Jelentős genetikai értéket képviselő furioso-north star lovak érkeztek a Batúz-tanyára 2021.03.18. 17:47

A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben lévő Batúz-tanyán tartott furioso-north star ménesünk vérvonalának javítására, valamint a fajta ritka vonalainak megőrzése érdekében, 2021. januárjában Romániából 14 furioso-north star fajtájú lovat vásárolt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

A furioso-north star – vagy ismertebb nevén mezőhegyesi félvér – Magyarországon kitenyésztett, 2004 óta pedig nemzeti kinccsé nyilvánított lófajtánk. A fajta kialakulása 1841-ben kezdődött el. Rendkívül kedvelt volt a katonai felhasználásban, és a mezőgazdasági hasznosításban is. A következő száz évben a történelmi események következtében a fajta fejlődése és elterjedése többször törést szenvedett, egészen az 1980-as évek végéig, amikor elhatározásra került, hogy a hagyományos magyar fajtákat genetikailag és fenotípusosan különválasztva újra tenyészteni kezdik. Napjainkban az alacsony egyedszáma miatt, ami 500 körüli tenyészkancát és 80 tenyészmént jelent, a védett őshonos állatfajták közé sorolják.

A szentistváni Batúz-tanya

Lovaink szempontjából érdemes megemlíteni, hogy az I. világháború utáni román megszállás során Mezőhegyesről is sok, értékes lovat elvittek. A számadások szerint körülbelül 44 félvér kancát, 4 mént és 60 évjárati csikót zsákmányoltak 1920 márciusában. Szerencsére a megszerzett lovakat eredeti jellegüknek megfelelően kezelték és tenyésztették tovább az eredeti megjelölést, számozást alkalmazva. Így a ma Romániában található mezőhegyesi félvérek, a fajta szempontjából fontos genetikai értéket képviselnek. A tavalyi év végén sikerült a ritka, 1. számú eredeti mezőhegyesi kancacsaládba tartozó egyes egyedeket felkutatni – amelyek származása az 1700-as évekig, visszavezethető – és ez év elején ezen egyedeket megvásárolni.

Megérkezés utáni pillanatok

Kijelenthetjük ezért, hogy minden ilyen beszerzési lehetőség az eredeti mezőhegyesi kancacsaládok rekonstrukciójának lehetőségét segíti elő.

Remélhetőleg az idei évben megrendezésre kerülnek hazánk állattenyésztési kiállításai, melyeken többek között az év elején megvásárolt egyedekkel is képviseltetni tudjuk magunkat és a fajtát. A tenyészállat bemutatáson kívül célunk, hogy lovainkat mind ugró, mind fogatsportban megmérettessük.

Szerző: Gál Renáta

természetvédelmi referens

BNPI Területkezelési és Birtokügyi Osztály

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom