TSZ Homokbánya

A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet tovább kirándulni a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára. A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet - a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk - határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán. A párnalávából felépülő Szász-bércen szilikát sziklagyep látható.

Salgótarján – Szilvás-kői Geológiai Tanösvény

A Medves fennsíkjától közvetlenül délre mintegy 1,3 km hosszú gerincként terül el a Szilvás-kő bazalttömege. A hegyen a bazaltos kőzetekre jellemző felszínformák széles tárháza tanulmányozható. Sajátos formakincsét az alábányászottság hatására keletkezett mély hasadékok jelentik. A természetismereti tanösvény kiegészül az Ipoly Erdő Zrt. által készített erdészeti bemutatótáblákkal is. A Rónabányáról könnyen megközelíthető Szilvás-kői tanösvény a sárga jelzésű turistautakkal azonos nyomvonalon halad.

A nyolc állomást érintő útvonal érdekessége, hogy bejárásával egy 16-17 millió éve elkezdődött, mintegy 5 millió év hosszúságú, földtörténeti szempontból mozgalmas időszak során bekövetkezett háromszori tengerelöntés üledékes kőzetei (a Garábi Slír Formációtól a Tinnyei Formációig) és szintén három vulkáni működési szakasz során keletkezett vulkanitok ismerhetők meg.