A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi Terv Plusz program keretében támogatást nyert hegylábi és hegyi rétek állapotromlásának, cserjésedésének, erdősülési folyamatainak megállítására mátrai helyszíneken. Az Igazgatóság erre a tevékenységre 120 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült – hangzott el Gyöngyös-Mátrafüreden, a projekt Harkály Házban tartott nyitórendezvényén 2025. december 2-án, kedden.
A fejlesztés fő célja mátrai védett természeti területek, Natura 2000 területek helyreállítása és hosszú távon a rehabilitált élőhelyek fenntartása, valamint hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme. Azon területeken, ahol a legeltetés, a szénafű kaszálás természetvédelmi szempontból nem célszerű, ott az Igazgatóság alacsony költségigényű természetvédelmi kezelésekkel valósítja meg a projekt célkitűzéseit.
A beavatkozás a Mátra négy különböző élőhelyén: a Sár-hegyen három település közigazgatási területén (Abasár, Gyöngyös, Pálosvörösmart), Mátraszentimre, Parád, Gyöngyössolymos települések közigazgatási területéhez tartozó legelőkön: a gyöngyössolymosi Tarma-réten, Tugár- és Fallóskút-rétek területén, illetve Parádon a Somhegybükki-legelőn valósul meg.
Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében úgy értékelte, a mátrai projekt fontosságát mutatja már az is, hogy az érintett települések polgármesterei megtisztelték jelenlétükkel az eseményt.
– A 48 évvel ezelőtt, sorban harmadikként megalakult Bükki Nemzeti Park, mint az ország első erdős nemzeti parkja, hamar felismerte az erdős területek természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségét – részletezte az igazgató, aki így folytatta: ugyanezen felismerésből jött létre működési területe részeként, 1985-ben, 12.000 hektárral a Mátrai Tájvédelmi Körzet, mely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A mai nyitórendezvény egyben ezen évforduló előtt is tiszteleg.
Elhangzott: a Mátra térségében különösen jelentős természeti értékek találhatóak, már 1954-ben, a parádsasvári ősjuhar védetté nyilvánítása fókuszba helyezte a Mátra élővilágát.
Az igazgató áttekintéséből megtudtuk továbbá, hogy a Mátrai Tájvédelmi Körzet megalakuláskor kis létszámmal, ám annál nagyobb elhivatottsággal és lelkesedéssel látta el természetvédelmi feladatait. Később a nemzeti parkok javaslatokat tehettek arra, melyek azok a kritikus területek, ahol fontos, hogy a természetvédelem érdekei sikeresen érvényesüljenek. Elindultak a pályázati lehetőségek: így 2007-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak lehetősége nyílt rá, hogy nagyobb léptékű, mintegy 5,4 milliárd forintos európai uniós támogatással, 38 természetvédelmi feladatellátást segítő projektet vigyen véghez működési területén. 2014-ben 26 nyertes pályázattal további 10 milliárd forintból valósulhattak meg környezet- és természetvédelmi fejlesztések.
– A pályázati ciklus jelenlegi időszakában Igazgatóságunk 8, illetve 9 projekt tekintetében 3,1-3,3 milliárd forintot tud felhasználni, kifejezetten természetvédelmi célokra – mondta.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a természetvédelmi feladatok sikeres teljesítéséhez kiemelten fontos a természeti értékek, a természetvédelmi tevékenység megismertetése, a környezeti nevelés is, mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A Mátrában ennek biztosítása érdekében jött létre – szintén európai uniós forrásból – 2022-ben a Harkály Ház, mely ma már a BNPI környezeti nevelési feladatainak egyik fontos helyszíne.
Rónai Kálmánné kiemelte: az Igazgatóság nagy elkötelezettséggel dolgozik ebben a pályázati ciklusban is. A jelen KEHOP PLUSZ projekt érdekében végzett mikrofejlesztések az érintett mátrai települések külterületein jelentős eredménynek számítanak a természet-helyreállítási feladatok nagy egészét tekintve. A mátrai projekttel együtt a BNPI közel 900 ezer hektáros területének minden tájegységében megvalósul fejlesztés, így mindenütt tudunk tenni azért, hogy értékesebb környezetet teremtsünk.
A Mátra ugyanakkor kiemelt turisztikai célpont is, ezért az önkormányzatoknak is fontos, hogy rendezett környezetben, stabilan fenn tudják tartani természeti értékeiket, megőrizni azokat a jövő generációi számára – foglalta össze gondolatait.
A nyitórendezvényen dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára kiemelte, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mátrai tájegységében már jelentős összegeket fordítottak értékes élőhelyek megóvására. A most induló, csaknem 120 millió forintos élőhely-rekonstrukciós projekt célja a hegylábi és hegyi rétek természetes állapotának helyreállítása.
A jelenlegi fejlesztés a gyepes élőhelyek rehabilitációját, inváziós növényzet irtását, kézi bozót- és cserjeirtást, szárzúzást, valamint kézi és gépi kaszálást foglalja magába, összesen 25 helyszínen, 70 hektáron. A beavatkozások eredményeként mintegy 50 hektáron javul a kis kiterjedésű, de különösen értékes élőhelyek természeti állapota. Ahol a legeltetés vagy kaszálás nem ideális, ott alacsony költségű természetvédelmi kezelésekkel történik a fejlesztés. A parádi térségben a megközelíthetőség érdekében 2,5 kilométer hosszú földutat stabilizálnak, hogy a munkagépek bejussanak, és a bálák elszállítása gördülékeny legyen. A hatékonyabb munkavégzéshez szükséges gépeket és eszközöket is beszereznek – fejtette ki Rácz András.
Kitért arra is, hogy országos szinten évente 400 ezer gyerek és felnőtt vesz részt a nemzeti parkos környezeti nevelési programokon. Az Igazgatóság mostani korszerűsítésének egy része is ezt szolgálja. A hegyi rétek élővilágát bemutató interaktív játékok, foglalkoztató füzetek, valamint kisfilm is készül, melyeket a mátrafüredi Harkály Ház környezeti nevelési programjain mutatnak majd be.
A fejlesztéseket Gyöngyös város képviseletében Szókovács Péter, Gyöngyössolymos képviseletében Szolcsák Gyula Zsolt, Mátraszentimre képviseletében pedig Előházi Péter polgármesterek is üdvözölték köszöntő beszédükben.
A továbbiakban Borbás Gabriella, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pályázati referense, valamint Urbán László természetvédelmi őr, a Mátrai Csoport vezetője adott előadásában átfogó képet a projektről.
A nyitórendezvény délutánján az érdeklődők terepi programon is részt vehettek a Sár-hegyen és Gyöngyössolymos külterületén, a Tarma-réten, mint érintett projekthelyszíneken, amely során a BNPI szakemberei a fejlesztésről és a jövőbeli elképzelésekről további tájékoztatást adtak.
