Európai Geoparkok Hete a Palócok Geoparkjában

2024.06.01. 09:00 - 2024.06.02. 17:00

Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület és bemutatóhely

1
Európai Geoparkok Hete a Palócok Geoparkjában

A megalakulásának 20 éves jubileumát ünneplő Globális Geoparkok regionális hálózatának tagjai, az Európai Geoparkok tavasz végén, nyár elején minden évben megemlékeznek öreg kontinensünk földtani örökségéről, melyhez 2024. május 18. és június 2. között a 80 évvel ezelőtt védetté nyilvánított Ipolytarnóci Ősmaradványok is csatlakoznak. De a Palóc Geopark szívében, Hollókőn és Szentkúton is lesznek érdekes programok.

A szlovák-magyar, transznacionális Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark sok érdekes programmal ünnepli meg földtani- és kulturális örökségét, hagyományait. Beléptető kapuja a mi Miocén Parkunk, ahol a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakértői által vezetett túrák során érhetők tetten az egykori tengerek és vulkáni katasztrófák nyomai. Földünk dinamikus élete és az éghajlatváltozások mellett az Ősvilági Pompeji legújabb őslénytani felfedezéseivel is megismerkedhetnek a résztvevők a geológiai tanösvényen. De az Európai Geoparkok Hete tiszteletére egyéb speciális, tematikus programokat is szervez a terület, melyeken érdemes részt venni. Pünkösdkor a gyermekes családokra gondolva a kincskeresés, arcfestés és kézműves foglalkozások, fafaragás mellett termelői kirakodó vásárt is tartanak. Óriáspalacsinta, malomkalács és palócgulyás is lesz a Lombkorona kávézónál étkezők számára.

Május 25-én 11 óra 45 perckor a fogadóépülettől induló Miocén Ősvilági tematikus túrán a résztvevők a Pannon-tó bükkábrányi fáitól, a vulkáni katasztrófán keresztül, az őstengeri cápákig búvárkodnak a múltban, átélve az éghajlat változások megpróbáltatásait is. A tematikus túrán csak az előre regisztráltak vehetnek részt (3.000 Ft/fő), a részvételi szándékot az ipolytarnoc@osmaradvanyok.hu email címre május 24-ig beérkezett levélben lehet jelezni.

Június 1-én két kiemelt programot is tartanak az Ősmaraványoknál. A Lombkorona kávézó cápás tavacskája mellett palacsinta - és malomkalács sütés lesz, de:bográcsos palócgulyást és helyi fokhagymás kenyérlángost is kínálnak.

Ekkor lesz a megyei gyermek-vadásznap az őslények birodalmában: természetismerettel és vadászattal kapcsolatos előadások, ügyességi versenyek, kutyásbemutató, íjászat és kézműves foglalkozások mellett a legkisebbek energiáinak levezetésére ugrálóvár is rendelkezésre áll majd. A meghívó részletező plakátja itt tölthető le.

Június 1-jén egész Európában Vulkánnapot tartanak, melynek tradíciója van az Ősmaradványoknál. (Egy előző beszámoló linkje) Ezen a napon a geológiai tanösvényi vezetett túrák és egy speciális tematikus program fókuszál a geopark 20 millió évet felölelő, rendkívül változatos vulkanizmusára A 10 óra 45 perckor az Ősfenyő Belépő fogadóépülettől induló speciális túrán geológiai tanösvényi jeggyel lehet részt venni.

A vezetett program a miocén erdőn keresztül a geológiai tanösvényt, majd a kőzetparki ösvényt érintve érkezik vissza a fogadóépülethez. A kb. 2 óra időtartamot felölelő túra 2,3 km hosszú, könnyű terepi sétát jelent, melyre a limitált létszám miatt az ipolytarnoc@osmaradvanyok.hu email címre május 29-ig írásban előre bejelentkezettek előnyt élveznek.

A Geopark kiemelt sprirituális partnerei közé tartozik Nemzeti Kegyhelyünk. A terület szellemi kisugárzásához a földtani múlt is hozzájárult, nem csoda, hogy a kialakított tanösvények is kitérnek rá.

Sekélytengeri üledékekbe (kalkarenit) vájt remetelakások, különleges geológiai alakzatok és üde vízű források, a természeti értékeket felfűzőn ismertető tanösvény a ferences értékekkel összekapcsolódva különleges élményt adhat a kegyhely egyedülálló környezetének megismeréséhez, melyhez a Digitális Vándor program is rendelkezésre áll, érdemes letölteni az okostelefonra.

Hollókő Ófaluja a Világörökség része, a geopark szívében fekszik. Geoparkunk partnereként palóc örökségünk hű ápolója, számos programmal készül a Geopark Hét pünkösdi forgatagához. Május 19-én, pünkösd vasárnap érdemes lesz a falu utcáin sétálni, egy népviseletes program kapcsán nem akármilyen látvány dobogtathatja meg a női- és férfi szíveket, elég csak az alábbi képre nézni.

Május 20-án pedig Várjátékokat tartanak, az Ófalu fölé tornyosuló Hollókői Vár elfoglalására. Érdemes benevezni rá, mostanában kevés sikerélménye van a magyarnak. Azért fő az óvatosság, nem csupán a puskaporos levegő miatt. Egy kialudt vulkán gyökérzónája a Várhegy andezet telére, melynek tanösvényét a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alakította ki.

Május 28-án, Baglyaskőn a geopark értékeiről szóló nagyszabású tanulmányi versenyt tartanak a szlovák és magyar általános iskolák felsőtagozatosainak.

De érdemes geoparkunk határain túlra is tekinteni, hiszen az UNESCO Globális Geoparkok összefogásában egy különleges programsorozat és verseny is kezdetét vette a földtani örökségünkhöz és az élő bolygóhoz kapcsolódva, csatlakozzanak hozzá.

GGN versenykihívás 2024

Öreg kontinensünk és a geoparkok emlékezetének ünnepét országunk másik két UNESCO Globális Geoparkjában, a Bakony–Balaton és a Bükk-vidék Geoparkokban is megtartják, érdemes felkeresni honlapjukat.

Kapcsolódó

Cserépfalu - Mész-tető földvár tanösvény

Cserépfalu - Mész-tető földvár tanösvény

2022.09.01. 09:59
A Bükk történelmi múltjának fontos emlékei a várak, vármaradványok. Nemcsak a jelentős falmaradványokkal rendelkező vagy majdnem ép kővárak, hanem a sáncokkal, árkokkal határolt "földvárak" is. Korábban kevesen tulajdonítottak védelmi jelleget a sáncoknak, töltésgyűrűkkel övezett építményeknek, azokat sok esetben "pogány" áldozóhelyeknek vélték és a hunoknak, avaroknak tulajdonították létrehozásukat. A közelmúltban lezajlott kutatások azonban tisztázták a "földvárak" korát, rendeltetését - ma már az őskori és középkori sáncvárak nagy részét is el tudjuk különíteni egymástól. A Bükk-vidéken, a Kárpát-medence más tájaihoz hasonlóan, az őskorban több népcsoport épített erődített telepeket, várakat. Az őskori erődítések első klasszikus korszaka a korai és középső bronzkor volt. A kora bronzkori hatvani kultúra (Kr. e. 2000 - 1750) és a középső bronzkori füzesabonyi kultúra (ie. 1750 - 1350) lakossága leginkább a hegység peremén, a dombvidéken telepedett le. A rájuk jellemző típus a nagyobb kiterjedésű "nyílt telep" melletti kis vár (0,02-0,08 ha). A többnyire csak árokkal körülvett védett terület a vezető rétegé lehetett: valószínűen egyaránt szolgálta a saját népüktől való elkülönülést, illetve a szomszédos népek, távolabbi kultúrák ellenséges népei elleni védelmet. A bronzkor első feléből származó földvárak a Bükk déli peremén a maklári Baglyas, a novaji Földvár, a tardi Tatár-domb. Az őskori erődített telepek második nagy korszaka a késő bronzkorban kezdődött. A Kyjatice-kultúra (Kr.e. 12. századtól 8-7. századig, a "preszkíták" betöréséig) sánccal, árokkal, meredek hegyoldalakkal határolt telepei nagy kiterjedésűek és igazán impozáns megjelenésűek és főleg a hegység belsejében, nagy relatív magasságú hegytetőkön lelhetők fel. A Bükk kyjatice-i típusú földvárcsoportjának minden egyes tagját érdemes felkeresni, a háromezer éves erődített települések bejárása önmagában is különleges élményt nyújt, sáncaikról pedig szép kilátás tárul szemünk elé. A hegység késő bronzkori erődített telepei a következők: Szilvásvárad és Bélapátfalva határán a Kelemen széke (Töröksánc), Dédestapolcsány határában a Verepce-tető, a Miskolctapolca mellett a Vár-hegy, Bükkszentlászló felett a Nagysánc, Sálytól északra a Latorvár-tető, Cserépfalu határában a Mész-tető, Felsőtárkány fölött a Vár-hegy. Mivel a bükki sáncok építését a Kr. e. 8. század idejére (a Hallstatt B2 periódus végére, a Hallstatt B3periódusra) datálják a régészek, ezért legújabban a preszkíta (mezőcsáti csoport) bevándorlási hullámokhoz kötik az erődítések elkészítését. Csakhogy ennek a vélekedésnek is ellentmond, hogy földvárainkban a keleti eredetű tárgyak is nagy számban jelen vannak, ami itt is a békés kereskedelmet valószínűsíti. Sőt a kiétei lakosság hegyekben történő továbbélése még akkor is jól dokumentálható, amikor a síkvidéket a mezőcsáti kultúra népe birtokolta. A kiéteiek és a preszkíták békés viszonyát mutatják a Szabó János Győző által a Tarna völgyében (Sirok - Akasztómály: nem messze a szajlai kiétei temetőtől) feltárt mezőcsáti típusú sírok, valamint a szilvásváradi Töröksánctól északnyugatra (az Eger felől Szilvásváradra bevezető műút és vasút kereszteződése mellett) Párducz Mihály által szkíta korinak meghatározott (Ha C periódusra datált), de inkább preszkíta temetőrészlet is. A késő bronzkori erődített telepek, várak jellegzetességeinek legjobb összefoglalását Nováki Gyula adta: "Valamennyi nagy relatív magasságú és nagy kiterjedésű hegy tetején fekszik. A sánccal, árokkal vagy hegyperemmel körülhatárolt telepek mérete az előzőkének a sokszorosa. Hosszuk 400 és 2000 méter, területük pedig a "kisebbeknél" 1,33 - 16,9 ha között változik, Szilvásvárad - Töröksánc azonban már 71,6 ha, Dédestapolcsány Verepce-tető pedig 123 ha területet foglal magába. A korai és középső bronzkorral szemben a késő bronzkorban igen nagy kiterjedésű telepeket találunk, mégis mindig osztatlanok. Nem találunk azokon belül elkülönülő részt, amit esetleg a vezetőréteg lakóhelyének tekinthetnénk. A telepek belsejében eddig végzett ásatások az óriási területekhez képest elenyészőek, ezért kellően alátámasztott következtetésekre nincs lehetőség. A többi kutatóval összhangban, mindössze annyit tételezhetünk fel, hogy a magas fekvésű, erődített telepek lakói között lehetett a vezetőréteg is, amely a környék kisebb települései felett is uralkodott. E nagy várak azonban nemcsak az ott élők, hanem az egész környék lakóinak a védelmét is szolgálták szükség esetén, igazi nagy népvárak voltak. Földváraink egymástól alig pár kilométerre, a Bükk hegység peremét szinte körülveszik. Az eddigi megállapítások szerint egy kultúrán belül, azonos időben lakták valamennyit. Ilyen közelségben nyilván szövetségesei voltak egymásnak. Úgy tűnik tehát, hogy a szomszédaikkal békés viszonyt ápoló, egymással szövetségben lévő kiétei csoportok nagy relatív magasságban és nehezen megközelíthető helyeken fekvő sáncvárainak rendeltetésével kapcsolatban nemcsak a hadászati védekezést, de az egyéb stratégiai szempontokat (kereskedelmi utak ellenőrzése, birtokközpont) is kizárhatjuk! Cserépfalutól észak-északkeletre kb. 2 km-re emelkedő Mész-tető a Bükkaljához tartozik, de közel van a Déli-Bükkhöz, a Hór-patak völgymedencéjéhez. Az itt található földvárat a késő bronzkorban (ie. 1100-800) építettek, ahogy már írtuk, a hegyvidék peremén épült várláncolat (bükkaranyosi földvár, kisgyőri Hársas és Majorvár, sályi Latorvár stb.) tagjának tekinthető. A földvár a dombtető északnyugat felé kinyúló platóját foglalja el. Északkeleti, legmagasabban lévő szélét keskeny, meredek oldalú, sziklás gerinc határolja. A délnyugat felé lejtő szélén az erődítés vonala bizonytalan. A délkelet felé folytatódó lankás hegyoldal felől jól kivehető egyenes sánc védte a telepet. A sáncon és körülötte Korek József 1960-ban végzett rövid ásatást, amely során a sánc külső (keleti) aljában keskeny V alakú árok bontakozott ki. Az előkerült kerámia leletek alapján a késő bronzkorba és a kora vaskorba datálták a telep korát. A sánccal védett terület háromszög alakú, nyugati és keleti oldala természetes meredély, déli oldalát markáns sánc határolja. A délkelet felé folytatódó lankás hegyoldal felől mára már erősen lepusztult egyenes sánc védte a telepet. A 230 m hosszú, 10-15 m széles, jelenleg 1-1,5 m magas sánc által lezárt tér közepe erősen bemélyed, amfiteátrumszerű. Az erődítést a régészeti kutatás a Kyjatice kultúrába sorolja az előkerült cseréptöredékek alapján. A késő bronzkori – kora vaskori megtelepedés nyomai a sáncon kívül, a lankás hegyoldalban is megtalálhatók.
Tovább olvasom
2025/2 - Vorstellung /Marah/

