A bemutatóhely fogadóépületétől a belépőjeggyel és vezetővel látogatható 800 m hosszú Borókás-árok Geológiai Tanösvény kezdőpontjáig vezető 700 méteres útszakasz 20-24 millió éves földtörténeti utazásra invitálja a látogatókat. Az út mellett elhelyezett üledékes és vulkanikus kőzetek (andezit, bazalt) reprezentálják a térséget alkotó földtani formációkat.
Megközelítés
A természetvédelmi terület fogadóépülete Ipolytarnóctól 1,5 km-re, keletre található. A fogadóépülettől a földtani-őslénytani tanösvény (bemutatóhely) kezdőpontjáig vezető műút mentén kialakított vonalas tanösvény.
Bemutatás
Az ipolytarnóci látogatóközponttól a geológiai tanösvényig vezető út minden egyes lépése 15 ezer évvel visz a földtani múlt kapujához, a jelenkorból a 23 millió éves rétegekhez. Az idő kerekét visszapörgető sétához 2 millió évenkénti mérföldkövek feliratai és a Novohrad-Nógrád Geopark környékbeli kőzetmintái nyújtanak segítséget. Azok a kőzetek, melyek az egykori események tanúkövei.
Miről regélnek? Az Ipolytarnócot elpusztító vulkáni katasztrófa után mocsárvilág alakul ki, melynek növényi anyagából barnakőszéntelepekké váló rétegek formálódnak. Később a kárpáti tenger veszi át az uralmat, üledékei közé szigetekként tornyosuló rétegvulkánok szórt, törmelékes és láva anyaga ékelődik. A terület újra kiemelkedik, távolban hegyek gyűrődnek, napjainkig tartó szárazföldi üledékképződés veszi kezdetét.
Az utolsó 6 millió év éjszakáit izzó bazaltláva folyások festik vörösre a közeli Medves-fennsík környékén. A Cserhát alján pedig mocsári ciprusok nőnek, lignitté váló növénymaradványok halmozódnak fel.
A negyedidőszak a jégkorszakok idejét, lösztakarókat, az Ipoly folyó kavicsteraszait és erőteljes eróziót hoz magával. Kialakulnak az ipolytarnóci vízmosások, 18 millió év után újra felszínre kerülnek az ősmaradványok, de immár megkövülten.
Tájékoztató kiadvány, irodalom
Bartkó Lajos: Ipolytarnóc. Ősmaradványok. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 196. Budapest, 1985
Ipolytarnóci ősmaradványok. Tájékoztató füzet (BNPI, Eger)
