Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője

5
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője

Látogatható geotóp.

A földtani alapszelvény, a 299 m magas Vár-hegy és a hozzá délről kapcsolódó 269 m magas csúcs, amiben a kőbánya is található, a földtani irodalomban igen gyakran hivatkozott feltárások voltak. Ennek magyarázata, hogy gyakorlatilag kis területen belül igen jól tanulmányozhatók egy sekélytengeri környezetben működő vulkánkitörés termékei, lávafolyásai és az erre települő, igen sok tengeri faunát tartalmazó üledékes összlet rétegei. Az akkori földtani környezet a jelenlegi is működő Stromboli vulkánhoz hasonlítható leginkább. Számos nagynevű geológus, paleontológus és vulkanológus kereste és dolgozta fel a területet. Rétegtani és őslénytani érdekességei és nem utolsó sorban látványossága miatt is gyakran volt nemzetközi és hazai kongresszusok, földtani kirándulások célpontjai.


Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A bánya a Mátrai Vulkanit Formáció típus feltárása, amit földtani érdekességei miatt 1975-ben helyeztek védelem alá, majd a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet megalakulásával abba beleolvadt.
A bánya két lávafolyást tár fel, ami kb. 15-16 millió évvel ezelőtt ömlött a vízzel borított felszínre. Alattuk piroklasztikumok (szórt vulkáni törmelékek) helyezkednek el, valamint a bánya fedőjében sekélytengeri mészkövek.
Legalul helyezkedik el egy fehéres-szürke, felső részében gyakran vöröses színű, robbanásos eredetű, finomszemű (mm-nél kisebb méretű) és kevés, apró lapilliket (mm-es cm-es nagyságű, kerekded kőzetdarabok) tartalmazó hullott (andezit- vagy dácit-) tufa.
A kőzet bontottsága, rétegzettsége arra utal, hogy a tufa vízbe hullott (alsótufa).
Ezt egy sötétszürke színű, andezit anyagú lávafolyás követte ("alsó lávafolyás"), amiben a nedves környezet miatt igen sok cm-es nagyságrendű, a folyás irányával párhuzamosan rendeződött, gyengén lapult hólyagüregek és m-es nagyságrendű üregek találhatók. Az andezitet töréses zónák tagolják, amelyek a kihűléskori zsugorodáskor alakultak ki.
A kőzet szövete mikrokristályos, vagyis szabad szemmel nem ismerhetők fel benne ásványok. Ez utóbbi is a gyors lehűlésre utal. A lávafolyás és a piroklasztilum (a hullott tufa, lapillis tufa stb. összefoglaló neve) érintkezésénél a piroklasztikum vöröses elszíneződésű, a lávafolyás alsó része pedig vékony lemezes szerkezetű.
A lávafolyás felső része gyorsabban hűlt, mint a belső egysége, így ott a lávafolyam előrehaladása során a megszilárdult tömbök keveredtek a lávával és a következő kitörés piroklasztikumával. Ezek az andezit lávafolyásokat fedő autobreccsák.
Erre az "alsó tufá"-tól színben (valamivel sötétebb sárgás színű) és a lapillik méretében eltérő (általában nagyobb méretűek) piroklasztikum települ. Eltérés állapítható meg a rétegzettségében is, mivel ez a "felső tufa" nemcsak sík, hanem keresztrétegzettséget is mutat, ami áramló vízre utal. A felső részében itt is megfigyelhető a ráfolyó andezit láva hőhatására történő vöröses elszíneződés.
A "felső lávafolyás" szintén egy lávaár, ami szerkezetében és szövetében is nagyon hasonlít az "alsó lávafolyásra". Szövete ennek is mikrokristályos, de valamivel kevesebb üreget tartalmaz.
A bánya legfelső részében fehéres színű, gyengén rétegzett homokos és tufás összetételű mészkő található, ami sekély, melegvízi tengerparton keletkezett. A fenti keletkezési körülményekre a benne található kagylók mészvázű élőlények utalnak.
A fenti rétegsor 20-25 °-os, DK-i irányú dőlősét a terület tektonikai kibillenésével magyarázhatjuk.
A bányában feltárt andezit lávák és piroklasztikumaik egykorúak a Mátrát felépítő sztratovulkáni sorozattal. Vastagságuk itt 40-60 m, míg a Mátrában elérhetik az 1000 m-t is.
Az un. réteg (sztrato) vulkánok jellemzője, hogy az egyik működési ciklusban vulkáni piroklasztikumot (a méretük növekedésének sorrendjében: hamu, lapilli, vulkáni bomba) szórnak a felszínre a robbanásos kitörésük során, míg a következő, nyugodtabb szakaszban lávafolyások ömlenek a hullott piroklasztikumokra. Ezek többször ismétlődnek.

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom