TSZ Homokbánya

A tanösvény a hajdani tölgyesek, cseresek maradványait és a kiirtásuk nyomán keletkezett legelők növény és állatvilágát mutatja be.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok a Geopark különleges geológiai értékeit mutatja be az érdeklődőknek.

Felsőtárkány – Barát-réti Tanösvény

A Barát-réti Tanösvény Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő Tárkányi-tó partjáról, a BNPI Nyugati Kapu Látogató Központja mellől indul. A fehér alapon kék átlóval jelzett út az Oldal-völgy torkolatáig a sárga jelzésű turistaúttal közös nyomvonalon vezet, majd áttér a 2505-ös műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt, ahol a környező jura kori agyagpala- és radiolaritsszletekbe ékelődve meredek mészkősziklafalak magasodnak a hársas kőrises sziklaerdő fölé.Innen a Z jelzésű turistaúton lehet visszajutni a településre. A teljes táv 6.5 km, Időigény:3 óra.

Állomások: Barát-völgy, Noszvaji-lápa, Barát-réti kolostorrom, Bujdosó-kő.

A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet tovább kirándulni a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára. A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet - a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk - határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán. A párnalávából felépülő Szász-bércen szilikát sziklagyep látható.

Bér község és egyben Nógrád megye egyik legérdekesebb természeti látnivalója a Nagy-hegy, amely vulkanikus eredetű andezitoszlopokból épül fel. Ez a különleges geológiai érték egy 8-10 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomán jött létre.

A salgótarjáni földalatti bányamúzeumot az 1937-ben mélyített József-lejtősakna épségben megmaradt vágatrendszerében alakították ki.