Cserépvár romjai

Cserépvár kezdeteiről nincsenek pontos források, vélhetően a 13-14. század eleji névadási szokás, az első tulajdonosára, vagy építtetőjére utal. Később töltött be királynéi birtoki, Végvári szerepet is, a törökök többször is elfoglalták. Ekkor készült a vár egyetlen, bár kérdéses hitelességű ábrázolása, Giacomo de Rossi rézmetszetén Eger elővédőművei között Cserépvárt is feltüntette. Ezt követően a vár folyamatosan pusztult. A feltárásokat a belső kővár déli területén végeztük, miután kitisztítottuk a bozótos növényzettől. A kutatás kiindulópontja az volt, hogy a szelvényeket úgy jelöljék ki, hogy azzal a belsővár délei falait nyomon követhessék. Igazi különlegesség volt, hogy két szelvényben is megtaláltak egy hosszanti cölöplyuk-sort, amelyből késő Árpád-kori leletek kerültek elő. Egy, a terepen viszonylag mély völgykatlan legalacsonyabb részében nyitott szelvényről kiderült, hogy azért mélyedés, mert egy pincse rejtőzött alatta. A pincét a könnyen faragható riolittufába vájták.