Amit a madárinfluenzáról tudni kell 2021.02.08. 10:25

Télen a be nem fagyott állóvizeken vízimadarak egész seregét figyelhetjük meg: récék, hattyúk, ludak nagy számban pihennek, táplálkoznak és éjszakáznak ezeken a helyeken. A nagy egyedsűrűség egyfelől biztonságot jelent számukra, másrészt viszont kedvező lehetőséget biztosít egyes betegségek terjedésére is. Ezek közé tartozik a madárinfluenza.

Miért éppen télen?

Az emberi influenzához hasonlóan Európában a madárinfluenza is erős szezonalitást mutat, főként a téli hónapokban és kora tavasszal üti fel a fejét. A kérdést globális szinten vizsgálva azonban nem mutatható ki egyértelmű ok-okozati összefüggés egyes időjárási tényezők és a fertőzések között. Indonézia például (trópusi éghajlata ellenére) egész évben érintett, bár jelentős hullámzás tapasztalható az esetek számában. A kutatók azt feltételezik, hogy a napsütéses órák száma (az emberekhez hasonlóan) a madaraknál is hatással van az immunrendszer állapotára. Vízimadarak esetében pedig a telelőhelyeken rendelkezésre álló táplálék mennyisége és minősége szintén befolyásolja az egyedek általános kondícióját és ellenállóképességét.

Téli életkép az Ipoly-völgyből: bütykös hattyúk és néhány tőkés réce egy sekély vízfolton. (Fotó: Papp Ferenc)

A madárinfluenza téli megjelenésének másik oka a madarak közötti érintkezések (a fertőzés átadási lehetőségének) növekvő számában keresendő. Ez egyrészt a vonulás során valósul meg, másrészt pedig a telelőhelyeken összeverődő vízimadár-csapatoknak köszönhető.

A récefélék nagy csapatokba verődnek a be nem fagyott tavakon, tározókon. A jégen való „sziesztázás” a récék napi programjának részét képezi. (Fotó: Papp Ferenc)

A tavakon, víztározókon összeverődő madárcsapatok változatos összetételűek: a hazánkban költő példányok mellett nagy számban jelennek meg főként az északabbi tájakról származó, a Kárpát-medencébe telelés céljából érkező madarak is. A vonulás során az egyedek nagy távolságokat tesznek meg, így távoli tájakról is behurcolhatják a fertőzést. A nagy létszámú madárcsapatok pedig kiváló lehetőséget kínálnak a betegség terjedésére.

Nem csak egy megfázás!

A madárinfluenza nem a hideg időjárás vagy a megfázás „terméke”, hanem egy vírusok által kiváltott megbetegedés. Vadon élő madarak és házi baromfik között egyaránt előfordul. A természetben élő madarak közül leginkább a vízimadarak (récék, ludak, hattyúk) körében figyelhető meg, ők a fertőzés fő terjesztői. A baromfiállományokban megjelenő madárinfluenza szinte minden esetben a vadon élő madarakkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés következménye. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabadon tartott baromfiállományokban jóval gyakoribb a megbetegedés, mint zárt tartásban.

Sok más vírushoz hasonlóan a madárinfluenzánál is megfigyelhető a tünetmentes hordozók jelensége, amely nehezíti a betegség időbeni felismerését és a sikeres védekezést.

A tőkés récék között nagyarányú fertőzöttséget mutattak ki, bár többségük csak hordozója a vírusnak. (Fotó: Papp Ferenc)

Mennyire veszélyes?

Az emberi influenzához hasonlóan a madaraknál is lázzal, bágyadtsággal, légzőszervi és emésztőrendszeri panaszokkal jár a betegség. Egyes esetekben idegrendszeri tünetek (koordinálatlan mozgás, egyensúlyvesztés, fejrázás, a fej és a nyak abnormális pozícióban vagy mereven tartása, körözés) is kísérik a madárinfluenza megjelenését. A betegség gyors lefolyású, a fertőzés következtében legyengülő madarak néhány nap alatt elhullanak. Léteznek kevésbé veszélyes vírustörzsek is, melyek alig észlelhető tüneteket okoznak, de akár teljesen tünetmentes is lehet a megfertőződött madár. Egy tőkés récéken végzett kutatás szerint a gyengébb variánsokkal való találkozás a madarak számára természetes védettséget nyújt más vírustörzsekkel szemben is.

A filmen látható bütykös hattyú állatorvosi vélemény szerint madárinfluenza-gyanús viselkedést mutat, de bevizsgáltatására nem volt lehetőségünk. (Videó: Papp Ferenc)


Hogyan terjed?

A fertőzés főként az ürülékkel (bélsárral), illetve különböző váladékokkal való érintkezés útján terjed. Házi baromfikra a fertőzött takarmány és ivóvíz jelent leginkább veszélyt. A madárinfluenza fő terjesztői a vízimadarak: főként tőkés récék és más vadréce-fajok, valamint ludak, hattyúk és sirályok. A vírus a bélrendszerben, illetve a kloáka hámsejtjeiben szaporodik, és az ürülékkel jut a vízbe. A fertőzés a vad populációk közvetítésével a baromfiállományokban is megjelenik. A vírus esetenként az embert is megfertőzheti, és az emberről emberre terjedés lehetősége sem zárható ki. A madárinfluenzától önmagában nem kell félnünk, de fontos, hogy komolyan vegyük – az igazán veszélyes fenyegetést a madárinfluenza és az emberi influenzavírus kombinálódásának lehetősége, és az ily módon esetleg létrejövő új humán influenzavírus jelenti.

Magányos nagy kócsag – a többi gémféléhez hasonlóan a természetvédelem címermadarát is érinti a madárinfluenza. (Fotó: Papp Ferenc)

Mit tehetünk ellene?

Mivel a vándormadarak a fertőzés fő terjesztői, így a madárinfluenza gyakorlatilag kivédhetetlen. Ha a vad madarak fertőzöttségét időben felismerjük, megakadályozhatjuk a betegség átterjedését a baromfiállományokra, illetve az emberre való átterjedés lehetőségét is minimalizálni tudjuk. A védekezés nem csupán a szakembereken múlik: a természetszerető emberek főleg a vízimadarak etetésének mellőzésével segíthetik a betegség terjedésének megakadályozását.

Kérünk valamennyi madárbarátot és természetszeretőt, hogy a madarak egészségére való tekintettel mellőzze a vízimadarak (récék, hattyúk, sirályok) etetését a téli időszakban.

A vadkacsák és más vízimadarak etetése egy szép gesztus, ám a madarak szempontjából fölösleges, sőt szeretetünk és gondoskodásunk ilyen módon való kifejezése kimondottan káros is lehet – gondoljunk például a madárinfluenzára. Az ember által biztosított rendszeres táplálék ugyanis egy helyre koncentrálja a madarakat, így azok nem vonulnak tovább, a csoportosulás pedig a fertőzés melegágyául szolgálhat.

A madárinfluenza egyértelmű megállapításához, kimutatásához laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. Az esetek felderítésében számítunk a laikusok, madárbarátok segítségére is. Kérjük, hogy ha beteg, furcsán viselkedő, netán elhullott vízi- vagy gázlómadarat (réce, hattyú, sirály, ill. gém, kócsag) talál, értesítsen minket! A bejelentéseket az alábbi felületeken tudjuk fogadni:

- Természetvédelmi ügyeleti telefonszám: +36 30 861-3808

- Email: titkarsag@bnpi.hu

Figyelem!

A fertőzött és elhullott madarakkal való érintkezés által mi magunk is megfertőződhetünk vagy továbbhurcolhatjuk a betegséget! Beteg madár vagy tetem begyűjtését lehetőség szerint bízza szakemberre! Ha elkerülhetetlen a madár megfogása, azt védőkesztyűben tegye!

Az énekesmadarak téli etetéséről

Egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy a madárinfluenza az énekesmadarakat is érintené. Ettől függetlenül kérjük a madárbarátokat, hogy fordítsanak figyelmet a madáretető és itató tisztán tartására – a pintyfélék és más énekesmadarak körében terjedő sárgagomb-betegség (Trichomonas fertőzés) ellen is sokat tehetünk néhány egyszerű higiéniai szabály betartásával.

További információk itt:

Téli madáretetés helyesen

Veszélyben vannak a zöldikéink?!


Felhasznált irodalom:

- Tájékoztató a madárinfluenza megbetegedésről. Összeállította: Prof. Dr. Mészáros János akadémikus, Dr. Dobi Ákos, Dr. Gönczi Gábor, Dr. Nagy Attila

http://www.bel1.semmelweis.hu/upload/seaok1bel/doc...

- Keawcharoen et al.: Wild Ducks as Long-Distance Vectors of Highly Pathogenic Avian Influenza Virus (H5N1). Emerg Infect Dis. 2008 Apr; 14(4)

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC25709...

- N. Tuncer and M. Martcheva: Modeling seasonality in avian influenza H5N1. Journal of Biological SystemsVol. 21, No. 04, 1340004 (2013). Special Issue on Modelling in Infectious Diseases

https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi...

- Latorre-Margalef et al.: Competition between influenza A virus subtypes through heterosubtypic immunity modulates re-infection and antibody dynamics in the mallard duck. PLOS Pathogens, 2017; 13 (6)

https://journals.plos.org/plospathogens/article?id...

- MME: Ne etessük a vízimadarakat!

https://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk

Bócsó Anita
Bócsó Anita
környezeti nevelő

Kapcsolódó

1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom