Mert a vulkánok is megérdemlik, hogy tavasszal virágba boruljanak 2022.09.14. 15:37

  1. Hírek
  2. Mert a vulkánok is megérdemlik, hogy tavasszal virágba boruljanak

Mint minden évben, most is gyepkezelési munkákat végeztünk a verpeléti Vár-hegyen. A Tarnaszentmária község határában található szerény kis dombocskáról, valószínűleg kevesen gondolnák, hogy valójában milyen különleges természeti érték, pedig mind földtani, mind pedig botanikai ritkaságokban igen gazdag, így 1975 óta védett.

A névadó várnak sajnos ma már nyoma sincs, mert a huszadik század elején a környékbeliek elbontották, vagyis az addig megmaradt köveit széthurcolták. Ezután a hegyen kőkitermelésbe kezdtek, melynek során feltárták hazánk egyetlen, csaknem eredeti épségben megmaradt vulkáni kúpját. A Vár-hegy valójában egy úgynevezett parazitavulkán, más néven járulékos kráter – vagyis nem itt volt a fő lávacsatorna, hanem egy meglévő vulkán oldalából nőtt ki. Ehhez hasonlóak napjainkban a szicíliai Etna oldalain láthatók.

A hegy a földtani értékei mellett botanikai jelentőséggel is bír. Számos védett növénye között van a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), a Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a nagyezerjófű (Dictamnus albus) és a piros kígyószisz (Echium maculatum). A hegyen a legeltetés hiánya miatt kialakuló cserjésedés a lejtősztyepp élőhelyek degradálódását, megszűnését, így az árnyékolásra érzékeny lágyszárú fajok eltűnését eredményezheti. Az évről évre elvégzett területkezelési munkáink – a cserjeirtás és kaszálás – célja, az egykori hagyományos tájhasználat révén létrejött gyepes élőhelyek helyreállítása, és így a cserjésedés visszaszorítása.

Gyepkezelés a Vár-hegyen - Galéria

Kökény-tükrösdíszbogár (Capnodis tenebrionis)
Imádkozó sáska (Mantis religiosa)
Kökény-tükrösdíszbogár (Capnodis tenebrionis)
Zöld gyík (Lacerta viridis)

Fontos kiemelni, hogy a kezeléseink során nem célunk a Vár-hegy teljes területén cserjeirtást végezni, hiszen a bokros élőhelyek sok más élőlénynek otthont adnak, melyek között szép számmal vannak védett fajok is. Ilyen például a kökény-tükrösdíszbogár (Capnodis tenebrionis), a kardoslepke (Iphiclides podalirius), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a fokozottan védett erdei pele (Dryomys nitedula). A cserjesávok, magányos cserjefoltok kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bírnak, így a beavatkozások során törekszünk egyfajta mozaikos élőhelyszerkezetet helyreállítani, kialakítani.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Jegyvásárlás
szerző
Gál Renáta
Gál Renáta
projekt referens
Írjon üzenetet

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05

Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.

A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.

Felső-tó

A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.

Tovább olvasom
Rejteki tanösvény (kis kör)

Rejteki tanösvény (kis kör)

2022.09.01. 10:58

A Rejteki tanösvények közül a rövidebb (kis kör), a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő, 800 m-es sétaút.

Az útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul.

Az útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be.

Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvaddal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban természetiskolai programokhoz kapcsolható.

Tovább olvasom
Cserépfalu - Mész-tető földvár tanösvény

Cserépfalu - Mész-tető földvár tanösvény

2022.09.01. 09:59

Cserépfalutól észak-északkeletre kb. 2 km-re emelkediő Mész-tetőn a késő bronzkorban (ie. 1100-800) földvárat építettek. Az erődítmény a hegyvidék peremén épült várláncolat (bükkaranyosi földvár, kisgyőri Hársas és Majorvár, sályi Latorvár stb.) tagjának tekinthető. A sánccal védett terület háromszög alakú, nyugati és keleti oldala természetes meredély, déli oldalát markáns sánc határolja. A délkelet felé folytatódó lankás hegyoldal felől mára már erősen lepusztult egyenes sánc védte a telepet. A 230 m hosszú, 10-15 m széles, jelenleg 1-1,5 m magas sánc által lezárt tér közepe erősen bemélyed, amfiteátrumszerű. Az erődítést a régészeti kutatás a Kyjatice kultúrába sorolja az előkerült cseréptöredékek alapján. A késő bronzkori – kora vaskori megtelepedés nyomai a sáncon kívül, a lankás hegyoldalban is megtalálhatók.

Tovább olvasom