Béri kőcsúszda és kőtenger

4
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger

Látogatható geotóp.

A béri kőcsúszda

"Amikor először jártam itt, egyből az jutott eszembe, hogy ez egy gigantikus kőcsúszda" - írta Prakfalvi Péter, a geopark főgeológusa. (1 ábra).

1 ábra. Fent meredeken, alul laposabban hajló andezit oszlopok, mintegy kőcsúszda (Forrás: Prakfalvi Péter)

"Kipróbáltam, csak részben működött, de a név megmaradt. Később azt kutattam, hogy mi hozta létre ezt a különleges képződményt. A vulkáni kőzetekben gyakoriak az oszlopos megjelenésű formák, de azok általában egyenesek és függőlegesen állnak. A hasábok kialakulása a kb. 1000-1200 ⁰C-os láva kihűlése során bekövetkező zsugorodással van összefüggésben (2 ábra)."

Zsugorodás

2. ábra. A zsugorodással kialakuló oszlopok (Forrás: Prakfalvi Péter)

Az, hogy az oszlopok milyen alakzatot vesznek fel a hűtőfelület (ez lehet a mellékkőzet és a felszínen a levegő) határozza meg. A leggyakoribb eset, amikor a lávafolyás kiömlik egy közel vízszintes területre, ilyenkor leginkább függőlegesen állnak az oszlopok. Béren a hűtőfelület hajlott volt, ugyanis itt nem lávafolyásról, hanem egy telérről (3. ábra) volt szó, vagyis a magma benyomult egy hasadékba, aminek a felülete domború volt (4. ábra).

3. ábra. Keresztszelvény a teléren keresztül, benne a hajlott oszlopokkal (Forrás: Prakfalvi Péter)

A hajlott oszlopok kialakulásának vázlata

4. ábra A hajlott oszlopok kialakulásának vázlata

A történet ezen része kb. 15 millió évvel ezelőtt zajlott le. Schafarzik Ferenc neves geológusunk az 1880-as évek elején térképezte ezt a területet. Meglepő módon nem írt semmit a hajlott oszlopokról, ugyanakkor a gerincen található ágyúcső szerűen álló hasábokról igen. Sőt még rajzot is közölt róla (5. ábra).

5. ábra. Schafarzik Ferenc 1892-ből származó rajza az ágyúcsőszerűen fekvő oszlopokról és ugyanez egy 2020-ban készült fényképen (Forrás: Prakfalvi Péter)

Ezek alapján bizonyosra vehetjük, hogy az emberi beavatkozás tette láthatóvá a hajlott szerkezetet, ugyanis itt egy kőbányát működtettek az 1900-as évek elejétől. Ekkor bontották ki a most látható falat is a „kőcsúszdával”. A terület meglátogatása során öt, a földtannal összefüggő részegységet járhatunk végig. Megtekinthetjük a több szervezet (Ipolyerdő Zrt., Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Novohrad-Nógrád Geopark és Bükki Nemzeti Park) együttműködésével 2014-ben kialakított fogadó épületet és kőtárat. Itt megismerkedhetünk a Geopark történetével és a területen található 12 db legfontosabb kőzettel. Felfelé kapaszkodva láthatunk egy a természetes formáktól elütő alakzatot, ez pedig a kőbányászat során keletkezett felhasználásra nem alkalmas kőzetdarabokból álló ún. meddőhányót. Keskeny nyomtávú síneken guruló csilléken tolták ide és borították ki a felhasználásra nem alkalmas köveket. Az egykori tulajdonosáról elnevezett Holczer-bányában szembesülhetünk a maga valóságában a vaskos, 30-50 cm átmérőjű oszlopokkal, ami kitűnő díszítőkőnek bizonyult, a szekértői vélemények alapján alig lehetett megkülönböztetni a „svéd fekete diabáztól”, ami akkoriban ismert díszítőkő volt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kőzetmikroszkópia előtti időszakban bazaltként írták le sötét színe miatt. A gerinc oldalában egy kopár „kőfolyást” láthatunk. Ez mind a felette lévő telérből pusztult le az elmúlt néhány százezer év jégkorszakai alatt a jég repesztő (6. ábra) hatásnak következtében, de csupasz felülete bizonyítja, hogy napjainkban is van utánpótlás (persze nem olyan intenzíven, mint a mamutok idejében), ezért nem tud a növényzet megtelepedni rajta (7. ábra). Felérve a gerincen elhelyezkedő „haránt oszlopokra” páratlan cserháti panorámában részesülhetünk.

Fagyás

6. ábra A jég repesztő hatásának folyamata


7. ábra. A napjainkban is gyarapodó, ezért lassan mozgó, kopár kőtenger (Forrás: Prakfalvi Péter)

Irodalom:

  • Fancsik János (1989): Nógrád megye védett természeti értékei - Nógrád Megyei Tanács V.B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, pp. 104-105.
  • Prakfalvi Péter (2002): A béri hajlott andezitoszlopok. – Polár Stúdió 20 p.
  • Schafarzik Ferenc (1892): A Cserhát piroxén-andezitjei. - A magyar királyi Földtani Intézet Évkönyve 9. (2) 173-328.
  • Tardy János szerk. (2021): Geoparkok Magyarországon. – Magyar Természettudományi Társulat 340 p.


A Nagy-hegy, mint földtani alapszelvény

Kezelési terv>>>

Kapcsolódó

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022.08.23. 15:22
Willkommen in Eger [13.03.2022-19.03.2022]Wir sind beide am Sonntag den 13.03 angekommen. Da der 15.03 der ungarische Nationalfeiertag ist, war auch der Montag frei. Glücklicherweise hatten sich Kornelia und Balazs bereits Gedanken um die Gestaltung der beiden Tage gemacht und zeigten uns Eger und die Umgebung. Am Montag waren wir in Cserépfalu wandern und besichtigten die Suba-lyuk höhle, den Felhagyott kőfejtő Aufschluss und den Odor Castleruin Ausblick. Nach der Anstrengung gingen wir gemeinsam in einem Restaurant in einem Nachbarort essen.Dienstag, der 14.03 sind wir in die Innenstadt von Eger gefahren. Angefangen bei der Eszterházy Universität gab uns Kornelia eine Stadtführung und wir liefen unter anderem am Minarett vorbei, hoch zur Burg. Wir sahen uns den Heldensaal an und im gotischen Bischofspalast die Ausstellung über die Besetzung von Eger. Anschließend war es kurz vor vier, eine wichtige Uhrzeit für Eger. Um 15.52Uhr wird jeden Tag ein Schuss aus einer antiken Waffe abgefeuert, um an die Besetzung von 1552 zu erinnern.Am Mittwoch (15.03) war unser erster richtiger Arbeitstag, an dem wir erst allen vorgestellt wurden und uns anschließend begannen genauer mit dem Nationalpark zu beschäftigen. Am nächsten Tag ging es dann auch direkt in die Natur bei Bükkzsérc, um Pinienbäume (Pinus pinea) von einer Grasfläche zu entfernen. Diese beinhaltet eine wichtige und geschützte Flora und Fauna die durch die invasiven Bäume gefährdet wird. Samstags beteiligten wir uns an einer Müllsammelaktion in Andornaktálya.
Tovább olvasom