Dédestapolcsány, szőlők (K-17 alapszelvény: Nekézsenyi Konglomerátum Formáció nK3)

Észak-Magyarországon csupán az Upponyi-hegységben, Csokvaomány és Dédestapolcsány között találunk kréta időszakból származó kőzeteket. Egyetlen típusa a Nekézsenyi Konglomerátum Formáció. Anyaga hegyvidékkel érintkező tengerparton gyűlhetett össze. Nem túl hosszú, nagy hozamú vízfolyások lehettek az ledék szállítói. A folyódeltaszerű helyről az üledék a sekély tengerből zagárak formályában zúdult le a mélyebb tengermedencébe 85-80 millió évvel ezelőtt. A kavicsok anyaga jórészt mészkő, melynek nagyobb, kissé metamorfizált része a kvarckavicsokkal együtt az Upponyi-hegységből származik, emellett találhatók az Aggteleki- és a Rudabányai-hegység triász és jura korú képződményeivel azonosítható mészkőkavicsok is. Bizonyítottan Bükk hegységi kavicsot nem találtak benne. A "folyódelta" kevésbé zavart környezetében sekélytengeri korallzátonyok és rudista biohermák épültek, melyek a kavicsanyaggal együtt zúdulhattak a mélybe. Ilyen jellegű mészkőtömbök csak feltárásunkban fordulnak elő. Akonglomerátum másik alapszelvénye a közeli nekézsenyi vasúti bevágás, de itt mészkövet nem találunk.