„A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 20. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását 2023. január 13-15. között.” – jelent meg a felhívás a www.parlagisas.hu oldalon.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság esetében a nappali ragadozó madarak idei számbavétele viszont más jubileumot is elért, a Dél-Hevesi Tájegység területén ez a munka már 30 éves múltra tekint vissza. Az évtizedekre visszanyúló munkában a természetvédelmi őrszolgálat aktív részvételével és iránymutatásával önkéntesek is bekapcsolódtak a programba.
Hegyen-völgyön át, pusztában és víz mellett
jártak-keltek a távcsövesek,
csizmában és bakancsban, a januári tavaszban.
Fotó: Pásztor Zoltán
A sokat megélt terepi embereket is alkalmazkodásra késztető változó környezetünk, a jól megszokott fagyos, hideg idő helyett nagyon lágy, saras-nedves napokat eredményezett. A meghirdetett megfigyelő napon azonban, a tavalyi évvel, a ködös napra eső számlálással ellentétben szerencsésebbnek érezhettük magunkat. A látási viszonyok általánosságban jók voltak, az 1-2 km-es látótávolság lehetővé tette a felmérésre váró területek jobb áttekinthetőségét. Meghatároztuk a bejárható területeket, kijelöltük a megfigyelési pontokat, kiválasztottuk a megfelelő terepi és fajismerettel rendelkező vezetőket, akikhez csatlakozhattak a lelkes önkéntesek. Az egységes módszertan lehetővé teszi az éves adatok összehasonlítását, trendek és évhatások értelmezhetőségét, fajra esetleg fajcsoportokra lebontva.
Itt olvasható a 2022 –es adatok feldolgozása:
https://parlagisas.hu/hu/content/elkeszult-2022-ev...
Parlagi sas Fotó: Seres Mihály Nándor
Az idei, időjárási frontokkal megtűzdelt januárban nagyon szép eredmények születtek. A megfigyelésben részt vevők (több, mint 70 fő) többsége, mindösszesen 1-2 kivétellel találkozott valamilyen sas-fajjal. A működési területünkön fészkelő fajok esetében a költőpárok fészkelőhelyük közelében tartózkodnak, míg a fiatalok többsége a Kárpát-medence térségében kóborol. A kimutatásból jól látszik, hogy a terület természeti környezetéből adódóan inkább a pusztai fajoknak kedvez, melyek az itt fészkelő és nevelkedő madarak mellett a keleti és északi irányból nálunk telelő ragadozókkal egészültek ki:
| Parlagi sas | 147 |
| Rétisas | 92 |
| Halászsas | 1 |
| Szirti sas | 2 |
| Kerecsensólyom | 23 |
| Vándorsólyom | 4 |
Vándorsólyom Fotó: Szitta Tamás
Érdekes módon épp az apró rágcsálókkal táplálkozó fajok egyedszámán lehet leginkább észrevenni, hogy jóval kevesebben vannak idén, a korábbi évekhez képest közel megfeleződött a létszámuk. Ez elsősorban a táplálékállatuk hiányára vezethető vissza, így ilyen esetekben más területekre húzódnak a telet átvészelni:
| Kékes rétihéja | 251 |
| Egerészölyv | 1051 |
| Vörös vércse | 255 |
Egerészölyv Fotó: Kozma Attila
A megfigyelt ragadozó madarak létszámában lehetnek átfedések, ugyanis ezek jelentős területi átmozgásra is képesek, így lehet benne olyan madár, amelyet több megfigyelő is észlelt különböző időpontokban. Természetesen ez a hibahatár a számlálás részét képezi, az adatok gerincét adó számok viszont jó támpontot adnak a természetvédelemben dolgozó szakemberek számára.
Az eredményeket összehasonlítva a korábbi években tapasztaltakkal egy kis mértékben, de stabilan erősödő parlagi- és réti sas telelő állományt találtunk az Igazgatóság felmért területein.
A Kárpát-medence legfőbb sas élőhelyein megtörtént felmérés adatainak összegyűjtése és feldolgozása a következő hetekben történik, ennek összegzését fajokra és megyékre lebontva az MME szervező munkája során fogjuk tudni megismerni.
A természetvédelmi őrszolgálat alapfeladata a természeti értékek nyomon követése. A védett és fokozottan védett növények és állatok megőrzése azon alapszik, hogy ezen fajokat mennyire ismerjük, életüket és élőhelyüket milyen minőségben tudjuk fenntartani és biztosítani a számukra. A természeti környezetünk megóvása közös érdek, tegyünk annak megőrzéséért!
