Vissza a szeméttelepre! 2020.03.11. 10:02

Az emberek, ha „jó” madarászhelyet keresnek, akkor általában nem egy szeméttelepre és a mellette lévő bányatavakra gondolnak.

Pedig ez a számunkra kevéssé kellemes környezet számos állatfajnak tud megfelelő mennyiségű és minőségű betevőt nyújtani, különösen az ínségesebb téli hónapokban.

A kavicsbányatavon telelő, különböző korú sárgalábú és sztyeppi sirályok (Fotó: Balázsi Péter)

A Hejőpapi mellett található hulladéklerakónál és a szomszédságában lévő tavakon több ezer dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) tölti az ősztől tavaszig tartó időszakot. Mellettük kisebb számban, de még így is százas, ritkán ezres nagyságrendben vannak jelen a vihar- (Larus canus) és a sztyeppi sirályok (L. cachinnans), továbbá rendszeresen megfigyelhetünk itt néhány példány sárgalábú (L. michahellis), hering- (L. fuscus) és ezüstsirályt (L. argentatus) is. A sirályok mellett egyéb madarak, így varjúfélék, egerészölyvek (Buteo buteo), vörös vércsék (Falco tinnunculus), sőt időnként parlagi sasok (Aquila heliaca) és kerecsensólymok (Falco cherrug) is megjelennek a területen. A kitermelés miatt be nem fagyó vizeken pedig réce- és gémfélék, szárcsák (Fulica atra) és nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo) keresik táplálékukat.

A hejőkeresztúri templomnál sérülten talált, elsőteles viharsirály (Fotó: Soós Gábor)

Ahol ennyi madár összpontosul, ott elkerülhetetlen, hogy időnként egyik-másik példány megsérül, röpképtelenné válik. Ha egy ilyen egyedet egy jó szándékú ember talál meg, akkor ő vagy az illetékes nemzeti park igazgatóság szakembereit értesíti, vagy pedig saját maga szállítja el olyan helyre, ahol megfelelően gondoskodni tudnak a madár ellátásáról.

A fiatal sztyeppi sirály kézbevételéhez elkél a vastag kesztyű (Fotó: Mályi Madármentő Állomás)

Így járt az elmúlt hónapokban egy, a hejőkeresztúri templom udvarán bóklászó szárnysérült viharsirály, valamint egy, szintén ezen a településen talált sérült sztyeppi sirály, továbbá egy másik fiatal, ez utóbbi fajba tartozó sirály is, ami a Hejőpapit és Mezőcsátot összekötő út szélén, láthatóan kábultan álldogált. Valószínűleg mindhárman a kavicsbányató és a nyékládházi tavak közötti ingázásuk során szenvedtek balesetet.

A felgyógyult sztyeppi sirály szabadon engedése lassított felvételen (Videó: Mályi Madármentő Állomás)

Szerencséjükre a Mályi Madármentő Állomásra kerültek, ahol a szakszerű kezelésnek köszönhetően, hosszabb-rövidebb idő után felépültek, majd a szeméttelep mellett található szántón lettek szabadon engedve. Csakúgy, mint a szintén Mályiban megerősödött két egerészölyv is. Mindegyik madár - az ornitológiai fémgyűrű mellett - színes jelölőgyűrűt is kapott, így távcsővel, fényképezőgéppel is le lehet olvasni őket a jövőben.

A viharsirály első dolga a jó alapos fürdés volt (Videó: Mályi Madármentő Állomás)

Köszönet illeti a mentésben, gyógyításban résztvevőket!


Balázsi Péter
Balázsi Péter
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57

Baumstudie

[28.07.2022]

Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen.

Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird.

Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt.

Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht.

Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.

Tovább olvasom