Az utolsó szalmaszál - Mit kerestek a fecskék a „fűben”?! 2024.09.24. 10:31

A Közép-Európában pusztító Boris nevű ciklon nyomán kialakult szélsőséges jelenségek közül, az egyik legszomorúbb a tömeges fecskepusztulás volt. Valószínűleg alig van az országban valaki, aki személyesen nem tapasztalta, vagy a közösségi és egyéb médiából ne értesülhetett volna róla.

Az éppen afrikai telelőhelyeikre vonuló, főként füsti- és molnárfecskék állományának igen jelentős részét végzetesen érintette a hirtelen beállt szokatlan hideg és a tartós, viharos esőzés, amely napokon át lehetetlenné tette, hogy e kis testtömegű madarak táplálékhoz jussanak. Mint közismert, a fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek a hideg és az eső miatt eltűntek…

A levegőből.

A szeptember eleji csapadékos napokon a bükki hegyi réteken meglepő jelenség volt megfigyelhető; az eső intenzitásának enyhülésekor jó néhány füstifecske jelent meg, látszólag a „semmiből” és kizárólag azok fölött a vegetációfoltok fölött repkedtek igen-igen alacsonyan a szitáló esőben, amelyek a kaszálások során visszamaradtak. Feltűnő volt ezzel szemben, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű gyepterület legnagyobb része, amely már ilyenkor rég rövidre van vágva, egyáltalán nem vonzotta őket.

Kaszálásból kihagyott sáv a Bükk egyik hegyi rétjén

Mivel kíváncsiak voltunk, hogy a „lábon hagyott”, látszólag már élettelenre száradt növényzet mit kínálhat számukra, fűhálóval „megmintáztuk” mind a lekaszált, mind a kaszálatlan területet. A fűhálózás módszerével ugyanis a gyepben található ízeltlábúakról, elsősorban rovarokról lehet mennyiségi adatokat gyűjteni.

Fűhálózás a kaszált és kaszálatlan területrészek ízeltlábú „kínálatának” összehasonlítására

A vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a kaszálatlanul hagyott, magasabb gyepben hétszer-nyolcszor annyi ízeltlábút (pókot, poloskát, legyet, bogarat, kabócát, hernyót) lehetett megszámlálni, mint a lekaszált részeken.

Visszahagyott gyepfoltból vett tipikus minta

A nyár folyamán lekaszált, rövid, újonnan kisarjadt gyepről vett tipikus minta

Tapasztalatainkat összefoglalva elmondhatjuk, hogy a júliusi és augusztusi kaszálások folyamán visszahagyott, elszáradtnak tűnő vegetációban sokkal nyüzsgőbb, fajgazdagabb és tömegesebb volt az élővilág, mint a kaszálást követően kisarjadt, rövid, „szép zöld” gyepben.

Mi lehet a célja és jelentősége ezeknek a kaszálatlanul hagyott sávoknak, foltoknak a gyepterületeken, amelyek lehetnek nagyobb kiterjedésű rétek, kisebb erdei tisztások, de akár a saját kertünk, telkünk is?

Kaszálásból kihagyott foltok bükki hegyi réteken

Egyrészt ezáltal biztosíthatjuk, hogy a gyepben található virágos növények egy része magot tudjon érlelni és bizonyos növényfajok ne „kopjanak ki” az élőhelyről. Másrészt, hogy az itt élő, gyakran igen fajgazdag rovarvilág egyes egyedei túlélhessék a táplálkozó-, illetve búvóhelyül szolgáló magasabb növényzet eltűnését és szaporodhassanak is. Igen lényeges szerepet töltenek be a megporzó rovarok; hártyásszárnyúak, lepkék, bogarak stb. életében, hiszen a kaszálás miatt hirtelen eltűnő virágszőnyegből ezáltal maradhatnak vissza legalább kis részek, melyek számukra továbbra is nektárt és pollent szolgáltatnak. Ez a magasabb vegetáció azonban sokszor a földön fészkelő madaraknak is szaporodási helyül szolgál, menedékként lehetővé teszi számukra a fészekalj felnevelését.

Mindezeken túl, - mint a szeptember eleji időjárási krízis megmutatta; a kaszálatlanul visszahagyott területrészek, végső esetben, a fecskéknek is életmentő táplálkozási lehetőséget nyújthatnak a számukra kritikus időszakokban.

Ezért mindig érdemes belegondolni, hogy a viszonylag gyorsan lezajló gépi kaszálással a gyep élővilágának szempontjából milyen extrém változás következik be, méghozzá mennyire rövid idő alatt! Ugyanakkor ezt a pusztító hatást van lehetőségünk mérsékelni kaszálatlan foltok, sávok visszahagyásával.

Védett területeken és Natura2000 gyepeken jogszabály* is kötelez a terület 5-10% közötti részének kaszálatlanul hagyására, ám a gyepekhez kötődő gazdag növény- és állatvilág érdekében, a speciális, jogi védelmet élvező területeken kívül, akár saját kertünkben, vagy egyéb, jó természeti állapotú gyepes területünkön is megvalósíthatjuk ezt a jó gyakorlatot.


*269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól /4. § (1) értelmében a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom
6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom