Régi hagyomány éledt újjá a kihajtási ünneppel 2023.04.30. 23:06

Három év kihagyás után újra szakmai napot rendezett a szürke szarvasmarha gulya Szent György napi-kihajtáshoz kapcsolódva a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Tarnaszentmiklóson. A környékbeli gazdálkodók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei szervezetének elnökétől és igazgatójától is kérdezhettek ezen alkalmon az új támogatási rendszerről.

A néphagyomány szerint az igazi tavasz kezdetét mindig április 24., Szent György napja jelentette – idézte fel köszöntőjében Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek ezen nap környékén hajtották ki állataikat téli szálláshelyükről, és ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása is. Sok hiedelem és népszokás kapcsolódik ehhez az ünnephez: pl. mágikus, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszőnek, amivel a jószágokat a legelőre hajtották, de előfordult olyan is, hogy a marhákat láncon, tojásokon hajtották keresztül és azt tartották, hogy az állatok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

– Kihajtási ünnepünk ötvözi az régi hagyományokat és az Európai Közösség által finanszírozott eszközöket a természetvédelem és a természetmegőrzés érdekében, hiszen a hagyományos legeltetéses gazdálkodás folytatásával biztosítjuk a kék vércsék fennmaradását, szaporodását, a területkezelés megfelelő állapotát és a természetvédelem összetett és hosszútávú érdekeinek biztosítását – részletezte, s kiemelte: a BNPI a Hevesi Síkon szürkemarhával történő területkezelést valósít meg, amelynek során a nemzetipark-igazgatóság szakemberei kitapasztalták, milyen legeltetési intenzitás és milyen legeltetési módszerek mellett alakítható ki a kék vércsék számára olyan terület, amely nemcsak a terület kezelését, hanem a fokozottan védett, és különösen értékes fajok élőhelyét is biztosítja. E projekt sikerességét jól bizonyítja, hogy folyamatosan nő az itt élő állatok száma. Emellett folyamatosan nő a szarvasmarha állomány is, így szükségszerűvé vált egy új állattartó telep létrehozása: tavaly adták át a Szürke Szállást Tarnaszentmiklóson.

A szakmai napon tiszteletét tette Ignácz Balázs főispán is, aki biztosította a Heves vármegyei Kormányhivatal támogatásáról mind a helyi gazdákat, gazdálkodókat, mind pedig a BNPI-t.

Nagy Géza, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke itt járt a legutóbb három éve megrendezett kihajtási ünnepen is, akkor az egyesület frissen megválasztott elnökeként vázolta céljait, ezúttal már tapasztalatait is megosztotta a közönséggel. Elárulta, hogy az egyesület központi bikanevelést folytat, s hazánkban egyedülálló módon térítésmentesen tudnak a tagok számára bikákat biztosítani. Ezzel nagy mértékben tudják támogatni a gazdálkodókat, s jelenleg több projekt kapcsán elkezdték külföldön is népszerűsíteni a szürkét mint fajtát.

A rendezvény helyszínét az idén fennállásának 30. évét ünneplő Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet adta. A körzet történetéről Tóth László, a Dél-Hevesi Tájegység tájegységvezetője tartott előadást. Felidézte: a védetté nyilvánítás célja a Hevesi Sík eredeti állapotát reprezentáló pusztai élőhelyek, a rajtuk élő túzok, valamint fokozottan védett ragadozó madarak megóvása volt. A terület az évek folyamán többször is bővült, jelenlegi területe 16114 hektár. (A körzet történetéről hamarosan cikket jelentetünk meg honlapunkon.)

A gazdafórum kezdete előtt ért a rendezvény helyszínének közelébe a várva várt gulya. Róluk Sasváriné Hegedűs Éva telephelyvezető elárulta: az anyagulyát jelenleg 134 jószág teszi ki. Közülük a szűzüszők 20-an vannak, ők először kerültek a gulyába. A többi tehén alól pedig 96 pirók színezetű borjút láthattak az egybegyűltek. Mint megtudtuk: rajtuk kívül van egy másik gulya is, ahol jellemzően a tenyész üszőket és a kárpáti borzderes fajtához tartozó egyedeket tartják együtt. Amikor az anyagulya kikerül a nyári állásra, akkor kezdik el a növendék gulyát szokatni, és arra rászámolva kb. 2 hetet, lábon hajtják át az állatokat Pélyre. A növendék gulyában lévő, különböző évjáratú üszők még kiválogatás alatt vannak, s mikor a harmadéves kort elérik, akkor kerülnek be az anyagulyába és onnantól kezdve már a bika alatt fedeztethetőek lesznek.

A nap folyamán sor került egy kaszálás bemutatóra is, amely során egy traktorra szerelhető vadriasztó lánc használatát demonstrálták a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a BNPI szakemberei a jelenlévőknek. Ez a szerkezet arra szolgál, hogy felriassza a gyepekben megbúvó madarakat, ízeltlábúakat, kétéltűeket és emlősöket, hogy azok időben el tudjanak menekülni, még mielőtt a gép kárt tenne bennük. A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában c. LIFE projekt keretében a madárbarát kaszálási módok fontos szerepet kapnak, hiszen a gyepek és a pillangós kultúrák május-júniusi kaszálásai jelentősen befolyásolják a földön fészkelő madárfajok – így pl. a fokozottan védett túzok – fészkelési sikerét. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Fontos kiemelni, hogy a kaszálási károk mérséklése, megelőzése nemcsak természetvédelmi, hanem vadgazdálkodási szempontból is fontos, hisz az elpusztult állatok között éppúgy akadnak védett és fokozottan védett fajok, mint apróvadak: mezei nyulak, fácánok, őzek.

A gazdafórum fő témája az új agrártámogatások voltak. A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos új elem, támogatási forma jelenik meg és változnak a területalapú támogatások szabályai is. A gazdafórum egy, a kaszálás bejelentők helyes kitöltéséről szóló előadással kezdődött, majd a szakemberek tájékoztatták a gazdákat az őket érintő legfontosabb újdonságokról, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumairól, ezután pedig a gazdálkodóknak lehetőségük volt feltenni a témával kapcsolatos kérdéseiket is.

A gazdafórum mellett részt lehetett venni egy tanösvény bejáráson is Sasvári János természetvédelmi őr vezetésével. A Pély-Hamvajárás természetismereti tanösvény állomásai bemutatják a legeltetés szerepét a gyepek kezelésében, továbbá a kék vércsét, ugyanis „A kék vércse védelme a Kárpát-medencében” című LIFE programban fészkelőhelyek telepítése, és mesterséges fészektelepek létesítése, monitorozása is zajlik. A területen találhatóak rizskazetták, melyeket itt nem szüntettek meg, sőt a töltését is megerősítették, zsilipekkel látták el, s a víz visszatartására használják.

Ezúton is köszönjük azoknak, akik részt vettek ennek az élménydús napnak a megszervezében és létrejöttében! Köszönjük Ferencz Attilának, hogy elhozta a szakmai napra értékes szarukiállítását, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a történeti kiállítást és a marhaburger kóstolót, Nagy Imre "Smókinak" a slambucot, Kovács László pásztorembernek pedig a marhapörköltet. Továbbá köszönjük a Bükki Nemzeti Parki Termék Védjegyeseknek (Apostol Nikolett, Illyés József, Kovács Tibor, Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. és Budafarm Sajtműhely) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek a kitelepülésben való részvételt!

A kihajtási ünnep „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában LIFE15/NAT/AT/000834” program támogatásával valósult meg.
Túzok LIFE (LIFE15/NAT/AT/000834) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó

2023/1 2. The first few days

2023/1 2. The first few days

2023.04.19. 14:37
Am 14. Maerz stieg ich ins Flugzeug in Richtung Budapest. Natürlich war ich ziemlich aufgeregt und gespannt. Ich war vorher noch nie in Ungarn. Wie werden die Leute dort sein und wie wird meine neue Heimatstadt aussehen? Was wird mich im Bükk-Region Geopark erwarten? Fragen über Fragen… Glücklicherweise wurde ich von Balázs am Flughafen abgeholt und meine Aufregung legte sich etwas nach dem herzlichen Empfang. Auf dem Weg in die Wohnung machten wir sogar noch einen Zwischenstopp bei Aldi, da am 15. Maerz ein Feiertag in Ungarn ist (Gedenktag der Revolution von 1848) und die Geschaefte geschlossen hatten. Ich nutzte den freien Tag direkt, um etwas die Innenstadt zu erkunden. Dort habe ich den Dobó-István-Platz, das Rathaus, sowie die Basilika gesehen. Erster Eindruck? Hier laessts sich aushalten! Am Samstag hat mich Balázs und sein Vater auf eine Wanderung im nahegelegenen Aggtelek Nationalpark eingeladen. Wir marschierten im Wald 15 km entlang der slowakischen Grenze von Aggtelek in Richtung Gömörszőlős. Kurz vor unserem Ziel wurden wir noch mit einem schönen weitlaeufigen Ausblick belohnt. Dort konnten wir bis zum Mátra-Gebirge sehen! In Gömörszőlős, wo es unter Anderem ein ökologisches Ausbildungszentrum gibt, haben wir dann zusammen noch zu Abend gegessen (Ungarische Gulaschsuppe) und den Abend mit einem Kartenspiel ausklingen lassen (auf ungarisch gar nicht so einfach ;) ) Es war ein sehr schöner Tag, vor allem, da ich von allen Teilnehmern herzlich empfangen und direkt in die Gemeinschaft aufgenommen wurde. Am Sonntag stand dann die Besichtung der Burg von Eger an. Von dort hat man einen guten Ausblick über die Stadt. Im Keller der Burg befindet sich eine Ausstellung zu einer der grössten Waffensammlung in Ungarn und es kann das ehemalige Verlies besichtigt werden. Für Geschichtsinteressierte sehr interessant!
Tovább olvasom
2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom