Szalakóták nyomában 2020.04.28. 12:58

Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.

2020. április 17-én Sasvári János kollégánk látta az első példányt a Dél-hevesi Tájegység területén Visznek közelében. Ez lett a legkorábbi szalakóta észlelésünk, ugyanis eddig a 2001. április 19-én Mezőtárkánynál látott példány tartotta a rekordot.

A kékcsóka néven is emlegetett szalakóta hosszú távú vonuló madarunk. Laza csapatokban vagy magányosan vonul. A telet Afrika déli és keleti részén tölti. Vonulás közben akár 10 ezer km-t is megtehet.

Szalakóta zsákmányával (Fotó: Jakab Tibor)

Tavasszal az első madarak általában április végén, május elején érkeznek vissza hozzánk. Ha minden szerencsésen alakul, néhány hét és Eleven, a jeladós szalakóta is újra visszatér majd az Apaj környéki költőhelyére. Eleven az egyetlen olyan szalakóta, amely a 4 éve felhelyezett jeladójának köszönhetően folyamatosan értékes adatokkal látja el a szalakóták vonulásával foglalkozó szakembereket. A jeladó szerint Eleven március 15-e körül kezdte meg útját költőhelye felé. Az utolsó adatok Szomália térségéből érkeztek róla.

Forrás: https://www.satellitetracking.eu/

A szalakóták mellett, más színpompás madarak miatt is érdemes lesz az elkövetkező hetekben az eget kémlelni. Hiszen nemsokára itt a május és visszaérkeznek hozzánk kései vonuló madaraink. Hamarosan megfigyelhetőek lesznek a kék vércsék, a kis őrgébicsek, a gyurgyalagok és a sárgarigók is.

Szerző: Gál Renáta (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)

Kecskés Dóra (Szalakóta Life fajvédelmi munkatárs)

Gál Renáta
Gál Renáta
projekt referens
Kecskés  Dóra
Kecskés Dóra
projekt munkatárs

Kapcsolódó

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022.08.23. 15:40
Ipolytarnoc; Unser Aufenthalt im Nirgendwo[26.5.2022- 5.6.2022.; 28.6.2022.-7.7.2022]Während unseres Freiwilligendienstes wohnten wir insgesamt einen Monat in Ipolytarnóc, einmal Anfang Juni und einmal Anfang Juli. Das Visitorcenter gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark wird aber vom Direktorat mitverwaltet. Wir wohnten in einem der Gästehäuser am Waldrand und hatten immer mal wieder pelzigen Besuch durch den dort lebenden Kater. Unsere Arbeit war etwas anders als im Direktorat, wir saßen nicht im Büro sondern waren meist draußen unterwegs. Bevor wir nach Ipolytarnóc fuhren gab uns Balázs Excel Tabellen über verschiedene Wanderpfade rund um Ipolytarnóc. Unsere Aufgabe war die Pfade abzulaufen, die Infotafeln mit einem GPS-Gerät zu markieren und alles mit Fotos festzuhalten. Anschließend trugen wir alle Auffälligkeiten in den Tabellen zusammen. Eine weitere unserer Aufgaben war etwas sehr besonderes, Ipolytarnóc ist für seine Fülle und Qualität an Fossilien bekannt und noch ist längst nicht alles freigelegt. Wir durften die Ausgrabungen weiterführen und uns selbst als Archäologen versuchen. Die Arbeit machte viel Spaß aber natürlich war auch die Umgebung traumhaft schön. Unsere Unterkunft befand sich mitten im Wald, was wir durch kleine Ausflüge und Spaziergänge nutzen Während unseres zweiten Aufenthaltes fand die Reevaluation statt, mehr dazu können sie im Blogeintrag „Hoher Besuch in Ungarn“ lesen.
Tovább olvasom