Pécs-kői bazaltkúp, Salgótarján

4
Pécs-kő
Pécs-kő
Pécs-kő
Pécs-kő

Látogatható

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

Salgótarjántól keletre, kb. 1,5 km-re emelkedik az 542 m magas Pécs-kő. A sziklát a Salgótarján – Somlyó-bányatelep – Pécskő-nyereg útvonalon célszerű felkeresni. A Pécs-kő nyeregtől kb. 20 perces sétával juthatunk jelzett úton (sárga sáv) a Pécs-kő csúcsához.

Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A Pécs-kő vulkáni kúpját a pliocén korban (2-3 millió éve) két szakaszú vulkáni működés hozta létre. Az első törmelékszórás volt, ebből épült a kúp főtömege. Anyaga szürke színű, különböző méretű kilövellt bombákból, lávafoszlányokból, salakos bazalttufából, agglomerátumokból áll. A második szakaszban hasadékok mentén ezt lávabazalt törte át. Az egyik hasadékkitöltés a jelenlegi csúcsnál magasabbra emelkedett, amit érdekes alakja miatt Hurka-Pécskőnek neveztek.
A fekete színű, tömött szövetű, jól hasadó bazaltot a kőbányászat lerobbantotta és kitermelte. Az 1930-as évek előtt öt nagyobb bánya is működött a területen, melynek során „utcakő”-nek való bazaltot termeltek ki. Ekkor készült a szirtre vezető, sziklába vájt lépcsősor. Irodalmi adatok szerint drótkötélpályás kőbánya is volt a Pécs-kő DK-i oldalán és oszlopos bazaltot is bányásztak. Földtani szempontból tanulságos feltárást mutat az ún. Kis-Pécskő. A bányászat során itt nem tártak fel bazaltáttörést, ami azt jelenti, hogy a Kis-Pécskő a nagy csúcs oldalkrátere, tehát annak magmakamrájából kapta lávaanyagát.
Már az őskorban megtelepedett itt az ember. A sziklacsúcs környékén 1960-ban végzett ásatások péceli és bronzkori kultúrához tartozó leletanyagot találtak. Pécs-kő várának történetéről okleveles említés nem maradt fenn. Romját elsőként egy 1802-ben készült térkép jelöli. Egy 1906-os várjegyzék az elpusztult erősségek közé sorolja. A helyi hagyomány úgy tartotta és ez ma is elevenen él, hogy a sziklatetőn egykor rablóvár állt. Bár a bazaltbányászat a Pécs-kőt részben átalakította, egy 1999-ben végzett régészeti kutatás keretében mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket, lépcsőket írtak le. A szikla északi oldalán található kisméretűüregek eredete sem tisztázott, vagy természetes zárványkimállások vagy kaptárkő-jellegű fülkék.

Növényzet

A bazaltsziklán kialakult jellegzetes növénytársulás fajai közül kiemelendők az alábbiak. A bazaltsziklán az északi fodorka (Asplenium septentrionale), a telepített fenyvesekben a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) egyedei is előfordulnak. A kora tavaszi bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) meglehetősen elszigetelt populációi találhatók itt. Sziklai cserjésekben a védett pannon madárbirs (Cotoneaster matrensis) töveivel találkozhatunk. A cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben kiterjedt állományban van jelen a kisvirágú pimpó (Potentilla micrantha), amely a területen reliktum jellegű fajnak tekinthető. A környéken a Pécs-kő és a Salgó bazaltkúpjairól ismert a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides). A bazaltsziklán a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta) is megtelepedett. A meglehetősen ritka, 2 m-es nagyságot csak nagyon ritkán elérő, cseres-kocsánytalan tölgyesekben előforduló mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) is látható. A törmeléklejtőkőn a magas csukóka (Scutellaria altissima) is jelen van. Meglehetősen elszigetelt populációkkal képviselteti magát az ujjas keltike (Corydalis solida). A bazalttufán százas nagyságrendben fejlődik a sziklai ternye (Aurinia saxatilis). A sziklagyepekben és sziklai cserjésekben a tarka nőszirom (Iris variegata) is jelen van.


Kapcsolódó

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022.08.23. 15:22
Willkommen in Eger [13.03.2022-19.03.2022]Wir sind beide am Sonntag den 13.03 angekommen. Da der 15.03 der ungarische Nationalfeiertag ist, war auch der Montag frei. Glücklicherweise hatten sich Kornelia und Balazs bereits Gedanken um die Gestaltung der beiden Tage gemacht und zeigten uns Eger und die Umgebung. Am Montag waren wir in Cserépfalu wandern und besichtigten die Suba-lyuk höhle, den Felhagyott kőfejtő Aufschluss und den Odor Castleruin Ausblick. Nach der Anstrengung gingen wir gemeinsam in einem Restaurant in einem Nachbarort essen.Dienstag, der 14.03 sind wir in die Innenstadt von Eger gefahren. Angefangen bei der Eszterházy Universität gab uns Kornelia eine Stadtführung und wir liefen unter anderem am Minarett vorbei, hoch zur Burg. Wir sahen uns den Heldensaal an und im gotischen Bischofspalast die Ausstellung über die Besetzung von Eger. Anschließend war es kurz vor vier, eine wichtige Uhrzeit für Eger. Um 15.52Uhr wird jeden Tag ein Schuss aus einer antiken Waffe abgefeuert, um an die Besetzung von 1552 zu erinnern.Am Mittwoch (15.03) war unser erster richtiger Arbeitstag, an dem wir erst allen vorgestellt wurden und uns anschließend begannen genauer mit dem Nationalpark zu beschäftigen. Am nächsten Tag ging es dann auch direkt in die Natur bei Bükkzsérc, um Pinienbäume (Pinus pinea) von einer Grasfläche zu entfernen. Diese beinhaltet eine wichtige und geschützte Flora und Fauna die durch die invasiven Bäume gefährdet wird. Samstags beteiligten wir uns an einer Müllsammelaktion in Andornaktálya.
Tovább olvasom