A bemutatóhely fogadóépületétől a belépőjeggyel és vezetővel látogatható 800 m hosszú Borókás-árok Geológiai Tanösvény kezdőpontjáig vezető 700 méteres útszakasz 20-24 millió éves földtörténeti utazásra invitálja a látogatókat. Az út mellett elhelyezett üledékes és vulkanikus kőzetek (andezit, bazalt) reprezentálják a térséget alkotó földtani formációkat.
Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben, az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú interpretációs eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Ősfenyő Belépő fogadóépület. A 4D Motion Theatre szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, s egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyő törzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide 2007. őszén.
A terület tanösvény-hálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő Geológiai, kőzetparki, biológiai és a kőszikla ösvényekből épül fel.
A természetvédelmi terület fogadóépülete Ipolytarnóctól 1,5 km-re, keletre található.
A fogadóépülettől a földtani-őslénytani tanösvény (bemutatóhely) kezdőpontjáig vezető műút mentén kialakított vonalas tanösvény.
Az ipolytarnóci látogatóközponttól a geológiai tanösvényig vezető út minden egyes lépése 15 ezer évvel visz a földtani múlt kapujához, a jelenkorból a 23 millió éves rétegekhez. Az idő kerekét visszapörgető sétához 2 millió évenkénti mérföldkövek feliratai és a Novohrad-Nógrád Geopark környékbeli kőzetmintái nyújtanak segítséget. Azok a kőzetek, melyek az egykori események tanúkövei.
Miről regélnek? Az Ipolytarnócot elpusztító vulkáni katasztrófa után mocsárvilág alakul ki, melynek növényi anyagából barnakőszéntelepekké váló rétegek formálódnak. Később a kárpáti tenger veszi át az uralmat, üledékei közé szigetekként tornyosuló rétegvulkánok szórt, törmelékes és láva anyaga ékelődik. A terület újra kiemelkedik, távolban hegyek gyűrődnek, napjainkig tartó szárazföldi üledékképződés veszi kezdetét.
Az utolsó 6 millió év éjszakáit izzó bazaltláva folyások festik vörösre a közeli Medves-fennsík környékén. A Cserhát alján pedig mocsári ciprusok nőnek, lignitté váló növénymaradványok halmozódnak fel.
A negyedidőszak a jégkorszakok idejét, lösztakarókat, az Ipoly folyó kavicsteraszait és erőteljes eróziót hoz magával. Kialakulnak az ipolytarnóci vízmosások, 18 millió év után újra felszínre kerülnek az ősmaradványok, de immár megkövülten.
Letölthető PDF: ipolytarnoc_osmaradvanyok.5.pdf
