Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény

2
Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény
Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény

A tanösvény a Bükk-fennsík különleges felszínalaktani formakincsei közül a Kis-kőháti-zsombolyt – vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagymező fokozottan védett növényvilágát mutatja be.

A tetőközeli zsombolyok a hegység legidősebb karsztalakulatai, valószínűleg későpliocén korú vagy öregebb víznyelőbarlangok táplálóterületüket és tölcsérjüket vesztett maradványai, mint például a Kálmán-réti-, a Kis-Kőháti-, a Lyukas-gerinci- és a Mélysár-bérci-zsomboly. Ehhez a bükki viszonylatban idősebb, tetőközeli zsombolynemzedékhez tartozik, a tanösvény által érintett Kis-kőháti-zsomboly is, amely néhány százezer évvel korábban víznyelőként működött. A Bükk legnagyobb felszíni karsztformája a Nagy –mező poljéja (karsztvápája ): olyan nagy területű, karsztosodó kőzetbe mélyülő karszttál, amelynek alját töbrök, ikertöbrök (uvalák), víznyelők tagolják. A Nagy-mező sűrű töbörhálózatát a tetők felől lefutó völgyek egykori, többnyire időszakos vízfolyásai hozták létre.

A Nagymező hazai viszonylatban egyedülálló 900 méter tengerszint feletti magasságával. Megfigyelhetjük a karszthegységek jellegzetes víznyelőit. A túra érinti Három-kőt, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Bükk déli részére, tiszta időjárás esetén a Tokaj-hegy és a Tisza-tó is látható.

Időtartam: 1 óra

Közepes nehézségű túra.

Állomások:

1. – Kis-Kőhát-nyereg (indítóállomás)

2. – Kis-kőháti-zsomboly (tábla) Bükki viszonylatban a legidősebb barlangok közé tartozik, amely néhány százezer évvel korábban víznyelőként működött.

3. – Nagy-mező (fokozottan védett terület) (tábla) A Bükk legnagyobb karsztvápája, amelynek alját töbrök, ikertöbrök (uvalák), víznyelők tagolják. Erdőirtás nyomán keletkezett hegyi rét számos növényritkasággal.


Vezetőfüzet:

bkk-fennsiki_tanosvenyek.7.pdf

Jelzés

fehér négyzetben átlós kék sáv

Állomások száma

3

Megközelíthetőség

Az Eger - Felsőtárkány - Lillafüred műút bükk-fennsíki elágazásánál (a bánya-hegyi parkolónál) levő sorompóig lehet gépjárművel közlekedni, innen a zöld négyzet jelzésű turistaúton gyalogosan közelíthető meg a Kis-kő-hát és a Zsérci-Nagy-dél közti nyereg (Kis-Kőhát-nyereg), a tanösvény kiindulópontja.

Ismeretközlés módszere

tájékoztatótáblás, kirándulásvezető-füzettel rendelkező tanösvény

Tájékoztató kiadvány, irodalom

  • Baráz Csaba (szerk.): Bükk-fennsíki tanösvények. Tanösvények a Bükki Nemzeti Parkban 4. Eger, 2004 (Írták: Baráz Csaba, Hevesi Attila, Ilonczai Zoltán, Pelikán Pál, Schmotzer András, Szitta Tamás)
Hossz: 5,23 km
Burkolat minősége: Föld: 60% (3,14 km); Köves: 35% (1,83 km); Aszfalt: 5% (261,65 m)
Összes emelkedő: 144 m
Összes lejtő: 140 m

Kapcsolódó