szép zöld” gyepben.

Mi lehet a célja és jelentősége ezeknek a kaszálatlanul hagyott sávoknak, foltoknak a gyepterületeken, amelyek lehetnek nagyobb kiterjedésű rétek, kisebb erdei tisztások, de akár a saját kertünk, telkünk is?

Kaszálásból kihagyott foltok bükki hegyi réteken

Egyrészt ezáltal biztosíthatjuk, hogy a gyepben található virágos növények egy része magot tudjon érlelni és bizonyos növényfajok ne „kopjanak ki” az élőhelyről. Másrészt, hogy az itt élő, gyakran igen fajgazdag rovarvilág egyes egyedei túlélhessék a táplálkozó-, illetve búvóhelyül szolgáló magasabb növényzet eltűnését és szaporodhassanak is. Igen lényeges szerepet töltenek be a megporzó rovarok; hártyásszárnyúak, lepkék, bogarak stb. életében, hiszen a kaszálás miatt hirtelen eltűnő virágszőnyegből ezáltal maradhatnak vissza legalább kis részek, melyek számukra továbbra is nektárt és pollent szolgáltatnak. Ez a magasabb vegetáció azonban sokszor a földön fészkelő madaraknak is szaporodási helyül szolgál, menedékként lehetővé teszi számukra a fészekalj felnevelését.

Mindezeken túl, - mint a szeptember eleji időjárási krízis megmutatta; a kaszálatlanul visszahagyott területrészek, végső esetben, a fecskéknek is életmentő táplálkozási lehetőséget nyújthatnak a számukra kritikus időszakokban.

Ezért mindig érdemes belegondolni, hogy a viszonylag gyorsan lezajló gépi kaszálással a gyep élővilágának szempontjából milyen extrém változás következik be, méghozzá mennyire rövid idő alatt! Ugyanakkor ezt a pusztító hatást van lehetőségünk mérsékelni kaszálatlan foltok, sávok visszahagyásával.

Védett területeken és Natura2000 gyepeken jogszabály* is kötelez a terület 5-10% közötti részének kaszálatlanul hagyására, ám a gyepekhez kötődő gazdag növény- és állatvilág érdekében, a speciális, jogi védelmet élvező területeken kívül, akár saját kertünkben, vagy egyéb, jó természeti állapotú gyepes területünkön is megvalósíthatjuk ezt a jó gyakorlatot.


*269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól /4. § (1) értelmében a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom