Aktív és jubiláló volt a részvételünk a XX. Országos Sasszinkronon 2023.02.02. 11:20

„A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 20. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását 2023. január 13-15. között.” – jelent meg a felhívás a www.parlagisas.hu oldalon.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság esetében a nappali ragadozó madarak idei számbavétele viszont más jubileumot is elért, a Dél-Hevesi Tájegység területén ez a munka már 30 éves múltra tekint vissza. Az évtizedekre visszanyúló munkában a természetvédelmi őrszolgálat aktív részvételével és iránymutatásával önkéntesek is bekapcsolódtak a programba.

Hegyen-völgyön át, pusztában és víz mellett

jártak-keltek a távcsövesek,

csizmában és bakancsban, a januári tavaszban.

Fotó: Pásztor Zoltán

A sokat megélt terepi embereket is alkalmazkodásra késztető változó környezetünk, a jól megszokott fagyos, hideg idő helyett nagyon lágy, saras-nedves napokat eredményezett. A meghirdetett megfigyelő napon azonban, a tavalyi évvel, a ködös napra eső számlálással ellentétben szerencsésebbnek érezhettük magunkat. A látási viszonyok általánosságban jók voltak, az 1-2 km-es látótávolság lehetővé tette a felmérésre váró területek jobb áttekinthetőségét. Meghatároztuk a bejárható területeket, kijelöltük a megfigyelési pontokat, kiválasztottuk a megfelelő terepi és fajismerettel rendelkező vezetőket, akikhez csatlakozhattak a lelkes önkéntesek. Az egységes módszertan lehetővé teszi az éves adatok összehasonlítását, trendek és évhatások értelmezhetőségét, fajra esetleg fajcsoportokra lebontva.

Itt olvasható a 2022 –es adatok feldolgozása:

https://parlagisas.hu/hu/content/elkeszult-2022-ev...

Parlagi sas Fotó: Seres Mihály Nándor

Az idei, időjárási frontokkal megtűzdelt januárban nagyon szép eredmények születtek. A megfigyelésben részt vevők (több, mint 70 fő) többsége, mindösszesen 1-2 kivétellel találkozott valamilyen sas-fajjal. A működési területünkön fészkelő fajok esetében a költőpárok fészkelőhelyük közelében tartózkodnak, míg a fiatalok többsége a Kárpát-medence térségében kóborol. A kimutatásból jól látszik, hogy a terület természeti környezetéből adódóan inkább a pusztai fajoknak kedvez, melyek az itt fészkelő és nevelkedő madarak mellett a keleti és északi irányból nálunk telelő ragadozókkal egészültek ki:

Parlagi sas147
Rétisas92
Halászsas1
Szirti sas2
Kerecsensólyom23
Vándorsólyom4

Vándorsólyom Fotó: Szitta Tamás

Érdekes módon épp az apró rágcsálókkal táplálkozó fajok egyedszámán lehet leginkább észrevenni, hogy jóval kevesebben vannak idén, a korábbi évekhez képest közel megfeleződött a létszámuk. Ez elsősorban a táplálékállatuk hiányára vezethető vissza, így ilyen esetekben más területekre húzódnak a telet átvészelni:

Kékes rétihéja251
Egerészölyv1051
Vörös vércse255

Egerészölyv Fotó: Kozma Attila

A megfigyelt ragadozó madarak létszámában lehetnek átfedések, ugyanis ezek jelentős területi átmozgásra is képesek, így lehet benne olyan madár, amelyet több megfigyelő is észlelt különböző időpontokban. Természetesen ez a hibahatár a számlálás részét képezi, az adatok gerincét adó számok viszont jó támpontot adnak a természetvédelemben dolgozó szakemberek számára.

Az eredményeket összehasonlítva a korábbi években tapasztaltakkal egy kis mértékben, de stabilan erősödő parlagi- és réti sas telelő állományt találtunk az Igazgatóság felmért területein.

A Kárpát-medence legfőbb sas élőhelyein megtörtént felmérés adatainak összegyűjtése és feldolgozása a következő hetekben történik, ennek összegzését fajokra és megyékre lebontva az MME szervező munkája során fogjuk tudni megismerni.

A természetvédelmi őrszolgálat alapfeladata a természeti értékek nyomon követése. A védett és fokozottan védett növények és állatok megőrzése azon alapszik, hogy ezen fajokat mennyire ismerjük, életüket és élőhelyüket milyen minőségben tudjuk fenntartani és biztosítani a számukra. A természeti környezetünk megóvása közös érdek, tegyünk annak megőrzéséért!

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom
4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom