Az új év első látogatói és a Miocén Park üzenete 2022.01.07. 15:33

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok területe a téli hónapok péntek-szombat-vasárnapjain is látogatható. Az új év első bekopogtatói Szigetszentmiklósról érkeztek.

Pionírjaink a geológiai tanösvény bejáratánál

A Borókás-árok világhírű geológiai tanösvényének bejáratánál Borenszki Attila szakvezetőnk fogadta az ifjú párt. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa az alsó miocén földtani alapszelvény különleges feltárásainak bemutatásával egy tovatűnt világba vezette a látogatókat. A kép tanúsága szerint már az indulásnál összehangolódtak.

A Miocén Park új évi első látogatói Szigetszentmiklósról érkeztek

A látogatásnak híre kelt és területünk makrancos cicái (akik bundájuk színe alapján Hamvas Béla és Kun Béla névre hallgatnak) is kíváncsian tekintettek az ifjú pár felé. De ez nem csoda, hiszen ők is párban vannak.

Igaz, Európa Diplomás területünk híres nevű négylábúi csak a kutatóházi térképező fúrásból fakadó forrás vizes élőhelyéig jutottak, de ott alaposan körülnéztek.

S ha már lúd, legyen kövér, a 17 millió éves rétegek lábnyomos homokkövét is megvizsgálták, Hamvas Béla kicsit merengőn, Kun Béla pedig földhöz ragadva.

Kun Béla és Hamvas Béla Ipolytarnóc egerészei

Talán nem kellene túlmagyarázni a képet, de kívánkozik a megjegyzés hozzá: valamiért Kun Béla nem akar szembe nézni a tényekkel, inkább megpróbálja tisztára mosni magát, megbánón leszegve buksiját. Bezzeg Hamvas Béla a háttérbe húzódva, de nyílt tekintettel firtatja a tapinthatón túli világot.
Akárhogy is, úgy tűnik, hogy habár a múltat nem lehet végképp eltörölni (ez nem is lenne szerencsés az Ősmaradványoknál), de Béláék itt együtt, jól megvannak.
Ők már tudják, hogy a határokon átnyúló Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark beléptető kapujánál, azaz nálunk a színre, rasszra, nemre, világnézetre és hovatartozásra különbözők is közös örökségünkre és egymásra találnak. Jöjjenek, nézzék meg bizonyítékunkat!

Békésen megférnek egymás mellett

Mindezt most pénteken lejegyezte a Miocén Ősvilág nótáriusa: - az Ásatag


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom