
Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak igazgatóságunk működésének területén.
A bemutatóhely fogadóépületétől a belépőjeggyel és vezetővel látogatható 800 m hosszú Borókás-árok Geológiai Tanösvény kezdőpontjáig vezető 700 méteres útszakasz 20-24 millió éves földtörténeti utazásra invitálja a látogatókat. Az út mellett elhelyezett üledékes és vulkanikus kőzetek (andezit, bazalt) reprezentálják a térséget alkotó földtani formációkat.
A természetvédelmi terület fogadóépülete Ipolytarnóctól 1,5 km-re, keletre található. A fogadóépülettől a földtani-őslénytani tanösvény (bemutatóhely) kezdőpontjáig vezető műút mentén kialakított vonalas tanösvény.
Az ipolytarnóci látogatóközponttól a geológiai tanösvényig vezető út minden egyes lépése 15 ezer évvel visz a földtani múlt kapujához, a jelenkorból a 23 millió éves rétegekhez. Az idő kerekét visszapörgető sétához 2 millió évenkénti mérföldkövek feliratai és a Novohrad-Nógrád Geopark környékbeli kőzetmintái nyújtanak segítséget. Azok a kőzetek, melyek az egykori események tanúkövei.
Miről regélnek? Az Ipolytarnócot elpusztító vulkáni katasztrófa után mocsárvilág alakul ki, melynek növényi anyagából barnakőszéntelepekké váló rétegek formálódnak. Később a kárpáti tenger veszi át az uralmat, üledékei közé szigetekként tornyosuló rétegvulkánok szórt, törmelékes és láva anyaga ékelődik. A terület újra kiemelkedik, távolban hegyek gyűrődnek, napjainkig tartó szárazföldi üledékképződés veszi kezdetét.
Az utolsó 6 millió év éjszakáit izzó bazaltláva folyások festik vörösre a közeli Medves-fennsík környékén. A Cserhát alján pedig mocsári ciprusok nőnek, lignitté váló növénymaradványok halmozódnak fel.
A negyedidőszak a jégkorszakok idejét, lösztakarókat, az Ipoly folyó kavicsteraszait és erőteljes eróziót hoz magával. Kialakulnak az ipolytarnóci vízmosások, 18 millió év után újra felszínre kerülnek az ősmaradványok, de immár megkövülten.