Több mint 1000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon 2020.09.01. 13:37

Az idei évben ismét rekordszámú szalakóta költött a Hevesi-síkon!

A 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyeltük, májusban pedig megkezdtük az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy mi is számot vessünk a faj ez évi költési sikeréről.

Meggyűrűzött szalakóta (Coracias garrulus)

2020 májusától júliusáig sorra ellenőriztük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Dél-hevesi Tájegységének területén fellelhető 333 mesterséges szalakótaodút. Az ellenőrzések során 243 odúban regisztráltuk a faj sikeres költését, valamint további 68 szalakótafészkelést figyeltünk meg vércseládákban, illetve természetes odúkban. Az odúk foglalási aránya az idei évben volt a legmagasabb, az általunk ellenőrzött odúk közel 73 %-ában költött szalakóta. Az idei szezonban gyakoriak voltak a 4-5 fiókás fészekaljak, de 6 fiókással is találkoztunk. A "Szalakóta védelme a Kárpát-medencében" LIFE+ pályázat eredményességét bizonyítja, hogy ugyan már 2019-ben is rekordot jelentő 220 pár szalakóta költött mesterséges odúinkban, viszont 2020-ra ez a szám ismét jelentősen emelkedett! Az elvégzett felmérésünk alapján az állomány nagysága 311 pár a dél-hevesi területen. Az általunk, mesterséges odúkban és ládákban regisztrált fiókák száma meghaladta a 800-at, amely mellett még ott vannak a nehezen ellenőrizhető, természetes odúkban költő párok fiókái is. Ezért úgy becsüljük, hogy több, mint 1000 szalakótafióka kelt ki az idei évben a Hevesi-síkon. Természetesen a fiókák számában is emelkedést tapasztaltunk. Az általunk ellenőrzött odúkban szalakótán kívül más fajok is költöttek. Az elfoglalt odúk számát nézve idén is a seregély (Sturnus vulgaris) nyerte a „versenyt”, majd a sorban a mezei veréb (Passer montanus) következett. Emellett, az ellenőrzések során találkozhattunk még kuvikkal (Athene noctua), füleskuvikkal (Otus scops) és csókával (Corvus monedula) is. A nyílt tetejű odúkban előszeretettel költöttek vörös vércsék (Falco tinnunculus) (természetesen ezek az odúk javításra vagy lecserélésre kerülnek a jövőben). Méhes és darazsas odúkat is följegyeztünk, de szerencsére ezekből nagyon kevés volt. Az ősz beköszöntével kollégáink egyik fontos feladata lesz, hogy a terepi feljegyzések alapján, a következő költési időszakig kitisztítsák, megjavítsák, és ha kell, lecseréljék a hibás, megrongálódott odúkat.

Szalakóta odúban kotló füleskuvik (Otus scops)

Szalakótaodúban nevelkedett kuvik fióka (Athene noctua)

Mikor május-júliusban a BNPI munkatársai felkerekedtek, hogy felmérjék a faj költési sikerét, akkor – a későbbi nyomon követés érdekében - ornitológiai gyűrűvel is megjelölték a madarakat. A gyűrűzés segítségével nem csak a faj vonulásáról tudhatunk meg többet, hanem többek között arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy hogyan viselkedik a költési területen, vagyis mi az élőhelypreferenciája, mennyire területhű, továbbá milyen tényezők veszélyeztetik (pl. gázolás) stb. (A gyűrűzési eredményeinkről korábban már részletesen beszámoltunk ITT.) A "Szalakóta védelme a Kárpát-medencében" LIFE+ projekt során lehetőségünk volt nagyobb mennyiségű színes gyűrűt is beszerezni, majd felhelyezni a madarak lábára. Ezek segítségével még több információt nyerhetünk a visszatérő egyedekről, hiszen ezeket a nagy karakteres gyűrűket spektív (teleszkóp), vagy egy dokumentációs célt szolgáló fotó segítségével is be lehet azonosítani! Éppen ezért szívesen várjuk az adatokat azoktól, akik valamilyen módon (pl. fotók) le tudták olvasni a madarak lábán látható kódot! Kérjük, ez esetben a gyűrű kódját vagy a róla készült fotót, a megfigyelés helyével és dátumával a Madárgyűrűzési Központ ringers@mme.hu e-mail címére legyenek szívesek megküldeni!

Akinek felkeltettük az érdeklődését és szeretne szalakótát látni, kíváncsi az élőhelyükre, annak érdemes felírni a jövő nyári úti célok közé a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szalakóta tanösvényét. A Tiszabábolnáról induló útvonal a szalakóták életét, védelmét és a Borsodi-Mezőség tájképi- és természeti értékeit mutatja be. Akinek lehetősége adódik rá, annak a szegedi Fehér-tó közelében álló Szalakóta Látogatóközpontba is érdemes ellátogatnia. Az ott kialakított tanösvény nem csak a szalakótákkal kapcsolatos védelmi tevékenységet mutatja be, hanem az odalátogatók megismerkedhetnek a természetbarát gyepgazdálkodással, valamint a szikes gyepek élővilágával is. A tanösvény egy része a halastó nádszigetében, egy víz felett épített pallósoron halad végig, a kilátóból pedig a szegedi Fehér-tó vízimadárvilága tárul elénk. Ha pedig valaki nem szeretne jövő nyárig várni, az otthonról is sok érdekességet tudhat meg ezekről a színpompás madarakról, és ehhez csak a program honlapját vagy Facebook oldalát kell felkeresnie.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes működési területén 643 szalakótaköltést regisztráltunk 2020-ban. Az idei évben, az általunk kihelyezett mesterséges odúkban talált tojások és fiókák száma együttesen meghaladta az 1700-at!

Szalakóta fióka valamint, felnőtt madár gyűrűzés után

Ezen cikk keretein belül szeretnénk megköszönni mindenkinek a munkáját, akik segítettek az idei „szalakóta szezonban”.
Név szerint: Antal András, Balázsi Péter, Barati Sándor, Deák Gábor, Elek István, Ferenc Attila, Golen Gerhárd, Harmos Krisztián, Hák Flóra, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Király Norbert, Kleszó András, Korompainé Szitta Emese, Kurti Gábor, Lakatos Zoltán, Magos Gábor, Mezei János, Molnár Márton, Pongrácz Ádám, Sasvári János, Seres Mihály Nándor, Soós Gábor, Szabó Attila, Széles Tamás, Szemerszki Csaba, Szitta Tamás, Teplánszki Dóra, Tóth Boglárka, Tóth Katalin, Tóth László, Újhelyi Sándor, Vályi-Nagy Zoltán, Zákány Albert.
Külön köszönet illeti Királyné Kecskés Dórát, aki az elmúlt 3 évben, elhivatott munkájával segítette a projekt sikeres megvalósulását.

Kívánjuk, hogy a továbbiakban is hasonló vidámsággal és kitartással tudja végezni az előtte álló feladatokat!

Felnőtt szalakóta (Coracias garrulus) gyűrűzés utáni elengedése

Szerző: Gál Renáta

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Fotók: Királyné Kecskés Dóra, Király Norbert, Gál Renáta

Kapcsolódó

2023/1 2. The first few days

2023/1 2. The first few days

2023.04.19. 14:37
Am 14. Maerz stieg ich ins Flugzeug in Richtung Budapest. Natürlich war ich ziemlich aufgeregt und gespannt. Ich war vorher noch nie in Ungarn. Wie werden die Leute dort sein und wie wird meine neue Heimatstadt aussehen? Was wird mich im Bükk-Region Geopark erwarten? Fragen über Fragen… Glücklicherweise wurde ich von Balázs am Flughafen abgeholt und meine Aufregung legte sich etwas nach dem herzlichen Empfang. Auf dem Weg in die Wohnung machten wir sogar noch einen Zwischenstopp bei Aldi, da am 15. Maerz ein Feiertag in Ungarn ist (Gedenktag der Revolution von 1848) und die Geschaefte geschlossen hatten. Ich nutzte den freien Tag direkt, um etwas die Innenstadt zu erkunden. Dort habe ich den Dobó-István-Platz, das Rathaus, sowie die Basilika gesehen. Erster Eindruck? Hier laessts sich aushalten! Am Samstag hat mich Balázs und sein Vater auf eine Wanderung im nahegelegenen Aggtelek Nationalpark eingeladen. Wir marschierten im Wald 15 km entlang der slowakischen Grenze von Aggtelek in Richtung Gömörszőlős. Kurz vor unserem Ziel wurden wir noch mit einem schönen weitlaeufigen Ausblick belohnt. Dort konnten wir bis zum Mátra-Gebirge sehen! In Gömörszőlős, wo es unter Anderem ein ökologisches Ausbildungszentrum gibt, haben wir dann zusammen noch zu Abend gegessen (Ungarische Gulaschsuppe) und den Abend mit einem Kartenspiel ausklingen lassen (auf ungarisch gar nicht so einfach ;) ) Es war ein sehr schöner Tag, vor allem, da ich von allen Teilnehmern herzlich empfangen und direkt in die Gemeinschaft aufgenommen wurde. Am Sonntag stand dann die Besichtung der Burg von Eger an. Von dort hat man einen guten Ausblick über die Stadt. Im Keller der Burg befindet sich eine Ausstellung zu einer der grössten Waffensammlung in Ungarn und es kann das ehemalige Verlies besichtigt werden. Für Geschichtsinteressierte sehr interessant!
Tovább olvasom
5 Ipolytarnóc

5 Ipolytarnóc

2023.04.19. 14:21
Ronja:Das Naturschutz Gebiet Ipolytarnóc wird vom Bükk Nationalpark Direktorat verwaltet, hier durften wir vom 21. bis zum 27. November helfen und lernen. Das Naturschutzgebiet ist eine Fundstätte für eine Vielzahl von Fossilien, wie Haifischzähne, Blattabdrücke, versteinerte Bäume und Tier-Fußabdrücke. In unserer Zeit in Ipolytarnóc durften wir viel über die Geschichte des Naturschutzgebietes erfahren, eine Vulkankatersstrophe vor etwa 20 Millionen Jahren bewahrte die Fauna und Flora im Gebiet. Auf verschiedenen Naturlehrpfaden ist es möglich viel über die Relikte der geologischen Vergangenheit des Naturschutzgebietes zu lernen.Die Zeit in welcher wir in Ipolytarnóc waren liegt in der Nebensaison, weshalb weniger Ökotourismus stattfindet, trotzdem konnten wir bei verschieden Aufgaben helfen. So haben wir nicht nur viel gelernt, sondern beim Laub fegen, Zaun reparieren und Häcke schneiden geholfen. Beim Laubfegen in Ipolytarnóc haben wir einige der Arbeiter:Innen kennen lernen dürfen, von welchen wir etwas über die Pflanzen und die Vergangenheit des Naturschutzgebietes lernen konnten. Aber auch das Häcke schneiden und Zaun reparieren war eine spannende Erfahrung, bei der wir einiges lernen konnten. Weiterhin haben wir viele Lehrpfade besichtigt und viele Fossilien anschauen dürfen, Imre welcher in Ipolytarnóc arbeitet hat uns die verschiedenen Teile des Besucherzentrums gezeigt und so konnten wir beispielsweise den versteinerten Baum betrachten, welcher auf dem Foto zu sehen ist. Durch die Kiefer mit einem Durchmesser von acht Metern und einer Länge von fast hundert Metern, wurde das Naturschutz gebiet bekannt. In dem Besucherzentrum gibt es viele interaktive Möglichkeiten für die großen und kleinen Besucher die Geschichte des Naturschutzgebietes kennenzulernen. Es gibt beispielsweise ein 4D Kino über die Tiere, welche früher in der Region gelebt haben und eine spannende Ausstellung mit verschiedenen Fossilien.
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom