Andezit bánya (SK)

4

Története, értéke

Sátoros Bukovinka térségében három andezittest ismert. Kőzettani összetételük csaknem azonos: porfíros piroxén-amfibol andezit granáttal és biotittal (Sátorosi intruzív komplexum). Különösen szembetűnők a granátszemek. Az említett kőbánya a második test, a Hármashatár-hegy (445) délkeleti lábánál lép felszínre 600 x 80 m területen. Felső részén függőleges oszlopos elválás figyelhető meg, amely fekvő vulkáni testről árulkodik (Konečný és Lexa in Vass et al. 1992). A Veporikumból származó zárványokat tartalmaz (Hovorka és Lukáčik 1972). Ez finomszemcsés homokkő vagy kőzetliszt, amelyet átégetett a feltörő forró magma Ezért jóval keményebb a hegység többi homokkövénél. A környező kőzetek átkristályosodott zárványai főleg az andezittestek pereménél találhatók. Az intrúzió után a testet hidrotermális hatás érte, amelynek következtében a hasadékokon hidrotermális ásványok keletkeztek, mint pl. pirit, magnetit, kalcit, aragonit, dolomit, kvarc és zeolitok (chabazit, dezmin, heulandit, laumontit, epistilbit) (Erdélyi 1942). A kőbányát 1867-ben alapították, tehát a Cseres-hegység területén lévő legrégebbi kőbányák egyike.

Jelenleg a bánya területe magánvállalkozó tulajdonában van, aki a zárt területen lévő bányatóban halastavat létesített. A kőbányához bekötő út vezet.
Védelmi fokozat: 2, Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területe.


Kapcsolódó

Európai Fejlesztések nyílt napja a vulkánnapi Ipolytarnócon

Európai Fejlesztések nyílt napja a vulkánnapi Ipolytarnócon

2019.06.01. 09:00
Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület és bemutatóhely

Az Uniós Fejlesztések nyílt napja ebben az évben a Vulkánnapon, az Európai Geoparkok Hete rendezvénysorozat csúcspontján lesz. Június 1-je a Vulkánnap, amikor öreg kontinensünk geoparkjaiban tűzhányókra összpontosul a figyelem. Színes program-kavalkáddal az ipolytarnóci "Ősvilági Pompeji" is csatlakozik a kezdeményezéshez.

Tovább olvasom