Régi hagyomány éledt újjá a kihajtási ünneppel 2023.04.30. 23:06

Három év kihagyás után újra szakmai napot rendezett a szürke szarvasmarha gulya Szent György napi-kihajtáshoz kapcsolódva a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Tarnaszentmiklóson. A környékbeli gazdálkodók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei szervezetének elnökétől és igazgatójától is kérdezhettek ezen alkalmon az új támogatási rendszerről.

A néphagyomány szerint az igazi tavasz kezdetét mindig április 24., Szent György napja jelentette – idézte fel köszöntőjében Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek ezen nap környékén hajtották ki állataikat téli szálláshelyükről, és ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása is. Sok hiedelem és népszokás kapcsolódik ehhez az ünnephez: pl. mágikus, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszőnek, amivel a jószágokat a legelőre hajtották, de előfordult olyan is, hogy a marhákat láncon, tojásokon hajtották keresztül és azt tartották, hogy az állatok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

– Kihajtási ünnepünk ötvözi az régi hagyományokat és az Európai Közösség által finanszírozott eszközöket a természetvédelem és a természetmegőrzés érdekében, hiszen a hagyományos legeltetéses gazdálkodás folytatásával biztosítjuk a kék vércsék fennmaradását, szaporodását, a területkezelés megfelelő állapotát és a természetvédelem összetett és hosszútávú érdekeinek biztosítását – részletezte, s kiemelte: a BNPI a Hevesi Síkon szürkemarhával történő területkezelést valósít meg, amelynek során a nemzetipark-igazgatóság szakemberei kitapasztalták, milyen legeltetési intenzitás és milyen legeltetési módszerek mellett alakítható ki a kék vércsék számára olyan terület, amely nemcsak a terület kezelését, hanem a fokozottan védett, és különösen értékes fajok élőhelyét is biztosítja. E projekt sikerességét jól bizonyítja, hogy folyamatosan nő az itt élő állatok száma. Emellett folyamatosan nő a szarvasmarha állomány is, így szükségszerűvé vált egy új állattartó telep létrehozása: tavaly adták át a Szürke Szállást Tarnaszentmiklóson.

A szakmai napon tiszteletét tette Ignácz Balázs főispán is, aki biztosította a Heves vármegyei Kormányhivatal támogatásáról mind a helyi gazdákat, gazdálkodókat, mind pedig a BNPI-t.

Nagy Géza, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke itt járt a legutóbb három éve megrendezett kihajtási ünnepen is, akkor az egyesület frissen megválasztott elnökeként vázolta céljait, ezúttal már tapasztalatait is megosztotta a közönséggel. Elárulta, hogy az egyesület központi bikanevelést folytat, s hazánkban egyedülálló módon térítésmentesen tudnak a tagok számára bikákat biztosítani. Ezzel nagy mértékben tudják támogatni a gazdálkodókat, s jelenleg több projekt kapcsán elkezdték külföldön is népszerűsíteni a szürkét mint fajtát.

A rendezvény helyszínét az idén fennállásának 30. évét ünneplő Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet adta. A körzet történetéről Tóth László, a Dél-Hevesi Tájegység tájegységvezetője tartott előadást. Felidézte: a védetté nyilvánítás célja a Hevesi Sík eredeti állapotát reprezentáló pusztai élőhelyek, a rajtuk élő túzok, valamint fokozottan védett ragadozó madarak megóvása volt. A terület az évek folyamán többször is bővült, jelenlegi területe 16114 hektár. (A körzet történetéről hamarosan cikket jelentetünk meg honlapunkon.)

A gazdafórum kezdete előtt ért a rendezvény helyszínének közelébe a várva várt gulya. Róluk Sasváriné Hegedűs Éva telephelyvezető elárulta: az anyagulyát jelenleg 134 jószág teszi ki. Közülük a szűzüszők 20-an vannak, ők először kerültek a gulyába. A többi tehén alól pedig 96 pirók színezetű borjút láthattak az egybegyűltek. Mint megtudtuk: rajtuk kívül van egy másik gulya is, ahol jellemzően a tenyész üszőket és a kárpáti borzderes fajtához tartozó egyedeket tartják együtt. Amikor az anyagulya kikerül a nyári állásra, akkor kezdik el a növendék gulyát szokatni, és arra rászámolva kb. 2 hetet, lábon hajtják át az állatokat Pélyre. A növendék gulyában lévő, különböző évjáratú üszők még kiválogatás alatt vannak, s mikor a harmadéves kort elérik, akkor kerülnek be az anyagulyába és onnantól kezdve már a bika alatt fedeztethetőek lesznek.

A nap folyamán sor került egy kaszálás bemutatóra is, amely során egy traktorra szerelhető vadriasztó lánc használatát demonstrálták a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a BNPI szakemberei a jelenlévőknek. Ez a szerkezet arra szolgál, hogy felriassza a gyepekben megbúvó madarakat, ízeltlábúakat, kétéltűeket és emlősöket, hogy azok időben el tudjanak menekülni, még mielőtt a gép kárt tenne bennük. A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában c. LIFE projekt keretében a madárbarát kaszálási módok fontos szerepet kapnak, hiszen a gyepek és a pillangós kultúrák május-júniusi kaszálásai jelentősen befolyásolják a földön fészkelő madárfajok – így pl. a fokozottan védett túzok – fészkelési sikerét. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Fontos kiemelni, hogy a kaszálási károk mérséklése, megelőzése nemcsak természetvédelmi, hanem vadgazdálkodási szempontból is fontos, hisz az elpusztult állatok között éppúgy akadnak védett és fokozottan védett fajok, mint apróvadak: mezei nyulak, fácánok, őzek.

A gazdafórum fő témája az új agrártámogatások voltak. A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos új elem, támogatási forma jelenik meg és változnak a területalapú támogatások szabályai is. A gazdafórum egy, a kaszálás bejelentők helyes kitöltéséről szóló előadással kezdődött, majd a szakemberek tájékoztatták a gazdákat az őket érintő legfontosabb újdonságokról, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumairól, ezután pedig a gazdálkodóknak lehetőségük volt feltenni a témával kapcsolatos kérdéseiket is.

A gazdafórum mellett részt lehetett venni egy tanösvény bejáráson is Sasvári János természetvédelmi őr vezetésével. A Pély-Hamvajárás természetismereti tanösvény állomásai bemutatják a legeltetés szerepét a gyepek kezelésében, továbbá a kék vércsét, ugyanis „A kék vércse védelme a Kárpát-medencében” című LIFE programban fészkelőhelyek telepítése, és mesterséges fészektelepek létesítése, monitorozása is zajlik. A területen találhatóak rizskazetták, melyeket itt nem szüntettek meg, sőt a töltését is megerősítették, zsilipekkel látták el, s a víz visszatartására használják.

Ezúton is köszönjük azoknak, akik részt vettek ennek az élménydús napnak a megszervezében és létrejöttében! Köszönjük Ferencz Attilának, hogy elhozta a szakmai napra értékes szarukiállítását, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a történeti kiállítást és a marhaburger kóstolót, Nagy Imre "Smókinak" a slambucot, Kovács László pásztorembernek pedig a marhapörköltet. Továbbá köszönjük a Bükki Nemzeti Parki Termék Védjegyeseknek (Apostol Nikolett, Illyés József, Kovács Tibor, Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. és Budafarm Sajtműhely) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek a kitelepülésben való részvételt!

A kihajtási ünnep „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában LIFE15/NAT/AT/000834” program támogatásával valósult meg.
Túzok LIFE (LIFE15/NAT/AT/000834) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó