Eredményes költési időszak a szárnyas „nagyragadozóknál” 2020.06.23. 11:06

Június a bőség hava, mondja a népi hiedelem és milyen igaza is van.

Érnek a gyümölcsök, kezdődnek az aratások, javában tartanak a kaszálások. Mindenki a termények betakarításával van elfoglalva. Nincs ez másképp nálunk, madarászoknál sem, indul a költési időszak „szürete”, a fészkek ellenőrzése, a fiókák gyűrűzése az igazán nagyoknál, a sasoknál és a sólymoknál!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-hevesi Tájegysége igazi „éléskamra”! Alföldi elhelyezkedésével, mozaikos elrendezésével változatos és bőséges táplálékkínálatot biztosít gazdag madárvilágának. A szántók közé beékelődött gyepek, füves mezsgyék, lucernások, ugarok és parlagok táplálkozó helyet, míg a szegélyfasorok, erdősávok, facsoportok búvó és fészkelő helyet biztosítanak. A térség karakterfajai a seregély, mezei pacsirta, bíbic és szalakóta, míg a régió csúcsragadozói, a tápláléklánc piramis teteje a kerecsensólyom és a parlagi sas. Ég és föld urai, gyorsaságukkal és nagyságukkal meghatározó szabályozói a természet, ezen szegletének.

A kerecsenek az elmúlt évek szélsőséges időjárási körülményei miatt (hideg és esős tavaszok), nem tudtak meghatározó fészekaljakat produkálni, sok esetben felhagytak a költéssel, zápultak be a tojások. Így különösen örömteli, hogy idén 3-4-5 fiókás fészekaljakat tudtunk regisztrálni és emelkedőben van a fészekfoglaló párok és sikeres költések száma is.

Az idei év különösen jónak számít. Ezen pusztai fajoknál a szárazabb tavasz kedvező, sok a pocok és földön fészkelő egyéb zsákmányállat. Alapvetően a hímek vadásznak, míg a tojó a tojásokat költi, és a kisfiókákat melengeti és eteti. Itt nagyon fontos, hogy elegendő táplálékot tudjon gyűjteni, és hogy a tojónak már csak akkor kelljen szerepet vállalnia a vadászatban, ha már a fiókák elég erősek és idősek ahhoz, hogy magukra hagyhatóak legyenek


A parlagi sasok kutatása az elmúlt évtizedekben komoly fejlődésen ment keresztül. A fajjal foglalkozó szakemberek rengeteg időt és energiát töltöttek a tudományos alapokra, hogy minél pontosabb képet kapjunk a Kárpát–medencei állomány helyzetéről és annak fejlesztési lehetőségeiről. Ennek egyik fontos eleme a fészkek ellenőrzése és az ezek során felvett adatok pontossága. A fiókák számbavételekor nem csak méret felvételezések történnek (kor, súly, különböző parametrikus mérések, mint karom, csűd és farok hossz, nem megállapítás) hanem DNS vizsgálatokhoz genetikai mintaanyag is vételezésre kerül. A szülőktől vedlett tollat gyűjtünk, a fészekből táplálékmaradványokat.

Mindezek azonban csak akkor sikerülnek, ha fel tudunk mászni és biztonsággal le is tudjuk ellenőrizni a fészket és környezetét. A sasok alapvetően nem könnyítik meg a helyzetünket, a magas fák csúcsában, felső harmadában, azok széleire építik a fészkeket, sokszor olyan helyzetbe, hogy onnan már nincs feljebb…így az emberi képességek igen ki vannak feszítve, és hát előfordul, hogy a sasok győznek!

A természetvédelmi őrszolgálat munkája azonban itt nem áll meg, a biztonságos kirepülésig folyamatos ellenőrzés és megfigyelés alatt tartják a fokozottan védett madarak költését. Szükség esetén pedig, legyen az időjárási viszontagság esetleg emberi zavarás a szükséges beavatkozásokat is megteszik. Legyünk hát körültekintőek, óvjuk és védjük természeti környezetünk értékeit!

Fotók: Sasvári János, BNPI

Sasvári János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom