Páncélosok a mocsárban 2022.08.30. 14:04

A tél közeledtével téli álomra húzódnak a mocsári teknősök is. Azt is tudjuk, hogy hosszú hónapokra az iszapba, a kihűlő tavak, holtágak aljzatára merülnek és jöhet a zimankó, a jég, ők tavaszig az orrukat sem dugják ki a páncéljuk alól.

Fotó: Fitala Csaba

De belegondoltunk valaha is abba, hogy miként tudnak az egyébként szabad levegőt lélegző teknősök túlélni hónapokon keresztül a fagypont körüli, vagy épp jégpáncéllal borított vizek alján? Hogy nem fulladnak meg? Hisz’ még csak nem is kétéltűek – mondhatnánk viccesen. A kérdésre a választ javarészt az ektoterm kifejezés rejti. Az ektoterm – vagy pontatlan, ám közkeletű kifejezéssel élve hidegvérű – állatok ugyanis a testhőmérsékletüket nem tudják belsőleg fedezni, hanem a külvilágból nyelik el hőt a testük felmelegítésére, azaz testszöveteik hőmérséklete változó, szinte teljes mértékben követi a külvilág hőmérsékletét. Magyarán, ha holtág vize +3 Celsius fokos, akkor bizony az aljzaton pihenő teknősünk sem lesz ennél melegebb. A víztér alján nyugvó teknős minél kihűltebb lesz, annál jobban lelassul az anyagcseréje, ezáltal alacsonyabb lesz az energia- és az oxigénigénye is. De ez még édeskevés lenne ahhoz, hogy ne fulladjon meg. Ám nagy trükkösen a mocsári teknősök ezt is megoldják, ugyanis bár alapvetően tüdővel lélegző állatok, a téli hibernáció folyamán a vízben oldott oxigént hasznosítják. Méghozzá oly’ módon, hogy a kloákájukon – itt egy anális hólyag található, amely rendkívül sűrűn van átszőve hajszálerekkel – mint egy másodlagos tüdőfelületen, fel tudják venni a vízben oldott oxigént, legalább olyan mértékben, hogy az elég legyen számukra ebben a hideg környezetben. A tudomány ezt a képességet kloakális légzésnek nevezi.

Mocsári teknős az Oldalvölgyi-halastóban Fotó: archív/Fitala Csaba

Ám, ha már azzal kezdtük ezt az írást, hogy teknőseink tavaszig ki sem dugják az orrukat a páncéljuk alól, ismerkedjünk meg kicsit részletesebben ezzel a mell- és hátvérttel. Ugyanis megkülönböztetünk haspajzsot, amit plastron-nak és hátpáncélt, ami carapax-nak neveznek. S ha irodalmi emlékeinkből ismerős a plastron elnevezés, ne csodálkozzunk, hisz Móricz Zsigmond Rokonok című regényében Kopjáss Pista keményített ingelejét is eképp’ nevezte az író: „Pista szeme összekapcsolódik a Magdalénáéval, a kezében levő pohár pezsgő remegni kezd, és rálöttyen a plasztronjára.” De Szentkálnay Magdaléna tekintetétől visszakanyarodva teknőseinkhez, a domború hátpáncél az irharétegben fejlődő bőrcsontokból és az ebbe beolvadt csigolyákból, bordákból, valamint a felszínen lévő szarulemezekből épül fel, míg a haspajzs, vagy mellvért főleg bőrcsontokból és szarurétegből áll. Érdekessége a haspajzsnak, hogy a hímek esetében ez látványosan homorúbb, így illeszkedve kicsit jobban párzáskor a nőstény hátpáncéljának domború ívéhez, bár így is gyakorta legurul róla. A carapax és a plastron rostos szalagokkal kapcsolódik össze és meglepő módon a haspáncél az úgynevezett csukló előtti és a csukló utáni csontlemezek mentén még egy kicsit mozgatható is. Hogy mennyire tökéletes mérnöki tervezés eredménye a páncélzat, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a csontlemezek és a külső szarupajzsok határvonalai nem esnek egybe, ezzel is fokozva annak szilárdságát. A szarupajzsok évről évre növekszenek, így azon növekedési vonalak, tulajdonképpen évgyűrűk alakulnak ki. Éles szemű és türelmes természetbúvárok ennek alapján meg is tudják becsülni egy-egy termetes teknőspéldány korát. Mindenféle történetekkel és városi legendákkal ellentétben azonban a teknőseink páncélja nem bír el jelentős súlyt vagy terhelést, ennek szomorú bizonyítékát mutathatják a halastavak menti aszfaltutak mentén árválkodó, széttört páncélú, elgázolt példányok is.

Egy gázolt teknős Fotó: Bakó Botond

A Vadonleső Programban immár tíz éve gyűlő mocsári teknős adatok mintegy ötöde olyan példányról jelent, ami gázolás áldozataként került szem elé. A kritikus időszak a tavaszi tojásrakás ideje, mikor a teknősanyák a megfelelő helyekre vonulnak gödröt ásni, gyakran keresztezve egy közutat, ráadásul ezt kétszer is megteszik. S ugyanez az útszakasz a frissen kikelő kisteknősökre is tömeges veszélyt jelenthet, mikor nyár végén, ősz elején a tavakhoz vonulnak. Mindenesetre vigyázzunk rájuk, s ha útra kerülő példánnyal találkozunk – természetesen a saját testi épségünk veszélyeztetése nélkül, de – segítsük át az útnak arra az oldalára, ahova eredetileg is igyekezett. A megfigyelési adatát pedig dobjuk át a www.vadonleső.hu oldalra, ezzel is segítve megőrzésüket. Ha még a kézben lévő mocsári teknősünk nemét is szeretnénk tisztázni, elég, ha mélyen a szemükbe nézünk. Ugyanis a hímek szivárványhártyája vörösesbarna, míg a nőstényeké sárgásfehér színben pompázik.

A Vadonleső adatai - mocsári teknős észlelések

Kapcsolódó

1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom