Természetvédelem az udvaron - Méhlegelő a Bábakalács Természetiskolában 2023.09.12. 15:25

A Felsőtárkányban működő Bábakalács Természetiskolánk a 2022-ben lezárult minősítési eljárás eredményeként az előző időszak programjai mellett új témájú modulokat is akkreditáltatott. Ezek között szerepel a „Beporzók” nevű modulunk, mely a beporzás jelentőségével, a hazai beporzó rovarokkal ismerteti meg a hozzánk érkező gyerekcsoportokat.


Elsősorban felső tagozatos vagy középiskolai csoportoknak ajánljuk ezt a modult, amire jelentkezni az ErdeiN@bnpi.hu e-mail címen lehet.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kínált további modulokról és természetiskolai szolgáltatásokról itt tájékozódhatnak.


Mi az a beporzás?

Beporzás során a virágpor az egyik virág porzóiról a másik virág termőtestére kerül. Ez a feltétele annak, hogy növényeink termést érleljenek, szaporodjanak. Beporzás nélkül komoly veszélyben lenne a földi élet, elég arra gondolni, hogy a növények (vadvirágok, cserjék, fák) képezik a táplálékhálózatok alapját. Ezt a rendkívül fontos munkát élelmiszernövényeink több mint 75%-ánál, a vadon élő növények 87%-ánál rovarok végzik. Őket hívjuk összefoglaló néven beporzóknak.

E szó hallatán legtöbbünknek a házi méh jut eszébe, és bár gazdasági szerepe a mézkészítés és számos növény beporzása miatt vitathatatlan, ő csak egy fajt képvisel a beporzók között. Mivel a világ növényeinek túlnyomó többsége (több mint 300 000 növényfaj) állati beporzást igényel, könnyen beláthatjuk, hogy ezt az irdatlan munkát nem várhatjuk el egyetlen állatfajtól. A mérsékelt égöv legfontosabb beporzói a vadméhek, a zengőlegyek és a lepkék.

Vadméhek

Tudta? A világon több mint 20 000, hazánkban több mint 700 vadméh faj él!

Közös tulajdonságaik:

  • két pár hártyás szárnyuk van,
  • testük szőrözött, így könnyen megtapad testükön a virágpor.

Méretük, színezetük, életmódjuk igen változatos. A zömök, dúsan szőrözött poszméhek családban élnek, közösen nevelik az utódokat. A legtöbb vadméh azonban magányosan fészkel, a lárvák számára nektár és virágpor keverékéből álló táplálékot halmoz fel az ivadékbölcsőben. A fészek lehet földbe vájt kis üregben, fában, falrepedésben, növények szárában.

Zengőlegyek

Tudta? Hazánkban 380 zengőlégy faj található.

Sárga-fekete mintázatukkal igyekeznek magukat fullánkos rovarnak álcázni, megtévesztve ezzel a ragadozókat. Könnyen megkülönböztethetőek a méhek és darazsak társaságától az alábbi tulajdonságaik alapján:

  • a fejüket szinte teljesen elfoglaló nagy összetett szemek,
  • rövid csápok (mindössze 3 ízből állnak), melyek a homlokuk közepéről erednek,
  • egy pár szárnyuk, melyeket rendkívül gyorsan mozgatva képesek egyhelyben maradni.

Nappali lepkék

A legkönnyebben a kecses, változatos színekben pompázó lepkéket ismerjük fel. Hosszú pödörnyelvüknek köszönhetően a mélyebb virágok beporzása is lehetővé válik.

Tudta? Nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke.

A lepkék rendjén belül több családot is megkülönböztetünk, ezek egyike a pillangók családja. Magyarországon 4 pillangó fajjal találkozhatunk: kardoslepke, fecskefarkú lepke, kis apollólepke, farkasalmalepke.

Hazánkban 3500 lepkefaj él, melyek közül mindössze 170 faj tartozik a nappali lepkék közé.

Veszélyben a beporzók

A foglalkozásaink során az adott élőlénycsoportot érintő veszélyeztető tényezőkre is felhívjuk a figyelmet. Az intenzív mezőgazdaság, a nem megfelelő vegyszerhasználat, a monokultúrák térhódítása, a szélsőséges időjárási körülmények következtében a beporzó rovarok száma a 20. század második felétől jelentősen csökkent Európa szerte. Az ember tájátalakító tevékenysége miatt egyre kisebb a természetközeli élőhelyek, virágos rétek, kaszálatlan óvósávok aránya, melyek táplálkozó- és fészkelőhelyül szolgálhatnának a beporzó rovarok számára. A nagy mennyiségű, nem megfelelően alkalmazott rovarirtószer közvetlenül is károsít számos hasznos rovarfajt. A monokultúrás gazdálkodás során hatalmas területen egyetlen kultúrnövényt termesztenek, mely csak 1-2 hétig virágzik, és néhány faj számára nyújt csak táplálékot.

Tudta? Kína Szecsuan tartományában a vegyszerhasználat miatt eltűntek a beporzó rovarok, a térség megélhetését biztosító gyümölcsfákat az emberek kénytelenek kézzel beporozni.


Hogyan segíthetünk?

Egy természetismereti foglalkozás során fontos, hogy beszéljünk a témához kapcsolódó természetvédelmi problémákról, globális és kisebb léptékű veszélyeztető tényezőkről egyaránt. A szemléletformálás azonban nem ragadhat meg a hatáskeltés szintjén, a természetes környezetünkben bekövetkező drasztikus változásokat szemléltető sokkoló adatok bénítóan hathatnak, könnyen kialakulhat az egyénben az „én úgy sem tudok ezen változtatni” érzése. Környezeti nevelői munkánk során ezért fontosnak tartjuk a megelőzés, valamint az egyén vagy kisebb közösség lehetséges szerepvállalásának hangsúlyozását.

A beporzókkal foglalkozó modulunk csak úgy lehet teljes, ha azt is meg tudjuk mutatni a hozzánk érkező gyerekeknek, hogy saját környezetünkben mivel segíthetjük a beporzók helyzetét. A természetiskola udvarának egy szegletében idén tavasszal méhlegelőt létesítettünk.

Mi az a méhlegelő?

A termőhelyi viszonyoknak megfelelő, és őshonos fajokból álló magkeverék vetésével kialakuló növényállomány, mely menedéket és táplálékforrást nyújt számos beporzó rovar részére. A változatos összetételű méhlegelőn a virágzási időszak kora tavasztól késő őszig kitart.

Kétféle magkeveréket vetettünk el áprilisban, egy 23 fajból álló egyéves magkeveréket, és egy 42 fajból álló, évelő növények magjait tartalmazó keveréket, melyeket a természetiskola területére jellemző kötött talajhoz ajánlott az előállító. A magokat a Vadvirág Világ-tól (Dorcadion Tanácsadó és Szolgáltató Kft.) szereztük be, mely Magyarországon őshonos növények szaporító képleteinek és egyedeinek kertészeti előállításával foglalkozik. Kereskedelmi forgalomban számos vadvirág magkeveréket lehet találni, azonban mindig győződjünk meg róla, hogy a vásárolt magok csak hazánkban honos növényekből származnak!

Júniusi állapot:

Júliusban tovább gazdagodott a virágzó fajok száma:

A terített asztal mellé hamarosan megérkeztek a vendégek: a legfontosabb beporzókhoz tartozó vadméhek, zengőlegyek, lepkék mellett számos egyéb rovarrend képviselői is megjelentek.

Virágaink közelébe úgynevezett méhhotelt is kihelyezhetünk, mely a magányos vadméhek számára nyújthat változatos fészkelőhelyet. Helyezhetünk bele fakérget, tobozokat, nádszálakat, kifúrt farönköket.

A rovarokról készült fotók mind a Bábakalács Természetiskola méhlegelőjén készültek.




Forrás: Beporzók a kertünkben. Szerk.: Kovács-Hostyánszki Anikó, 2017

Kapcsolódó

7 Aufenthalt im Harkály Ház von Mátrafüred / Our stay in the Harkály Ház in Mátrafüred

7 Aufenthalt im Harkály Ház von Mátrafüred / Our stay in the Harkály Ház in Mátrafüred

2023.04.19. 14:28
Im Zeitraum vom 05. bis zum 08. Dezember 2022 hatten wir einen Aufenthalt im „Harkály Ház”, was so viel wie „Spechthaus” bedeutet. Dieses ist ein Besucherzentrum in Mátrafüred. Die Mátra-Region gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark, aber die Naturschutzgebiete in dieser Region werden vom Direktorat des Nationalparks verwaltet. Daher konnten wir die Personen dort für einige Tage bei ihrer Arbeit unterstützen.Am Montagnachmittag hat uns der Ranger Gábor mit zum Harkály Ház genommen, wo wir uns erst einmal mit den Räumlichkeiten vertraut machen sollten. Am nächsten Morgen wollten wir eigentlich draußen arbeiten, aber es hat so in Strömen geregnet, dass sich stattdessen auf die Vorbereitungen für die später am Tag stattfindende Feier anlässlich des Jahresendes und der Heirat einer Mitarbeiterin konzentriert wurde. Dabei konnten wir uns viel mit dem Ranger Marton und der Mitarbeiterin Dora unterhalten, die uns nicht nur über ihre Arbeit, sondern auch über ihren Alltag einiges erzählt haben. Außerdem durften wir einige selbstgemachte ungarische Köstlichkeiten wie „Palacsinta“ – eine Art dünner Pfannkuchen – probieren. Als wir am Mittwochmorgen aus dem Fenster geschaut haben, konnten wir mit Vergnügen feststellen, dass nicht nur der Regen aufgehört hatte, sondern auch die Sonne schien. Dadurch konnten wir die anderen an diesem Tag bei der Arbeit rund um das Haus unterstützen, die vor allem Gartenarbeit vorsah. Unser letzter Tag in der Mátra-Region begann mit Arbeit auf den Grünländern mit vier Ranger:innen. Das bedeutet, dass wir in Mátraszentimre die Bäume, die die Ranger gefällt und kleingesägt hatten, auf Stapel schichten sollten. Gefällt wurden die Pinien, weil diese in Ungarn eine invasive Pflanzenart sind. Als invasive Pflanzenart haben sie hier keine natürlichen Feinde und damit einen Vorteil gegenüber einheimischen Pflanzenarten, denen sie dann auch Platz, Licht und Mineralien wegnehmen. Nach getaner Arbeit ging es dann von Gyöngyös mit dem Bus für uns zurück nach Eger.Im Zeitraum vom 05. bis zum 08. Dezember 2022 hatten wir einen Aufenthalt im „Harkály Ház”, was so viel wie „Spechthaus” bedeutet. Dieses ist ein Besucherzentrum in Mátrafüred. Die Mátra-Region gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark, aber die Naturschutzgebiete in dieser Region werden vom Direktorat des Nationalparks verwaltet. Daher konnten wir die Personen dort für einige Tage bei ihrer Arbeit unterstützen. Am Montagnachmittag hat uns der Ranger Gábor mit zum Harkály Ház genommen, wo wir uns erst einmal mit den Räumlichkeiten vertraut machen sollten.
Tovább olvasom