Beszámoló a HUMANITA nyári egyetemről 2025.08.25. 10:00

A népszerű természeti területek látogatottsága a turizmus és rekreáció iránti növekvő igény miatt folyamatosan emelkedik. A megnövekedett emberi jelenlét azonban komoly ökológiai terheléssel jár, amely veszélyezteti az érintett élőhelyek biológiai sokféleségét és ökoszisztéma-szolgáltatásait. A HUMANITA projekt célja ennek az ellentmondásnak a feloldása.

Bár a turizmus gazdasági szempontból bevételt biztosít, közben jelentős nyomás alá kerülnek ezek a sérülékeny ökoszisztémák; többek között az erózió, az inváziós fajok megjelenése és a szennyezés, szemetelés révén. A megfelelő egyensúly elérése nehéz, de kulcsfontosságú a védett területek kezelésében, amely hosszú távú elkötelezettséget igényel. Ennek a tudatosítására, legfőképpen a jövő generációja számára valósult meg a HUMANITA projekt nyári egyeteme.

A nyári egyetemet 2025. július 14. és 17. között tartották, programja különféle témákra épült, és kombinálta az elméleti ismeretek, a gyakorlati munka és a laborban végzett vizsgálatok bemutatását. Az elméleti ismeretekkel a Karintiai Egyetem villachi kampuszán ismerkedhettek meg a hallgatók, míg a terepi munkának a Karawanken UNESCO Globális Geoparkban a Petzen hegy, mint kísérleti terület adott helyet. A HUMANITA partnereiként a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és a CEEweb a Biológiai Sokféleségért (CEEweb) is hozzájárultak a nyári egyetem megvalósításához, betekintést nyújtva az élővilágot vizsgáló monitoring tevékenységek és a „citizen science”, avagy a közösségi tudományos adatgyűjtés ismereteibe.

A terepi napokon a BNPI a CEEweb segítségével tartott képzést a kétéltűek felméréséről. Főként alpesi gőték (Triturus alpestris), pettyes gőték (Lissotriton vulgaris) és egy barna varangy (Bufo bufo) kerültek vizsgálatra. Bőrfelületükről mintát vettek, hogy később kimutathassák a Batrachochytrium dendrobatidis (BD) és a Ranavirus jelenlétét. A BD egy kifejezetten veszélyes gombás betegség, amely több mint 90 kétéltűfaj kihalásáért felelős világszerte. A Ranavirus szintén komoly hatással van a kétéltűpopulációk csökkenésére – például az Egyesült Királyságban a gyepi békák (Rana temporaria) állománya 85%-kal csökkent a betegség jelenléte, terjedése miatt. A BNPI jelenleg a Mátrában vizsgálja e betegségek hatását, főleg sárgahasú unkákon (Bombina variegata) és gyepi békákon. A vizsgálatot követően a minták RT-PCR módszerrel kerültek elemzésre, és nem mutatták ki a BD jelenlétét a nyári egyetem során vizsgált populációban.

A nyári egyetem tanulói hálóval gyűjtik be a kétéltűeket a mintavételezés bemutatásához (Kép: Urosh Grabner)

A sok alpesi gőte között egy varangyot is be tudtunk fogni (Kép: Urosh Grabner)

Bodzás János és Balázsi Péter BNPI természetvédelmi őrök mutatják be a mintavételezés menetét (Kép: Urosh Grabner)

A nyári egyetem másik központi témája a lakossági, tudományos adatgyűjtés volt, amelyet például az iNaturalist applikáció, valamint az olasz Emilia-Romagna régió természetes forrásainak felmérése révén ismertettek. A CEEweb és a BNPI bemutatták a magyar Hulladékradar alkalmazást is, amely – nevéhez hűen – az illegális hulladéklerakók bejelentését teszi lehetővé a lakosság számára. Magyarországon a hulladékkezelés nehézségei, valamint az illegális szemétlerakás miatt komoly kihívásokkal kell szembenézni.

A Hulladékradar alkalmazást az Energiaügyi Minisztérium fejlesztette ki az illegális szemétlerakók könnyebb felszámolása céljából. Hazánkban a bejelentett helyszíneken a földtulajdonosokat kötelezik annak eltakarítására. Eddig több mint félmillió tonna hulladék került eltávolításra a program keretében, amely jól mutatja az állampolgárok elkötelezett hozzáállását is. Az így gyűjtött adatok ugyanakkor további eredmények kimutatását is lehetővé teszik. Megállapítható, hogy ilyen illegális lerakók sok esetben közutak mentén alakulnak ki, valamint a turisták által közkedvelt, gyakrabban látogatott helyszínek környékén.

Megyeri Balázs, geopark szakmenedzser előadást tart a Hulladékradar applikációban, a BNPi működési területén bejelentett illegális hulladékok területi eloszlásáról (Kép: Urosh Grabner)

A HUMANITA nyári egyetem is rávilágított arra, hogy a turizmus és a természetvédelem közötti egyensúly megtalálása egyrészt technikai jellegű, ugyanakkor együttműködést igénylő feladat is. A látszólag apró lépések – mint például egy okostelefonos bejelentés – is részévé válhatnak nagyobb környezetvédelmi programoknak. A gyakorlati terepi napok rámutattak az ökológiai adatok gyűjtésének és értelmezésének fontosságára. A résztvevők egyértelműbb képet kaphattak a természetvédelmi területek kezelésének kihívásairól, és arról is, hogyan járulhatnak hozzá mind a civilek, mind pedig a szakértők a természeti környezet megóvásához. A nyári egyetem nemcsak a jövő természetvédőit képezte, hanem a turizmus és a természetvédelem közötti egyensúly fenntartásának javítását is szolgálta.

Szerzők: Hannah Poultney gyakornok, CEEweb a Biológiai Sokféleségért; Magyar Linda vezető szakértő, CEEweb; Megyeri Balázs geopark szakmenedzser, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.


Megyeri Balázs
Megyeri Balázs
Geopark szakmenedzser

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom
2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom