"... unokáinktól kaptuk kölcsön" 2020.04.23. 08:46

Sokak között sokmillió éves különleges geológiai értékeket is tönkre teszünk a Föld életében pillanatok alatt, ha nem vigyázunk. Erre hívta fel a figyelmet az Ipolytarnóci Ősmaradványok és a TETT Alapítvány szemétszedési akciója a Föld Napján, amit a koronavírus járvány miatt zárt körű programként bonyolítottak le munkatársaink.

Az egyedülálló látvány miatt minden évben egyre több és több turista keresi fel a Nógrádszakál határában található Palóc Grand Canyonként is ismert szurdokvölgyet. Sajnos azonban az ide érkező vendégek egy része nem él, hanem visszaél a természet kínálta lehetőségekkel. A szemét, amely időről időre visszatér a szurdokvölgybe, jól mutatja, hogy sokan - akik épp azért mennek ki a természetbe, mert élvezni szeretnék annak minden szépségét, a jó levegőt és a tiszta környezetet, tudatosan vagy tudattalanul nem alázattal és tisztelettel viseltetnek a természet szépségei iránt, hanem pökhendi önzőséggel úgy gondolják, a Föld az övék, s azt tesznek vele, amit csak akarnak. Nem gondolnak sem a többi embertársukra, akik szintén élvezni szeretnék ezeket az értékeket, s nem gondolnak arra sem, hogy milyen kárt tesznek a Földnek a műanyagok eldobálásával. Erre hívja fel a figyelmet az Ősmaradványok munkatársainak Föld Napjára szervezett programja - amelyre a koronavírus járvány miatt most nem vártak külső résztvevőket.

Ugyan a terület nem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, az Ipolytarnóci Ősmaradványokhoz érkező vendégek gyakran kötik össze egy-két napos programként Ipolytarnócot és a Páris patak szurdokvölgyét a Novohrad-Nógrád Geoparkba tervezett kirándulásaik alkalmával. Éppen ezért sűrűn kapunk arról információt, hogy sokszor teli van szeméttel a páratlanul szép látványt, egyedi élményt kínáló terület.

A Páris völgy az Ipoly bal oldali mellékvölgye, mely Nógrádszakáltól északra, Rárósmúlyaddal szemben torkollik. A Páris-patak, amely egyébként nem rendelkezik állandó vízfolyással, a szurdokvölgyben többféle kőzetbe vágódott be. A száraz, 15-20 m mély, meredek falú völgyben csapadékos időben és hóolvadáskor viszont látványos vízesések képződnek. A terület a hajdan az Osztrovszki-hegységhez tartozó, Litke és Nógrádszakál között emelkedő, andezittakaró része. Feltehetően egy folyó torkolati deltavidékénél halmozódott fel az az üledékréteg, amelybe a patak medret vág. A nagy vastagságban képződött kavicsos, homokos üledékbe helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegek települnek. Ezek levéllenyomatokat őriztek meg.

A Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak, amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre.

Sokak között ezt a sokmillió éves különleges geológiai értéket is tönkre tesszük a Föld életében pillanatok alatt, ha nem vigyázunk. Erre hívta fel a figyelmet a szemétszedő akció, hiszen - David Brower szavaival - „a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.


Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom