Gólyahír Hatvanból – avagy nem minden történet látszik a kamerákon túl… 2026.05.26. 11:00

Múlt pénteken (május 22.) a Hatvanban található, webkamerával megfigyelt fehér gólya (Ciconia ciconia) fészekből egy fióka mentésére került sor. A kis gólyát a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre Igazgatóságunk egri mentőhelyére szállította, ahol tapasztalt szakemberek gondoskodnak róla. A fióka jól van.

A webkamerával megfigyelt hatvani gólyafészek (Felvétel: BNPI)

A történet kapcsán azonban fontos beszélnünk a kevésbé látható, „nem bekamerázott” gólyafészkek világáról is. Sajnos nem minden fióka nő fel. Előfordulhat, hogy a leggyengébb kis gólyák elpusztulnak, vagy a szülőmadarak eltávolítják őket a fészekből. Ezek nehéz pillanatok, de a gólyák természetes viselkedésének/életének részei.

A mentőhelyeken/nemzetipark-igazgatóságokon dolgozó szakemberek minden esetben a lehető legjobb döntést próbálják meghozni, ugyanakkor még a legnagyobb odafigyelés mellett sem lehet minden „legkisebb” gólyafiókát megmenteni. Előfordulhat, hogy egyes mentett madarak később is gyengébbek maradnak, maradandó problémákkal élnek tovább, és már nem térhetnek vissza a természetbe. Sajnos minden évben találkozunk ilyen gólyákkal Igazgatóságunk egri madármentő állomásán, és úgy gondoljuk, hogy egy vadon élő madár számára a természetes élet és a szabad repülés jelenti az igazi életminőséget…

Kérjük azokat az önkormányzatokat, amelyek a jövőben gólyakamerák telepítését tervezik, hogy a kihelyezés előtt mindenképp egyeztessenek az illetékes nemzetipark-igazgatósággal és az áramszolgáltatóval is. Az online követhető gólyafészkek sok esetben jelentős számú lakossági bejelentést eredményeznek, a ténylegesen szükséges mentések és beavatkozások pedig csak összehangolt szakmai együttműködéssel valósíthatók meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a fehér gólya fokozottan védett madárfaj, ezért a fészkek megfigyelésére szolgáló kamerák kihelyezése előtt szükséges a természetvédelmi hatósággal történő egyeztetés is!

Mit tesz a természetvédelem a gólyák védelméért?

A természetvédelem munkája túlmutat egy-egy madár megmentésén. A nemzetipark-igazgatóságok feladata nemcsak az egyes védett, sérült állatok ellátása, hanem azoknak a veszélyforrásoknak a csökkentése is, amelyek a gólyákat és más védett madarakat hosszú távon veszélyeztetik. Ezért dolgozunk többek között a problémás vezetékszakaszok felmérésén, madárbarát átalakításán, a biztonságos fészkelőhelyek kialakításán és az élőhelyek megőrzésén, fejlesztésén is. Ezek a természetvédelmi munkák sokszor nem láthatók kamerákon vagy közösségi felületeken, mégis rengeteg madár életét segítik. Fontos megérteni, hogy a természetben nem minden fióka nő fel, és nem minden mentett madár kapja vissza a szabadságát. A felelős természetvédelem ezért nem arról szól, hogy mindenáron megmentsünk minden egyes egyedet, hanem arról, hogy minél több állat számára biztosítsunk hosszú távon biztonságos életfeltételeket a természetben.

A hatvani gólya fióka szállítás közben (Fotó: Egri mentőközpont)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egri mentőközpontjáról

2020 óta fogadunk sérült vagy segítségre szoruló védett állatokat Egerben. Évente több mint 500 állat érkezik hozzánk, köztük minden évben fehér gólyák is. A mentőhelyen arra törekszünk, hogy a nálunk nevelkedő madarak a lehető legkevesebb emberi kapcsolattal találkozzanak, s így később sikeresen visszatérhessenek a természetbe. Szabadon engedés előtt minden gólya ornitológiai gyűrűt kap, amely segíti későbbi azonosításukat. Ennek köszönhetően idén is kaptunk híreket a tavaly a mentőhelyünkről szabadon engedett gólyákról.

Az állatok állapotáról nincs kapacitásunk egyenként és napról napra beszámolni, viszont az évben több honlaphír, videó és poszt is születik a mentőhely életéről az Igazgatóság kommunikációs felületein. Tevékenységünkről az illetékes természetvédelmi hatóságot részletesen tájékoztatjuk - többek közt a fokozottan védett fehér gólyák sorsáról/szabadon engedéseiről is. (Például: Gólya, gólya, gilice... – Útra keltek „a mi gólyáink” is!)

Kérjük a bejegyzésben foglaltak tiszteletben tartását. Köszönjük.

A gólyamentések vonatkozásában egyúttal hálásan köszönjük az Igazgatóságunk működési területén működő mentőhelyek elhivatott munkáját, valamint köszönjük az áramszolgáltató együttműködését.

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom