Béri kőcsúszda és kőtenger

4
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger
Béri kőcsúszda és kőtenger

Látogatható geotóp.

A béri kőcsúszda

"Amikor először jártam itt, egyből az jutott eszembe, hogy ez egy gigantikus kőcsúszda" - írta Prakfalvi Péter, a geopark főgeológusa. (1 ábra).

1 ábra. Fent meredeken, alul laposabban hajló andezit oszlopok, mintegy kőcsúszda (Forrás: Prakfalvi Péter)

"Kipróbáltam, csak részben működött, de a név megmaradt. Később azt kutattam, hogy mi hozta létre ezt a különleges képződményt. A vulkáni kőzetekben gyakoriak az oszlopos megjelenésű formák, de azok általában egyenesek és függőlegesen állnak. A hasábok kialakulása a kb. 1000-1200 ⁰C-os láva kihűlése során bekövetkező zsugorodással van összefüggésben (2 ábra)."

Zsugorodás

2. ábra. A zsugorodással kialakuló oszlopok (Forrás: Prakfalvi Péter)

Az, hogy az oszlopok milyen alakzatot vesznek fel a hűtőfelület (ez lehet a mellékkőzet és a felszínen a levegő) határozza meg. A leggyakoribb eset, amikor a lávafolyás kiömlik egy közel vízszintes területre, ilyenkor leginkább függőlegesen állnak az oszlopok. Béren a hűtőfelület hajlott volt, ugyanis itt nem lávafolyásról, hanem egy telérről (3. ábra) volt szó, vagyis a magma benyomult egy hasadékba, aminek a felülete domború volt (4. ábra).

3. ábra. Keresztszelvény a teléren keresztül, benne a hajlott oszlopokkal (Forrás: Prakfalvi Péter)

A hajlott oszlopok kialakulásának vázlata

4. ábra A hajlott oszlopok kialakulásának vázlata

A történet ezen része kb. 15 millió évvel ezelőtt zajlott le. Schafarzik Ferenc neves geológusunk az 1880-as évek elején térképezte ezt a területet. Meglepő módon nem írt semmit a hajlott oszlopokról, ugyanakkor a gerincen található ágyúcső szerűen álló hasábokról igen. Sőt még rajzot is közölt róla (5. ábra).

5. ábra. Schafarzik Ferenc 1892-ből származó rajza az ágyúcsőszerűen fekvő oszlopokról és ugyanez egy 2020-ban készült fényképen (Forrás: Prakfalvi Péter)

Ezek alapján bizonyosra vehetjük, hogy az emberi beavatkozás tette láthatóvá a hajlott szerkezetet, ugyanis itt egy kőbányát működtettek az 1900-as évek elejétől. Ekkor bontották ki a most látható falat is a „kőcsúszdával”. A terület meglátogatása során öt, a földtannal összefüggő részegységet járhatunk végig. Megtekinthetjük a több szervezet (Ipolyerdő Zrt., Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Novohrad-Nógrád Geopark és Bükki Nemzeti Park) együttműködésével 2014-ben kialakított fogadó épületet és kőtárat. Itt megismerkedhetünk a Geopark történetével és a területen található 12 db legfontosabb kőzettel. Felfelé kapaszkodva láthatunk egy a természetes formáktól elütő alakzatot, ez pedig a kőbányászat során keletkezett felhasználásra nem alkalmas kőzetdarabokból álló ún. meddőhányót. Keskeny nyomtávú síneken guruló csilléken tolták ide és borították ki a felhasználásra nem alkalmas köveket. Az egykori tulajdonosáról elnevezett Holczer-bányában szembesülhetünk a maga valóságában a vaskos, 30-50 cm átmérőjű oszlopokkal, ami kitűnő díszítőkőnek bizonyult, a szekértői vélemények alapján alig lehetett megkülönböztetni a „svéd fekete diabáztól”, ami akkoriban ismert díszítőkő volt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kőzetmikroszkópia előtti időszakban bazaltként írták le sötét színe miatt. A gerinc oldalában egy kopár „kőfolyást” láthatunk. Ez mind a felette lévő telérből pusztult le az elmúlt néhány százezer év jégkorszakai alatt a jég repesztő (6. ábra) hatásnak következtében, de csupasz felülete bizonyítja, hogy napjainkban is van utánpótlás (persze nem olyan intenzíven, mint a mamutok idejében), ezért nem tud a növényzet megtelepedni rajta (7. ábra). Felérve a gerincen elhelyezkedő „haránt oszlopokra” páratlan cserháti panorámában részesülhetünk.

Fagyás

6. ábra A jég repesztő hatásának folyamata


7. ábra. A napjainkban is gyarapodó, ezért lassan mozgó, kopár kőtenger (Forrás: Prakfalvi Péter)

Irodalom:

  • Fancsik János (1989): Nógrád megye védett természeti értékei - Nógrád Megyei Tanács V.B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, pp. 104-105.
  • Prakfalvi Péter (2002): A béri hajlott andezitoszlopok. – Polár Stúdió 20 p.
  • Schafarzik Ferenc (1892): A Cserhát piroxén-andezitjei. - A magyar királyi Földtani Intézet Évkönyve 9. (2) 173-328.
  • Tardy János szerk. (2021): Geoparkok Magyarországon. – Magyar Természettudományi Társulat 340 p.


A Nagy-hegy, mint földtani alapszelvény

Kezelési terv>>>

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom