A bemutatóhely fogadóépületétől a belépőjeggyel és vezetővel látogatható 800 m hosszú Borókás-árok Geológiai Tanösvény kezdőpontjáig vezető 700 méteres útszakasz 23 millió éves földtörténeti utazásra invitálja a látogatókat. Az út mellett elhelyezett üledékes és vulkanikus kőzetek (andezit, bazalt) reprezentálják a térséget alkotó földtani formációkat.
Megközelítés
Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 17 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben, az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú interpretációs eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Ősfenyő Belépő fogadóépület. A 4D Motion Theatre szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, s egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyő törzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide 2007. őszén.
A terület tanösvény-hálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő Geológiai, kőzetparki, biológiai, miocén erdő, lombkorona és a kőszikla ösvényekből épül fel.
A természetvédelmi terület fogadóépülete Ipolytarnóctól 1,5 km-re, keletre található.
A fogadóépülettől a földtani-őslénytani tanösvény (bemutatóhely) kezdőpontjáig vezető műút mentén kialakított vonalas tanösvény.
Bemutatás
Az ipolytarnóci látogatóközponttól a geológiai tanösvényig vezető út minden egyes lépése 15 ezer évvel visz a földtani múlt kapujához, a jelenkorból a 23 millió éves rétegekhez. Az idő kerekét visszapörgető sétához 2 millió évenkénti mérföldkövek feliratai és a Novohrad-Nógrád Geopark környékbeli kőzetmintái nyújtanak segítséget. Azok a kőzetek, melyek az egykori események tanúkövei.
Miről regélnek? Az Ipolytarnócot elpusztító vulkáni katasztrófa után mocsárvilág alakul ki, melynek növényi anyagából barnakőszéntelepekké váló rétegek formálódnak. Később a kárpáti tenger veszi át az uralmat, üledékei közé szigetekként tornyosuló rétegvulkánok szórt, törmelékes és láva anyaga ékelődik. A terület újra kiemelkedik, távolban hegyek gyűrődnek, napjainkig tartó szárazföldi üledékképződés veszi kezdetét.
Az utolsó 6 millió év éjszakáit izzó bazaltláva folyások festik vörösre a közeli Medves-fennsík környékén. A Cserhát alján pedig mocsári ciprusok nőnek, lignitté váló növénymaradványok halmozódnak fel.
A negyedidőszak a jégkorszakok idejét, lösztakarókat, az Ipoly folyó kavicsteraszait és erőteljes eróziót hoz magával. Kialakulnak az ipolytarnóci vízmosások, 17millió év után újra felszínre kerülnek az ősmaradványok, de immár megkövülten.
Tájékoztató kiadvány, irodalom
Bartkó Lajos: Ipolytarnóc. Ősmaradványok. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 196. Budapest, 1985
Ipolytarnóci ősmaradványok. Tájékoztató füzet (BNPI, Eger)
Letölthető PDF: ipolytarnoc_osmaradvanyok.5.pdf
