„Gyűjtik a csordákat, hajtsák a marhákat” 2021.04.23. 09:29

Szent György ünnepe, a valódi tavasz kezdete.

A pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye volt április 24-e, Szent György-napja. Hagyományosan ezen a napon történt az állatok első kihajtása is téli szálláshelyeikről, valamint a pásztorok, béresek fogadása és ettől a naptól számították az igazi tavasz kezdetét. A Szent György-nap egy ősi pásztorünnep volt, ezért ehhez a naphoz számos hiedelem és népszokás is kapcsolódik. Gyakori volt például, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtották keresztül, s azt tartották, hogy a jószágok ettől olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Fotó: Horkay Ágnes

A kihajtás - a közhiedelemmel ellentétben - nem egy konkrét nap, hanem egy több hétig tartó folyamat, amit számos tényező befolyásolhat. Ezek közül a legfontosabb a legelők állapota és az időjárás alakulása. A gyepterületek növekedési erélyét és a talajszerkezetét nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulása. Ezekre a tényezőkre a védett természeti területek kezelése során fokozottan figyelnünk kell, hiszen a nagytestű állatok a vizenyős, laza talajon nagy taposási kárt okozhatnak, ezáltal károsíthatják a gyepvegetációt is. A batúzi állatállománnyal legeltetett területeinken kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele, mivel az itt található Nagy-szék és a Kisecséri-legelő dűlők nem csak tájképileg kiemelkedő értékek, de számos olyan botanikai és zoológiai ritkaságnak is otthont adnak, melyek speciális kezelést igényelnek. A tájegység egyik legjelentősebb zoológiai értéke a magyar szöcskeegér (Sicista trizona), amelynek itt található egyetlen ismert hazai állománya. Emellett több védett madárfaj számára is élőhelyet biztosítanak ezek a gyepek, ilyen például a kék vércse (Falco vespertinus) vagy a parlagi sas (Aquila heliaca) is. Ezen fajok védelme érdekében, a táj elsődleges kezelési eleme a legelőre alapozott extenzív állattartás. A természetvédelmi kezelésként alkalmazott legeltetés során nemzetközileg elterjedt módszer az ősi jellegű, ellenálló, ún. génbank háziállatfajták használata. Igazgatóságunk a gyepek megfelelő állapotban tartását, a térségre jellemző őshonos állatfajtákkal - furioso - north star fajtájú lovakkal, valamint a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták közé sorolt magyar merinó juhokkal, a szintén az előbbi kategóriába sorolt magyar tarka szarvasmarhákkal és a nem rég érkezett kárpáti borzderes szarvasmarhákkal- valósítja meg.

Fotó: Horkay Ágnes

Állattenyésztési szempontból a kihajtással kapcsolatos előkészítő munkák valójában már sokkal korábban, az előző év őszén elkezdődnek a legelők tisztításával, ápolásával, majd folytatódnak a kihajtás előtt az állategészségügyi és egyéb technológiai kezelésekkel (pl.: fülszámozás, az esetlegesen elhagyott fülszámok pótlása, lovak körmölése). Tavasszal pedig minden állatfajnál fontos technológiai lépés a legelőhöz, a friss fűhöz szoktatás. Ami azt jelenti, hogy a végleges legelőn tartózkodás időszakát megelőzi egy 1-2 hétig tartó, napi kétszeri rövidebb időtartamú legelési időszak. Idén áprilistól 96 magyar tarka szarvasmarha, 60 kárpáti borzderes szarvasmarha, 130 furioso north-star fajtájú ló és 400 merino juh veheti birtokba a pusztát.

Gál Renáta

természetvédelmi referens

Területkezelési és Birtokügyi Osztály

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom