Tari fehérkő-bánya

4
Tari fehérkő-bánya
Tari fehérkő-bánya
Tari fehérkő-bánya
Tari fehérkő-bánya

Nem látogatható!

Itt található Magyarország, illetve a Kárpát-medence őstörténetének egyik fontos emléke, a Mátra vulkanikus kőzetanyagának heves kitörései által felszínre került és szép sziklateraszok formájában előbukkanó tari dácittufa.

Aki gyakran jár a Csevice-völgyben, az a kőbánya környékén időről időre népes egyetemista csapatokkal találkozhat. A földtant is tanító egyetemek geológus hallgatói ugyanis tanulmányaik során legalább egyszer meglátogatják a tari Fehérkő-bányát, illetve a vele szemben levő andezit- (vaskő-) bányát - és ha már itt vannak, a csevice-forrásokat is.

Fekvése, megközelítése

A tari dácittufák a Csevice-völgy északi oldalán a Macska-völgyig láthatók, távolságuk a Júlia vendégháztól 1,5 km.

Keletkezése

Az első kitöréssorozat törmelékszórásának nyomán keletkezett az ún. alsó riolittufa, ilyen lepte be az ipolytarnóci lábnyomokat is. 17 millió évvel ezelőtt képződött a középső riolittufa, más néven a tari dácittufa. Ezt találjuk a tari Fehérkő-bányában. A Tari Dácittufa Formáció lényeges időrétegtani határ, a miocén kárpáti korszakát zárja. A dácittufát létrehozó vulkán kitörési centruma a bánya közelében feltételezhető, mivel itt a legvastagabb a formáció (135 méter).

Felszínalaktani jellemzők


A Fehérkő-bánya keleti oldalán a Tari Dácittufa Formáció kopár, gyengén fejlett tufakúpjai, illetve kezdeményei láthatók. Típusos példája a dácittufa eróziójának, ami anyagszerkezeténél fogva eltér a riolittufa pusztulási felszínétől. Jól megfigyelhető a szelektív erózió működése: a puhább portufa jellegű kifejlődés könnyebben, a keményebb tömbök formájában kipreparálódik.
A bánya látványos függőleges falaiban szegregáció csatornák (a piroklasztikum kihűlésekor feláramló gázok csatornái, amiben a nagyobb litoklasztok dúsulnak, a finomfrakció kifúvódik) találhatók.
Jól tanulmányozhatók a kisebb-nagyobb horzsakő darabok. A meglévő falakban jól követhető a két művelési mód időbeli változása: a felső szinten vésés-feszítés, alatta fűrészelés nyomait fedezhetjük fel.
Maga a kőzet szürke, szürkésfehér, zöldesszürke, helyenként lilás vagy rózsaszínes árnyalatú, horzsaköves, rétegzetlen. Általában szívós, kemény, de jól faragható, hasítható. Egertől Miskolcig gyakran alkalmazták a legkülönbözőbb építkezéseknél, valamint útjelzőkövek, keresztek készítésére. Taron és a környező községekben falazó tömbkőként is használták. A kőzet kis térfogatsúlya miatt jó hő- és hangszigetelő.
A bányát - a fejtés esetenként igen nagy termelési vesztesége miatt - bezárták. Két jól járható része van, a felső szinten függőleges, csaknem sima falak vannak, a bányászat nyomaival. Az alsó szint fölé magasodó kőzetfal szinte érintetlen. A messziről is jól látható, néhol vakítóan fehér bánya környékén szép természetes tufaformákat is lehet látni.


Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom