Keleti madárvendégek a Borsodi-Mezőségben 2021.11.15. 10:39

A hazai terepmadarászok számára az év legizgalmasabb időszakai közé tartozik az őszi madárvonulás. Ez idő tájt megnő az esélye annak, hogy a gyakoribb madárfajok mellett egy-egy ritkább is a szemünk elé kerüljön. Az idei ősszel két ilyen madarat is megfigyelhettünk a Tiszabábolna melletti Nagy-Szék-lápán.

Október második hétvégéjén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott munkatársa, Szitta Tamás madarakat fotózott a területen, mikor is egy nagyméretű, fura színű „kacsára” lett figyelmes. Ugyan a madár meglehetősen távol, a tó túloldalán úszott, de ennek ellenére egyértelműen felismerte, hogy egy vörös ásólúddal (Tadorna ferruginea) van dolga. A fajnak ez volt az első megfigyelése a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben.

Bizonyítófotó a tiszabábolnai vörös ásólúdról (Fényképezte: Balázsi Péter)

A vörös ásólúd Észak-Afrika és Eurázsia mediterrán, sivatagi és sztyeppi területeinek madara. Nevét színéről és jellegzetes költési szokásáról kapta, miszerint leginkább földi üregekben szeret fészkelni. Európa-szerte kedvelt díszmadár, valamint többfelé előfordulnak vadon megtelepedett állományai is. Ezért valószínű, hogy a hazánkban évente megfigyelt néhány példány egy része fogságból szökhetett meg. Így hát elképzelhető, hogy a közel egy hetet itt tartózkodó madár sem vad eredetű volt. Ám ennek a feltételezésnek ellentmond, hogy vonulási időszakban került elő, meglehetősen félénken viselkedett és tenyésztői gyűrűt sem viselt a lábán. Mikor nem a tavon szűrögetve, csipegetve táplálkozott, akkor legszívesebben a parti növényzet takarásában tartózkodott, ami jelentősen megnehezítette a megfigyelését. A vörös ásólúd Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

A repülő ásóludak könnyen felismerhetőek (Fényképezte: Kovács Norbert)

Október 21-én, a szokásos csütörtöki daru (Grus grus) számlálásra készülve vizslattam a leszáradó szikes tavon lévő madarakat, mikor is a bíbicek (Vanellus vanellus) között egy már régóta áhított, ám mégis váratlan madárra lettem figyelmes. Ez a madár pedig nem volt más, mint a világszerte kritikusan veszélyeztetett lilebíbic (Vanellus gregarius) egy fiatal példánya!

Bizonyítófotó a Nagy-Szék-lápán látott lilebíbicről (Fényképezte: Balázsi Péter)

A lilebíbic Közép-Ázsia sztyeppéinek emblematikus költőfaja, melynek csökkenő számú világállományát mindössze 11200 példányra becsülik. Jól felismerhető jellegzetes fejmintájáról, valamint röptében a szárnyán lévő fekete-fehér háromszögekről. Nálunk leginkább az őszi vonulása során jelenik meg, mikor is bíbiccsapatokba keveredve tart afrikai, illetve dél-ázsiai telelőterülete felé. Tavaszi megfigyelései jóval ritkábbak, és általában nem látnak többet évi 1-4 egyednél (az eddigi összes magyarországi adata 40 alatt van).

Fiatal lilebíbic (Fényképezte: Kókay Bence)

Ez a példány viszont nem csak a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetre volt „új faj”, hanem egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is. A találást követő két nap délutánján még meg lehetett figyelni a tavon ezt a bíbicek között pihenő impozáns partimadarat, majd az érkező fronttal együtt ő is továbbállt. A lilebíbic Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500 ezer forint.

Szerző: Balázsi Péter

Felhasznált irodalom:

http://birding.hu/doc/NB2016.pdf

http://birding.hu/doc/NB2018-2019.pdf

http://datazone.birdlife.org/species/factsheet/soc...

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatba...

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatba...

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom