Barlangok, ásványok és őslények: Ilyen volt a III. Bükk-vidék Geopark előadóülés 2026.06.01. 16:10

Harmadik alkalommal rendezett szakmai előadóülést a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark „Bükki rétegek: tájak, történetek, geológia” címmel május 29-én a miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban. A rendezvény az Európai Geoparkok Hete nemzetközi programsorozathoz és a június 1-jei Vulkánok Napjához is kapcsolódott.

Az immár harmadik alkalommal megrendezett esemény célja a térség gazdag földtani örökségének bemutatása, valamint a geológiai és természeti értékek védelmének népszerűsítése volt. Az előadóülésen több új kiadványt is bemutattak a résztvevőknek. Rónai Kálmánné, a Bükk-vidék Geopark munkaszervezeti feladatait ellátó Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: az előadóülés hagyománnyá vált azóta, hogy a geopark 2024-ben elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet.

A rendezvényen neves kutatók és szakemberek mutatták be a Bükk-vidék változatos geológiai és természeti örökségét. Dr. Lengyel György (MNMKK) a Szeleta-barlang legfrissebb kutatási eredményeit ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi vizsgálatok során a 2002-es feltárás rétegeit elemzik, amelyekből jelentős mennyiségű medve- és bölénycsont, mamutagyar, valamint emberi DNS-maradvány is előkerült. A modern vizsgálati módszerek segítségével a leletek pontos kormeghatározása is lehetővé vált, ami fontos régészeti kérdések megválaszolását segítheti. A kutatások a faszénmaradványok alapján az egykori növényzet feltérképezésére is kiterjednek. A Szeleta-barlang legismertebb leletei továbbra is a babérlevél alakú lándzsahegyek.

Czuppon György (HUN-REN CSFK) a Szent István-barlangban zajló paleoklimatológiai kutatásokat mutatta be. Előadásában kiemelte: a cseppkövek természetes archívumként őrzik a múlt klímaviszonyait, rétegeik vizsgálatával pedig rekonstruálhatók az egykori hőmérsékleti változások.

Fehér Béla, a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője a Bükk hegység ásványvilágáról tartott előadást. Elmondta: a múzeum őrzi Magyarország legteljesebb ásványgyűjteményét, amely mintegy 22 ezer tételből áll. Bár a Bükk ásványtanilag kevésbé gazdag térség, több olyan ritkaság is előfordul itt, amely hazai vagy akár nemzetközi szinten is különlegesnek számít.

Fodor Rozália, a Mátra Múzeum igazgatója „Őslények a Bükkből” című előadását Dávid Árpád emlékének ajánlotta, aki a bükki üledékes kőzetek életnyomait kutatta. Az előadás bemutatta többek között a nagyvisnyói agyagpalákban talált táplálkozási és tenyésztési nyomokat, valamint a Noszvaj és Eger környéki lelőhelyek jelentőségét.

Farkas Csilla, a Dobó István Vármúzeum kutatója Legányi Ferenc munkásságát és kiemelkedő gyűjtőtevékenységét ismertette. A mintegy 200 ezer darabos gyűjtemény nemzetközi és hazai szinten is jelentősnek számít.

Veres Zsolt geológus, geotúra-vezető és a „Kövek mesélnek” oldal szerkesztője bemutatta a most megjelent kiadványt, amely a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark 50 legfontosabb geoértékét ismerteti.

Dr. Várnai Judit író a „Noszvaj huszonhét arca” című, idén megjelent könyvét mutatta be. A kötet Noszvaj település történeteit és lakóinak sorsát dolgozza fel személyes történeteken keresztül.

A rendezvény a Vulkánok Napjához kapcsolódó közös szakmai blokkal zárult. A három magyar UNESCO Globális Geopark képviselői – Ancsin Gergely (Bakony–Balaton Geopark), Szarvas Imre (Novohrad–Nógrád Geopark) és Kereskényi Erika (Bükk-vidék Geopark) – területük vulkanikus örökségét mutatták be. Az eseményen bemutatták azt a nemrég megjelent nemzetközi kiadványt is, amely az Európai Geoparkok vulkáni legendáit gyűjti össze. A kötetben mindhárom magyar geopark története magyar és angol nyelven is helyet kapott.

A kiadvány ingyenesen letölthető a honlapunkról: https://www.bukkvidekgeopark.com/hu/kiadvanyok-1

Megyeri Balázs
Megyeri Balázs
Geopark szakmenedzser
Zachar Györgyi
geopark szakmenedzser

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom