Kiskő, Szilaspagony

2
Kiskő
Kiskő

Látogatható geosite.

Helyi jelentőségű védett természeti terület


Fekvése, megközelítése

A védett terület említésénél gyakran találkozhatunk a "bárnai Kiskő" elnevezéssel is, holott a terület közigazgatásilag Szilaspogonyhoz tartozik. A 379 m magas Kiskő bazaltja a Medves-Ajnácskői bazaltvidék keleti szélén, erdővel borított területen 25-30 méterrel emelkedik ki a környezetből. A Kiskő vulkáni kúpját legegyszerűbben Szilaspogony településtől érhetjük el, a Cikorád-völgyben haladó földúton keresztül északnyugatról, a Kiskő-nyak felől. Jelzett turistaúton Bárna település felől a Kék, majd Kék kereszt jelölésű turistaúton kereshetjük fel.

Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A Kiskő földtani felépítését vizsgálva számos különleges felfedezést tehetünk. A kúp alsó kétharmada sárga színű, homok, homokkőrétegekből épül fel, csak a csúcson bukkan elő a vulkáni kőzet. A 20-25 millió éves, 50-100 m mélységű tengerben keletkezett nagy vastagságú homok, homokkő összletére egy sekély tengeri, majd egy szárazföldi folyóvizi rétegsornak kellene következnie. A Kiskő környékén ezek hiányoznak, vagy az erózió lepusztította, vagy lokálisan nem fejlődtek ki, vagy a fedettség miatt nem kerültek felszínre.
A vulkáni keletkezésű, ún. „alsóriolittufa” a Kiskő csúcsánál valószínűleg közvetlenül a glaukonitos homokkőre települ, ennek foszlányai ismertek. A riolittufára nem következnek a környékben jól ismert széntelepek. Több, mint 15 millió év üledékei és vulkáni képződményei hiányoznak a Kiskőről. Valószínűleg ezek kialakultak, de a bazaltvulkanizmust megelőző szárazföldi szakaszban az erózió áldozatai lettek. A bazaltvulkanizmus 2,4 millió éve zajlott le több szakaszban. Első szakaszban a kirobbant kürtőn keresztül bazalttufa kerület a felszínre, ebből a kürtőkörül egy tufasánc alakulhatott ki. A második szakaszban a központi kürtőn keresztül egyre nagyobb méretű, ún. bombák és tömbök kerültek a felszínre, ezek a jelenlegi csúcs anyagát alkotják. A vulkáni működés utolsó szakaszában ezt egy bazalttelér törte át.

Növény-és állatvilága

A szikla és környező erdői az alábbi növényeknek nyújtanak élőhelyet. A molyhos-tölgyes bokorerdőkben, szárazabb cseres-kocsánytalan tölgyesekben bazalt alapkőzeten is igen elterjedt a pukkanó dudafürt (Colutea arborescens). Elszigetelt populációkban van jelen az ujjas keltikének (Corydalis solida). Szurdokerdőkben valójában oligocén kori rétegek omladékain a berki aggófű (Senecio hercynicus) fordul elő. Tölgyesekben, bükkösökben szórványosan a kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) és a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) is megtalálható. Molyhos tölgyesekben, cseres-kocsánytalan tölgyesekben szórványosan felfedezhető a sárgás sás (Carex michelii). A területen igen kicsiny, fragmentális populációi élnek a délies kitettségű oldalak bazalt váztalajain a hegyi árvalányhajnak (Stipa pennata). A kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), a réti szegfű (Dianthus deltoides) és a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) példányait is megtalálhatjuk a területen.
A sziklacsúcs közelében a védett kardoslepke (Iphiclides podalirius) és fecskefarkú lepke (Papilio machaon) több példányát láthatjuk repülni, az idősebb tölgyfák a szarvasbogár (Lucanus cervus)számára nyújtanak ideális élőhelyet, ezen faj ritka változata az ab. capreolousis megtalálható a területen.

Látnivalók

A Kiskő leglátványosabb és legizgalmasabb része a bazaltban kialakult barlangja. A csúcsról nyílik egy „természetes” bejárata, amely méretét tekintve a barlangüreggel együtt egy 14 m-es akna. Továbbá van egy mesterségesen kialakított vízszintes tárója is. A barlang keletkezésére vonatkozóan több magyarázat is született. Korábban a bazaltban megrekedt gázhólyaggal, később a tektonikai mozgások hatására történő kialakulással magyarázták. A barlangról a legkorábbi írott emlék 1865-ből származik. A monda szerint ürege „kincsrejtő”. A néphagyomány szerint törökök lakták. Ez a szóbeszéd nem hagyta nyugodni a Tarna-völgy birtokosát, Kemény Gejzát. 1909-1910 táján három pogonyi lakossal a kemény bazaltba egy közel 10 m hosszú, vízszintes tárót vágatott. Kincset azonban nem talált. További három mesterséges táróról vannak adatok a területen, amik valószínűleg szénkutatási szándékkal kerültek kialakításra.


Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom