Felkerült a kupola a Bükki Csillagdára 2021.12.08. 16:47

Régóta várt pillanatához érkezett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) legújabb látogatóközpontjának, a Bükki Csillagdának a kivitelezése, amivel még közelebb kerültünk a nyitás időpontjához.

Az épület legemblematikusabb része, a világ legnagyobb sorozatban gyártott 6,7 méter átmérőjű csillagászati kupolája december 8-án, szerdán daruval került a Répáshuta mellett álló csillagvizsgáló tetejére. A munkálatokat nagyban segítette a napsütéses, száraz téli időjárás.

E kupola több különleges távcsövet is rejt majd, többek közt egy, a Nap biztonságos megfigyelésére alkalmas teleszkópot, valamint hazánk legnagyobb bemutató távcsövét is, melynek átmérője 61 centiméter. A tervezetten 2022 januárjában nyíló csillagászati látogatóközpont Közép-Európa legmodernebb csillagászati látogatóközpontja lesz, ahol a tudomány-élmény-interakció hármasa segítségével tudhatunk meg érdekességeket a csillagok és az űrkutatás világáról. A BNPI látogatóközpontja négy olyan attrakcióra épít – kiállítás, planetárium, csillagvizsgáló és virtuális valóság (ráadásként még egy tanösvény is) –, ahol minden korosztály számára felkínáljuk az élményekben bővelkedő játszva tanulás lehetőségét.


A Bükki Csillagda hazánkban egyedülálló lehetőségeket biztosít a csillagászati megfigyelések számára. Az épület a tengerszint felett 635 méter magasságon helyezkedik el, így sokkal tisztább és élesebb képet mutatnak ott a csillagok, mintha az Alföldről néznénk őket. Télen sok esetben megüli a Kárpát-medencét a ködpárna, ekkor Répáshuta térségében szikrázó napsütés fogadja a látogatót.

A létesítmény fő műszere egy 61 centiméter átmérőjű Korigált Dall-Kirkham típusú asztrográf lesz, mely a beépített korrekciós lencse segítségével pontszerű leképezést, kóma- és gömbi hiba mentességet biztosít. A cső maga 109 kilogramm, a távcsőoszlop, a három távcső és az ellensúlyok együttesen közel fél tonnát nyomnak. A tubust szénszálas rácsszerkezet foglalja be, mely egyben a maximális stabilitást is kölcsönzi a műszernek.

A távcső elsődlegesen asztrofotózás céljára készült, ám vizuális (szabadszemes) észlelésekre is kiváló a hozzá használt magas minőségű két colos okulárokkal. Fénygyűjtő képessége miatt elsősorban halványabb mély-ég (galaxisok, gömbhalmazok, planetáris ködök, stb.) megfigyelésére a legalkalmasabb műszer. A szabadszemes észlelése és a csillagászati képrögzítés mellett tudományos igényű megfigyeléseket is végzünk a teleszkóppal, így a tudomány számára is értékes információkat gyűjthetünk a naprendszer objektumairól vagy más csillagokról.

A kupolában egy különleges naptávcső is helyet kap majd, melynek használatával biztonságosan meg tudjuk figyelni központi csillagunkat. A Lunt-típusú hidrogén-alfa naptávcső 10 centiméter szabad átmérővel bír, és segítségével napfoltokat, napkitöréseket is szemügyre tudunk venni oly módon, ahogy szabad szemmel sosem láthatnánk.


Videó a kupola felhelyezéséről

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom