Szemelvények az 1552 nyarán történt török hadjárat eseményeiből 2022.07.03. 18:15

470 évvel ezelőtt ezekben a napokban égette fel a szécsényi várat Árokházy Lőrinc, miután az osztrák katonák cserben hagyták. Legalábbis több legenda így szól. Az 1552 nyarán történt hadjárat azonban a mai geoparkban található több vár történetében is meghatározó.

1551 és 1556 között a törökök sikeres hadjáratot vezettek Magyarország ellen. A Drinápolyból induló sereget Kara Ahmed pasa vezette, amely egyik irányból Temesvár ellen fordult. Az erődítmény hős védője Nógrád vármegye főispánja, Losonczy István volt, aki 1552. július 27-én kénytelen volt feladni a várat és kivonulni onnan, de álnok módon, katonáival, a társaival együtt a szabad elvonulást ígérő győztesek lemészárolták. Losonczy Istvánnak, Szécsény és Hollókő urának halálával Nógrád megye jelentős birtokosát vesztette el. Losonczy István volt az édesapja Losonci Annának, Balassi Bálint szerelmének.

Az 1552. évi hadjáratok Nógrád megye területét is súlyosan érintették. Hádim Ali budai pasa miután tavasszal sikeresen vonult Veszprém ellen, visszatért Budára és két hét szünet után indult el északra a bányavárosok védelmi vonalának megtörése érdekében. Nógrád megye területén 1552 nyarán jelentős harcok folytak, többek között ekkor esett el Drégely vára is. A geopark területén lévő végvárak nagy része is török kézre került.

Salgó ostroma

Istvánffy Miklós történetíró munkájából ismerjük a Ságiványi Simon vezetésével védett Salgó várának ostromát.

A Salgó vára egykor. Forrás: https://pazirik.hu/projekt/salgo-var/

Mivel a vár magas sziklán állt, elfoglalására ágyúkat odavonszoltatni csak nagy erőfeszítéssel lehetett, éppen ezért Arszlán bég cselhez folyamodott: egy hatalmas fatörzset két kerékre rakatott és néhány ökörrel a hegy csúcsára húzatta, mintha egy óriási ágyú volna. Ravaszságának kedvezett az időjárás is, mert azon a napon az éjszakai eső nedvességétől sűrű felhő szállt a levegőbe, amely eltakarta a kilátást. Az óriási ágyútól Ságiványi megijedve átadta a várat a töröknek.

Salgó várának romjai a 19. században. Forrás: Vasárnapi Újság - Arcanum

Szécsény eleste

Szécsény ostromával kapcsolatban Tinódi Lantos Sebestyén krónikája így ír:

Jó dícséretbe lőn Szondi vitéssége,
Feje felé írott kopját feltétete.
Ságra és Gyarmatra basa elerede,
De az két kastélba ő egy embert sem lele.

Ott mikoron juta Szécsén vára alá,
Szintén Szent Margit asszonnak napja vala.
Ott porkoláb Árokháti Lőrinc vala.
Azon estve várast várból gyújtották vala.

Lám, nem merék várni az budai basát,
Ott meghasonlának sokan az füst alatt,
Éjjel kiszökének, megyön ki szalathat,
Árokháti hallá, látá csak nyolc szolgáját.

Csakhamar utánnok ő es el-kiugrék,
De nem szalathata, mezőben ellepék,
Mind nyolcadmagával fogva elviteték.
Az jó Szécsén vára szépen erőssítteték,

Vala basa ezen igen nagy örömbe.

Más legendák Árokházy Lőrinc személyét más színben tüntetik fel. 1860-ban a Képes Újság így írt a korabeli források alapján:

1550-ben a törököknek gyakori kirablásai miatt a vár őrizetlenül volt mindaddig, míg Árokházy Lőrincz 1552-ben annak őrizetét magára nem vállalta, ki azonban kevés idő múlva Eunurochus budai basa által megtámadtatván, megszökött német katonáinak hűtlensége miatt, az ellenség foglya lett, s azért hogy elfogatása előtt a várat felgyújtana, lábaira tüzes vas bilincs kovácsoltatok, minek következtében iszonyú kínok között s veszté életét.


Hollókő ostroma

Hollókő a Vasárnapi Újság 1861. évfolyamában

Istvánffy Miklós történetíró az 1552-es hollókői eseményekről a következőket írja:

Ismét Ali gyors menetben Hollókő alá nyomult Arszlánt, Jahigli Mehemet fiát: pedig 300 lovas s ugyanannyi gyaloggal Bussához küldé, mi egy tégla torony volt és Terchi Mihály, Zuchai István, Nagy András, s még Balassa Zsigmond néhány emberei által védelmeztetett. (...) Hollókőt Ali szintoly könnyen elfoglalta, mert a várnagyok, Zsáki András és Imre egymással viszálykodtak...

Buják bevétele

Tinódi Lantos Sebestyén részletesen beszámolt Buják ostromáról is. A vastag és elég erős fallal megerősített vár könnyen ellenállt volna a töröknek, ha az őrségben nem lett volna hűtlenség, azonban Kercsi Márton (Tinódi szerint Nagy Márton) nevű parancsnokukkal együtt július 15-én elhagyták a várat s futásnak eredtek. A törökök azonban üldözőbe vették, s a fogságba vetett Keresi kivételével egy szálig lekaszabolták őket.

Tinódi versében az ostrom végeredményéről így olvashatunk:

Nagy Márton ez nap es veszni oda vagyon,
Az Ali basának nagy csudája vagyon,
Az Buják várának erős fala vagyon,
Nem hitte, hogy annak semmi módon árthasson.

Buják romjai a Vasárnapi Újság hasábjain

Füleken

Senkit nem látunk pedig, aki oltalmat nyújtana számunkra, hacsak egyedül az istent nem, aki segíthet bennünket.

- írta Batthyány Ferenc Nádasdy Tamás dunántúli főkapitányhoz nem sokkal a fenti csaták után.

Fülek vára korabeli metszeten

A török visszaszorítására a felvidéki nemesek Fülekre gyülekeztek. Miksa osztrák trónörökös augusztus 7-én arra kérte Erasmus Teuffel főparancsnokot, hogy csapatait egyesítse a füleki sereggel, azonban Ali pasa rájött a tervre és mintegy 8 -10 000 főnyi hadsereggel elindult északra. A két sereg nagyjából hasonló létszámú volt, de Ali seregei sokkal fegyelmezettebbek voltak, így amikor Palást mellett megtámadta Teuffel seregeit Ali, az osztrákok nem tutak ellenállni a török seregeknek.

Végül a nógrádi terjeszkedést Eger várának ostroma állította meg egy rövid időre, azonban a következő években a többi felvidéki vár is török kézre került.


Felhasznált források:

  • Tinódi Lantos Sebestyén: Budai basa históriája
  • Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. Bp., Magyar Helikon, 1962.
  • Szántó Imre: Ali budai pasa hadjárata 1552 nyarán a Hont-Nógrád megyei várak ellen. Történelmi Szemle 1977. 20. sz.
  • Arcanum Digitális Tudástár
  • Pazirik.hu - https://pazirik.hu/projekt/salgo-var/
  • Utazások a múltban blog - https://utazasokamultban.blog.hu/
  • Mezősiné Kozák Éva: Hollókő - Száz magyar falu könyvesháza sorozat, Budapest, 2001
  • Képes Ujsag Szerk. Radakovics Jozsef. (Illustrirte Zeitung.). 1860. június 17.

Nagy  júlia
Nagy júlia
turisztikai szakértő, művelődéstörténész

Kapcsolódó

Kulturális Örökségünk Napjai az Ősmaradványoknál

Kulturális Örökségünk Napjai az Ősmaradványoknál

2022.09.17. 09:00
Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület és bemutatóhely

A Kulturális Örökség Napjai (European Heritage Days magyarországi eseménysorozata) 2022. szeptember 17-én és 18-án kerülnek megrendezésre. A 150 éves magyar műemlékvédelem előtt tisztelegve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Miocén Parkja is csatlakozik a megemlékezéshez. Az a terület, ahol az épített örökség a régmúlt emlékeit óvja. Az előzetesen regisztráltaknak nyílt napokat tartanak a 17 millió éves megkövült famatuzsálem maradványait 1866. év óta óvó védőpince térségében.

Tovább olvasom