2025/2 - Vorstellung /Marah/

2025.11.04. 13:00
Szia! Ich heiße Marah und bin bin 18 Jahre alt. Ich komme aus Leverkusen, eine Stadt im Westen von Deutschland. Nach meinem Abitur im Sommer 2025 war für mich klar, dass ich ins Ausland gehen möchte. Ich bin schon immer gerne gereist. Neue Kulturen, Perspektiven und Menschen kennenlernen, sich austauschen, ohne die selbe Sprache zu sprechen, find ich super spannend. Zu erfahren, wie andere Menschen auf der Welt leben. Und ob ihr es glaub oder nicht, Hand-und-Fuß-Sprache hat schon immer irgendwie funktioniert :)Deshalb war mein Plan: Ein Freiwilligendienst bei kulturweit.Als ich dann die Zusage bekommen habe, hieß es für mich: die Reise geht nach Ungarn!Ich entschied mich für einen Freiwilligendienst mit ,,Natur-Schwerpunkt”, weil ich mich schon in der Schule für Naturwissenschaften interessiert habe. Ob es um das Bienen- und Insektenhotel-Bauen ging, ein Müll-Clean-Up oder um das Gestalten eines nachhaltigen Kochbuches, ich war dabei ;)Mir ist es wichtig, dass unsere Welt auch für zukünftige Generationen lebenswert bleibt. Nachhaltiger Tourismus spielt dabei eine große Rolle – Reisen, ohne der Natur zu schaden. Deshalb finde ich es so spannend, wie das Bükk Nationalpark Direktorat und der Szeleta Park Besucherzentrum in Miskolc dies umsetzen: das Naturerlebnis mit Umweltschutz und Bildung verbinden.Mittlerweile sind Laura und ich schon einen Monat in Miskolc und durften schon viele spannende Dinge erleben, wie z.B. bei einem Bird catching camp mitmachen oder einer Studentin bei ihren Forschungsarbeiten in einer der vielen Höhlen im Bükk begleiten und wurden zu wichtigen Veranstaltungen mitgenommen.Ich hoffe, dass wir mit diesem Block viele Einblicke in unser Leben als Freiwillige im Bükk National Park teilen können, eine Blick hinter die Kulissen der Arbeit des Naturschutzes geben können und sind sehr gespannt, was wir hier noch erleben und lernen dürfen!Ps: auf unserem facebook Account posten wir ebenfalls unsere Eindrücke und Erlebnisse, also schaut gerne vorbei ;),,Visit Bükk Region//Kulturweit diakok a Bükk-videk Geoparknal´´
Tovább olvasom