Bárnai Szér-kő

2
Bárnai Szér-kő
Bárnai Szér-kő

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

A Bárna-patak völgye fölé magasodik a Szerkő keresztrétegzett homokkőfala. A község északi részén, az utolsó házat elhagyva, a Bárna-patak mellett haladva, a kék háromszög jelzésen juthatunk el a Szerkőhöz.

Útvonaltervező, letölthető GPS koordináták: https://www.nogradgeopark.eu/hu/tura-reszletek/rov...

Növényvilága

Az 1977-ban védetté nyilvánított terület oligocén kori homokkőflóráját az alábbi fajok jellemzik. Zavart homoki gyepekben és lejtősztyeppekben és legelőkön a hosszú zsurló (Equisetum ramosissimum). Meszes homokkősziklafal repedésében egyetlen kisebb telep található a kövi fodorkából (Asplenium ruta-muraria). A helyi molyhos tölgyes bokorerdők konstans mészjelző faja a pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). A patkófű (Hippocrepis comosa) homokkősziklagyepek szubkonstans mészjelző faja, mely erodált legelőkön is megtalálható. A homoki len (Linum hirsutum subsp. glabrescens) lejtősztyeppekben és felhagyott legelőkön több helyről is előkerült.
A nyílt homokkőgyepekben és legelők erodálódott felszínein az árlevelű len (Linum tenuifolium); meszes cementálódású homokkőmálladékán kialakult záródó és zárt gyepekben a homoki vértő (Onosma arenarium)egyedei vannak jelen. Homokkő sziklagyepek és nyílt gyepű legelők meszes szubsztrátot jelző növénye a hegyi gamandor (Teucrium montanum). A bíboros vajvirág (Orobanche purpurea) homokkőmálladékon fejlő dőnyílt gyepben; a fehér vajvirág (Orobanche alba) a homokkőfalak alatti nyílt gyepekben; a nagy vajvirág (Orobanche elatior) molyhos-tölgyesekben szórványosan előforduló.
Nyílt, meszes homokfelületeken, sziklagyepekben, legelőkön előfordul a hegyi ternye (Alyssum montanum subsp. gmelinii), de a záródó, „stresszmentes”gyepekből eltűnik. A szubmediterrán naprózsa (Fumana procumbens) tipikus és állandó kísérője a meszes cementálódású sziklagyepeknek, a laza málladékon, nyílt felszíneken válik tömegessé, mészjelző. A kopaszodó fenyőspárga (Monotropa hypopitys subsp. hypophaega) molyhos tölgyes bokorerdőkben fordul elő, de a Szerkő több pontján ritka, általában a lappangó sásos (Carex humilis) laza gyepben. Felhagyott félszáraz legelőkön néhány tő található a csomós harangvirágból (Campanula glomerata), egyébként a vidéken meglehetősen ritka. A pongyola harangvirág (Campanula sibirica) molyhos tölgyes bokorerdőkben és szegélyeikben szórványos. A piros pozdor (Scorzonera purpurea) molyhos tölgyes bokorerdőkben ritka. Meszes cementálódású homokkő sziklagyepekben és málladékon fordul elő a homoki zsellérke (Thesium ramosum). Meglehetősen gyakori a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) a környék tölgyeseiben és irtásokon. Meszes homokkőfalak pionír, ritka, kis egyedszámban fellépő mészjelző növénye a gomolyos kőhúr (Minuartia glomerata). Előfordul a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium); molyhos tölgyes bokorerdők eróziós barázdáiban, szurdokerdőkben, horhosokban, általában nyers talajon, ültetett fenyőelegyes tölgyesben a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) is.
A homokkősziklafalak alatti lejtősztyeppekben jelen van a fényes sás (Carex liparicarpos), a lappangó sás (Carex humilis) bokorerdőkben és lejtősztyeppekben az élesmosófű (Chrysopogon gryllus) társaságában, de nyílt homoki gyepekben is. A deres csenkesz (Festuca pallens) a helyi oligocén kori meszes cementálódású homokkő sziklagyepek gyepalkotó növénye, ritkábban erodálódott, legeltetett homoki gyepekben is előfordul, mészjelző. A számos átmeneti alak között, elsősorban vastagabb, laza homokréteg esetén a homoki csenkesz (Festuca vaginata) jellegek tűnnek erősebbnek, mint pl. a Szerkőn. A kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) homokos talajon kialakult lejtősztyeppekben, felhagyott legelőkön fordul elő.
A Medves vidékén ez idáig csak a Szerkő molyhos tölgyes bokorerdő tisztásán sikerült fellelni kicsiny populációját a bozontos árvalányhajnak (Stipa dasyphylla), de bizonyosan másutt is van belőle. A csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) a lejtősztyeppekben, bokorerdőkben néhol tömeges, mészjelző. A kései perje (Cleistogenes serotina) homokos talajon, mészjelző növény, lejtősztyeppekben, de sziklagyepekben is előfordul. Az élesmosófű (Chrysopogon gryllus) lejtősztyeppekben, molyhos tölgyes bokorerdőkben fordul elő.

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom