Régi hagyomány éledt újjá a kihajtási ünneppel 2023.04.30. 23:06

Három év kihagyás után újra szakmai napot rendezett a szürke szarvasmarha gulya Szent György napi-kihajtáshoz kapcsolódva a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Tarnaszentmiklóson. A környékbeli gazdálkodók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei szervezetének elnökétől és igazgatójától is kérdezhettek ezen alkalmon az új támogatási rendszerről.

A néphagyomány szerint az igazi tavasz kezdetét mindig április 24., Szent György napja jelentette – idézte fel köszöntőjében Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek ezen nap környékén hajtották ki állataikat téli szálláshelyükről, és ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása is. Sok hiedelem és népszokás kapcsolódik ehhez az ünnephez: pl. mágikus, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszőnek, amivel a jószágokat a legelőre hajtották, de előfordult olyan is, hogy a marhákat láncon, tojásokon hajtották keresztül és azt tartották, hogy az állatok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

– Kihajtási ünnepünk ötvözi az régi hagyományokat és az Európai Közösség által finanszírozott eszközöket a természetvédelem és a természetmegőrzés érdekében, hiszen a hagyományos legeltetéses gazdálkodás folytatásával biztosítjuk a kék vércsék fennmaradását, szaporodását, a területkezelés megfelelő állapotát és a természetvédelem összetett és hosszútávú érdekeinek biztosítását – részletezte, s kiemelte: a BNPI a Hevesi Síkon szürkemarhával történő területkezelést valósít meg, amelynek során a nemzetipark-igazgatóság szakemberei kitapasztalták, milyen legeltetési intenzitás és milyen legeltetési módszerek mellett alakítható ki a kék vércsék számára olyan terület, amely nemcsak a terület kezelését, hanem a fokozottan védett, és különösen értékes fajok élőhelyét is biztosítja. E projekt sikerességét jól bizonyítja, hogy folyamatosan nő az itt élő állatok száma. Emellett folyamatosan nő a szarvasmarha állomány is, így szükségszerűvé vált egy új állattartó telep létrehozása: tavaly adták át a Szürke Szállást Tarnaszentmiklóson.

A szakmai napon tiszteletét tette Ignácz Balázs főispán is, aki biztosította a Heves vármegyei Kormányhivatal támogatásáról mind a helyi gazdákat, gazdálkodókat, mind pedig a BNPI-t.

Nagy Géza, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke itt járt a legutóbb három éve megrendezett kihajtási ünnepen is, akkor az egyesület frissen megválasztott elnökeként vázolta céljait, ezúttal már tapasztalatait is megosztotta a közönséggel. Elárulta, hogy az egyesület központi bikanevelést folytat, s hazánkban egyedülálló módon térítésmentesen tudnak a tagok számára bikákat biztosítani. Ezzel nagy mértékben tudják támogatni a gazdálkodókat, s jelenleg több projekt kapcsán elkezdték külföldön is népszerűsíteni a szürkét mint fajtát.

A rendezvény helyszínét az idén fennállásának 30. évét ünneplő Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet adta. A körzet történetéről Tóth László, a Dél-Hevesi Tájegység tájegységvezetője tartott előadást. Felidézte: a védetté nyilvánítás célja a Hevesi Sík eredeti állapotát reprezentáló pusztai élőhelyek, a rajtuk élő túzok, valamint fokozottan védett ragadozó madarak megóvása volt. A terület az évek folyamán többször is bővült, jelenlegi területe 16114 hektár. (A körzet történetéről hamarosan cikket jelentetünk meg honlapunkon.)

A gazdafórum kezdete előtt ért a rendezvény helyszínének közelébe a várva várt gulya. Róluk Sasváriné Hegedűs Éva telephelyvezető elárulta: az anyagulyát jelenleg 134 jószág teszi ki. Közülük a szűzüszők 20-an vannak, ők először kerültek a gulyába. A többi tehén alól pedig 96 pirók színezetű borjút láthattak az egybegyűltek. Mint megtudtuk: rajtuk kívül van egy másik gulya is, ahol jellemzően a tenyész üszőket és a kárpáti borzderes fajtához tartozó egyedeket tartják együtt. Amikor az anyagulya kikerül a nyári állásra, akkor kezdik el a növendék gulyát szokatni, és arra rászámolva kb. 2 hetet, lábon hajtják át az állatokat Pélyre. A növendék gulyában lévő, különböző évjáratú üszők még kiválogatás alatt vannak, s mikor a harmadéves kort elérik, akkor kerülnek be az anyagulyába és onnantól kezdve már a bika alatt fedeztethetőek lesznek.

A nap folyamán sor került egy kaszálás bemutatóra is, amely során egy traktorra szerelhető vadriasztó lánc használatát demonstrálták a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a BNPI szakemberei a jelenlévőknek. Ez a szerkezet arra szolgál, hogy felriassza a gyepekben megbúvó madarakat, ízeltlábúakat, kétéltűeket és emlősöket, hogy azok időben el tudjanak menekülni, még mielőtt a gép kárt tenne bennük. A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában c. LIFE projekt keretében a madárbarát kaszálási módok fontos szerepet kapnak, hiszen a gyepek és a pillangós kultúrák május-júniusi kaszálásai jelentősen befolyásolják a földön fészkelő madárfajok – így pl. a fokozottan védett túzok – fészkelési sikerét. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Fontos kiemelni, hogy a kaszálási károk mérséklése, megelőzése nemcsak természetvédelmi, hanem vadgazdálkodási szempontból is fontos, hisz az elpusztult állatok között éppúgy akadnak védett és fokozottan védett fajok, mint apróvadak: mezei nyulak, fácánok, őzek.

A gazdafórum fő témája az új agrártámogatások voltak. A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos új elem, támogatási forma jelenik meg és változnak a területalapú támogatások szabályai is. A gazdafórum egy, a kaszálás bejelentők helyes kitöltéséről szóló előadással kezdődött, majd a szakemberek tájékoztatták a gazdákat az őket érintő legfontosabb újdonságokról, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumairól, ezután pedig a gazdálkodóknak lehetőségük volt feltenni a témával kapcsolatos kérdéseiket is.

A gazdafórum mellett részt lehetett venni egy tanösvény bejáráson is Sasvári János természetvédelmi őr vezetésével. A Pély-Hamvajárás természetismereti tanösvény állomásai bemutatják a legeltetés szerepét a gyepek kezelésében, továbbá a kék vércsét, ugyanis „A kék vércse védelme a Kárpát-medencében” című LIFE programban fészkelőhelyek telepítése, és mesterséges fészektelepek létesítése, monitorozása is zajlik. A területen találhatóak rizskazetták, melyeket itt nem szüntettek meg, sőt a töltését is megerősítették, zsilipekkel látták el, s a víz visszatartására használják.

Ezúton is köszönjük azoknak, akik részt vettek ennek az élménydús napnak a megszervezében és létrejöttében! Köszönjük Ferencz Attilának, hogy elhozta a szakmai napra értékes szarukiállítását, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a történeti kiállítást és a marhaburger kóstolót, Nagy Imre "Smókinak" a slambucot, Kovács László pásztorembernek pedig a marhapörköltet. Továbbá köszönjük a Bükki Nemzeti Parki Termék Védjegyeseknek (Apostol Nikolett, Illyés József, Kovács Tibor, Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. és Budafarm Sajtműhely) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek a kitelepülésben való részvételt!

A kihajtási ünnep „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában LIFE15/NAT/AT/000834” program támogatásával valósult meg.
Túzok LIFE (LIFE15/NAT/AT/000834) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó

7 Aufenthalt im Harkály Ház von Mátrafüred / Our stay in the Harkály Ház in Mátrafüred

7 Aufenthalt im Harkály Ház von Mátrafüred / Our stay in the Harkály Ház in Mátrafüred

2023.04.19. 14:28
Im Zeitraum vom 05. bis zum 08. Dezember 2022 hatten wir einen Aufenthalt im „Harkály Ház”, was so viel wie „Spechthaus” bedeutet. Dieses ist ein Besucherzentrum in Mátrafüred. Die Mátra-Region gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark, aber die Naturschutzgebiete in dieser Region werden vom Direktorat des Nationalparks verwaltet. Daher konnten wir die Personen dort für einige Tage bei ihrer Arbeit unterstützen.Am Montagnachmittag hat uns der Ranger Gábor mit zum Harkály Ház genommen, wo wir uns erst einmal mit den Räumlichkeiten vertraut machen sollten. Am nächsten Morgen wollten wir eigentlich draußen arbeiten, aber es hat so in Strömen geregnet, dass sich stattdessen auf die Vorbereitungen für die später am Tag stattfindende Feier anlässlich des Jahresendes und der Heirat einer Mitarbeiterin konzentriert wurde. Dabei konnten wir uns viel mit dem Ranger Marton und der Mitarbeiterin Dora unterhalten, die uns nicht nur über ihre Arbeit, sondern auch über ihren Alltag einiges erzählt haben. Außerdem durften wir einige selbstgemachte ungarische Köstlichkeiten wie „Palacsinta“ – eine Art dünner Pfannkuchen – probieren. Als wir am Mittwochmorgen aus dem Fenster geschaut haben, konnten wir mit Vergnügen feststellen, dass nicht nur der Regen aufgehört hatte, sondern auch die Sonne schien. Dadurch konnten wir die anderen an diesem Tag bei der Arbeit rund um das Haus unterstützen, die vor allem Gartenarbeit vorsah. Unser letzter Tag in der Mátra-Region begann mit Arbeit auf den Grünländern mit vier Ranger:innen. Das bedeutet, dass wir in Mátraszentimre die Bäume, die die Ranger gefällt und kleingesägt hatten, auf Stapel schichten sollten. Gefällt wurden die Pinien, weil diese in Ungarn eine invasive Pflanzenart sind. Als invasive Pflanzenart haben sie hier keine natürlichen Feinde und damit einen Vorteil gegenüber einheimischen Pflanzenarten, denen sie dann auch Platz, Licht und Mineralien wegnehmen. Nach getaner Arbeit ging es dann von Gyöngyös mit dem Bus für uns zurück nach Eger.Im Zeitraum vom 05. bis zum 08. Dezember 2022 hatten wir einen Aufenthalt im „Harkály Ház”, was so viel wie „Spechthaus” bedeutet. Dieses ist ein Besucherzentrum in Mátrafüred. Die Mátra-Region gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark, aber die Naturschutzgebiete in dieser Region werden vom Direktorat des Nationalparks verwaltet. Daher konnten wir die Personen dort für einige Tage bei ihrer Arbeit unterstützen. Am Montagnachmittag hat uns der Ranger Gábor mit zum Harkály Ház genommen, wo wir uns erst einmal mit den Räumlichkeiten vertraut machen sollten.
Tovább olvasom
2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom