Salgótarján - Petőfi sétány

2
Salgótarján - Petőfi sétány
Salgótarján - Petőfi sétány

Petőfi sétány

Az ember és a táj évszázadokon átívelő kapcsolata követhető nyomon a Somoskő várát a Salgó várával összekötő sétaúton. A jeles elődök kötődésének bemutatásán túl a séta során kapcsolatba kerülhetünk a természetvédelem egyik megalapozó szakterületével, a madárvédelemmel, illetve a városalapító szénbányászat bemutatásával is. Az eresztvényi Madárparkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Madárbarát kert” táblasorozata is látható.

Az Eresztvényi Látogatóközpont mellett haladva, sárga turista-jelzéssel jelölve, a régi kőszállító kisvasút nyomvonalán hétvégi házak mellett visz a Petőfi sétány. A telkeket elhagyva balra fordul az út és elhaladunk a Petőfi-forrás és nyársaló mellett. Ahogy tovább haladunk elmaradozik bal oldalon a növényzet és elénk tárul a Karancs fekvő elefántra hasonlító vonulata, valamint a Szlovákia területén található Sátoros-hegy, végül Somoskő település a fölé magasodó Somoskői várral. Balkézre bazaltköves út vezet Somoskőre, a várhegyen emlékpark, Petőfi kunyhó, organikus vármakettek vadaspark és vízvételi lehetőség várja a turistákat. A vár, a bazaltorgona és a tanösvény meglátogatásához belépőjegyet kell váltani, amit a vár alatt található zöld épületben lehet megvásárolni (forintban és euróban is lehet fizetni). A vár megtekintése után mindenképp tekintsék meg a bazaltorgonát, mert ilyen geológiai látnivaló igen ritka a világon. A látnivalók megtekintése után vissza lehet térni a leírt úton Eresztvénybe, vagy a helyi buszjárattal Salgótarjánba, Salgóbányára.

"1920-ban a teljes hegyvidéket elcsatolták Salgótarján határától északra, beleértve a Medves-fennsíkot, Somoskőt és Salgó várát. is. A legenda szerint egy magyar orvosprofesszor, dr. Krepuska Géza, akinek kőbányái a határon túlra kerültek, nem hagyta annyiban a dolgot, és amikor egy angol diplomatát gyógyított, fizetségként csupán annyit kért, hogy segítsen neki a bányáit visszaszerezni. 1924. február 15-én (a máig élő egyetlen, számunkra pozitív) határmódosítással négy falut és a Medves-vidék nagy részét visszakapta Magyarország, a somoskői vár azonban – stratégiai okokból – a csehszlovák oldalon maradt. A helybéliek azóta minden évben február 15-én ünneplik a „Hazatérés Napját”. (forrás: Turista magazin)

Szöveg

Szöveg

Hossz: 5,06 km
Nehézség:  5
Burkolat minősége: Más: 100% (5,06 km)
Összes emelkedő: 203 m
Összes lejtő: 292 m

Kapcsolódó