Folytatjuk a szalakóták életét bemutató élő közvetítést! 2020.05.13. 12:22

2020-ban is nyomon követhetjük „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” (LIFE13/NAT/HU/000081) című fajvédelmi programunk keretén belül hazánk egyik legszínpompásabb madarának, a szalakótának (Coracias garrulus) az életét.

A szalakóta csóka nagyságú, kék és gesztenyebarna színben pompázó, a füves pusztai élőhelyeket kedvelő ragadozó életmódot folytató madárfaj. Természetes módon harkályfélék, elsősorban zöld küllő (Picus viridis) és fekete harkály (Dryocopus martius) által vájt faodvakban költ, csakhogy az idős, odvasodó faegyedek egyre ritkábban állnak rendelkezésükre. A fogyatkozó fészkelőhelyek pótlására azonban rendkívül jól beváltak az ún. „D” típusú odúk, melyek kihelyezésének köszönhetően mára már erős, egyre növekvő állománya jött létre a szalakótáknak hazánkban. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

A szalakóta (Fotó: Jakab Sándor)

Szalakótafiókák az odúban (Fotó: Soós Gábor)

A Szalakóta LIFE+ pályázat új távlatokat nyitott a szalakóta odúk „kihasználásában”, és így a faj költés- és táplálkozásbiológiájának mélyrehatóbb megismerése céljából megkezdtük egy bekamerázott odú élő közvetítését. A 2018-ban indult adás sok izgalmas és drámai pillanatot nyújtott a nézők számára, hiszen gondoljunk csak arra, hogy milyen érdekes volt a madarak megjelenése, tojásrakása, megtudtuk, hogy az egyes párok elfoglalják egymás odúit, de még kipakolják egymás tojásait is vagy éppen milyen hasznos információhoz jutottunk a fészket kifosztó nyest megjelenése kapcsán, ami rávilágított a természet rendjét képező veszélyforrások egyikére is.

Nyest kifosztja az odút (Fotó: BNPI)

A 2019-es közvetítés technikai okok miatt sajnos kevéssé lett sikeres, hiszen egy már rendkívül kései fészekaljat rejtő odú elé helyeztük ki a külső kamerát, amit szerencsére elfogadott a szalakóta pár, azonban ismeretlen okok miatt pár nap után a szülők abbahagyták az etetést és a fiókák elpusztultak. Így a tavalyi közvetítés sajnos igencsak kérészéletűnek bizonyult.

Az idei évben a kamera rendszer a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet egyik jól bevált, évek óta szalakótáknak otthont adó odújához lett kihelyezve 2020. május 4-én. Az eseményeket a kezdetektől nyomon követők láthatták, hogy egy seregély pár foglalta el az odút, ahol a tojó 4 tojást rakott. Május 10-én viszont megérkeztek az odú „jogos tulajdonosai”, akik hozzá is láttak az önkéntes házfoglalók kilakoltatásához. Ezek a jelenetsorok rendkívül izgalmas perceket nyújtott és bár meg kell hagyni, hogy a seregélynek nem sok esélye volt, azért derekasan küzdött a maradásáért. A csetepatét követően a külső kamera felvételein látható volt, hogy a seregély még tett néhány gyenge próbálkozást az odú visszafoglalására, de aztán jobbnak látták odébb állni. Este ismét bemerészkedtek az odúba, azonban csupán az üres fészek fogadta őket. A belső kamera felvételein látszott, hogy a kilakoltatást követően a szalakóta elfogyasztotta, illetve kihordta a seregély tojásokat az odúból. Ha esetleg lemaradtak ezekről a jelenetekről, akkor az alábbi videókon nézhetik vissza a szalakóták belépőjét.


Reméljük, hogy még sok érdekes és izgalmas jelenetet láthatunk a szalakóták életéből. Egyelőre még ismét a seregélyeket láthatjuk a felvételeken, de a szalakóták is a közelben vannak. Bízunk benne, hogy sikeres költést követhetünk nyomon, és újabb információkat szerezhetünk a fajról.

A közvetítés a Filmdzsungel Kft. jóvoltából valósul meg egy youtube csatornán keresztül. A közvetítés a cég honlapján is nyomon követhető, ahol a nézők kommentálhatják is az eseményeket. A felvételeket egy, az odú elé kihelyezett külső és egy, az odúba rakott belső kamera is közvetíti, melyek közt nézetet váltani a kép jobb alsó sarkában lévő mappaszerű, oda-vissza nyíllal jelölt ikonnal lehet.

Reményeink szerint a szalakóták költése teljes folyamatában, a tojásrakástól a kirepülésig nyomon követhető lesz, és természetesen rendszeresen tájékoztatjuk majd a nézőket a jelentősebb eseményekről.

A szalakóták megjelenése és a seregélyek kilakoltatása

Kapcsolódó

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022.08.23. 15:40
Ipolytarnoc; Unser Aufenthalt im Nirgendwo[26.5.2022- 5.6.2022.; 28.6.2022.-7.7.2022]Während unseres Freiwilligendienstes wohnten wir insgesamt einen Monat in Ipolytarnóc, einmal Anfang Juni und einmal Anfang Juli. Das Visitorcenter gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark wird aber vom Direktorat mitverwaltet. Wir wohnten in einem der Gästehäuser am Waldrand und hatten immer mal wieder pelzigen Besuch durch den dort lebenden Kater. Unsere Arbeit war etwas anders als im Direktorat, wir saßen nicht im Büro sondern waren meist draußen unterwegs. Bevor wir nach Ipolytarnóc fuhren gab uns Balázs Excel Tabellen über verschiedene Wanderpfade rund um Ipolytarnóc. Unsere Aufgabe war die Pfade abzulaufen, die Infotafeln mit einem GPS-Gerät zu markieren und alles mit Fotos festzuhalten. Anschließend trugen wir alle Auffälligkeiten in den Tabellen zusammen. Eine weitere unserer Aufgaben war etwas sehr besonderes, Ipolytarnóc ist für seine Fülle und Qualität an Fossilien bekannt und noch ist längst nicht alles freigelegt. Wir durften die Ausgrabungen weiterführen und uns selbst als Archäologen versuchen. Die Arbeit machte viel Spaß aber natürlich war auch die Umgebung traumhaft schön. Unsere Unterkunft befand sich mitten im Wald, was wir durch kleine Ausflüge und Spaziergänge nutzen Während unseres zweiten Aufenthaltes fand die Reevaluation statt, mehr dazu können sie im Blogeintrag „Hoher Besuch in Ungarn“ lesen.
Tovább olvasom
2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom