Somoskői tanösvény szlovák oldal

Somoskői bazaltorgona (SK)

6
Somoskői tanösvény szlovák oldal
Somoskői tanösvény szlovák oldal
Somoskői tanösvény szlovák oldal
Somoskői tanösvény szlovák oldal
Somoskői tanösvény szlovák oldal
Somoskői tanösvény szlovák oldal

Útvonal: Parkoló – tavacskák – Sátormegi-patak – Somoskői-bazaltorgona – Somoskő vára

Tanösvény hossza: 1,8 km / szintemelkedés: 125m / időtartam: 0:40 perc / nehézségi fokozat: könnyű / zöld turistajelzés

Somoskői vár N48°10.285' E19°51.411'

A szlovák-magyar államhatáron, egy vulkáni csúcson áll a somoskői várrom. A várat a Kacsicsok építtették a 13. század végén és a 14. század elején, az itteni bazaltoszlopok felhasználásával. 1310-ben Csák Máté tulajdona volt, majd birtokainak elvesztése után Széchenyi Tamás kezébe került. 1461-ben királyi segítséggel az Országh és a Losonczy család tulajdona lett. 1573-ban a törökök a füleki Ali bég vezetésével elfoglalták a várat, amely 1596-ig maradt a kezükön. A várat és a hozzátartozó uradalmat a 16. század végén Forgách Zsigmond szerezte meg, majd az 1618-as országgyűlés döntése alapján megerősítették. A Rákóczi-féle szabadságharc leverése után – melynek seregei 1703-ban elfoglalták – a császári seregek lerombolták. A vár eredeti formája teljes egészében nem ismert. Valószínűleg háromszög alapzatú, bástya nélküli építmény volt, később keleti részén gótikus kastéllyal és egy bejárati toronnyal bővült. A 16. századi átépítés során kibővítették két ágyútoronnyal, egy körbástyával, valamint a vár északi és déli részén található épületekkel. A vár belterét vésett formákkal díszítették. Legfiatalabb része valószínűleg a hatszögletű bástya. Restaurálását a múlt század közepén kezdték el, jelenleg főként az újjáépített bástyájával tűnik ki. A vár egész évben látogatható, a jegypénztár viszont csak áprilistól októberig tart nyitva.

Somoskői-bazaltorgona 48,171915 19,857511

A Somoskői-bazaltorgona a Cseres-hegység egyik legérdekesebb képződménye. A 9 m magas bazaltömlés öt- és hatszögletű oszlopai egy 4 millió éves tűzhányó kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlésének következtében. Az oszlopos elválás jellemző a bazaltra, ilyen hajlott formája azonban európai ritkaságnak számít. Feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönheti a 14. században. A somoskői vulkán egyike azoknak a kitörési központoknak, melyek a belső Nyugati-Kárpátok kérgének elvékonyodása nyomán keletkeztek mintegy 4. millió évvel ezelőtt.

Hossz: 1,43 km
Burkolat minősége: Más: 50% (714,5 m); Föld: 35% (500,15 m); Murva: 5% (71,45 m); Köves: 10% (142,9 m)
Összes emelkedő: 5 m
Összes lejtő: 125 m

Kapcsolódó