A repülőtérről a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetbe – Önkéntesek vigyáztak az áttelepített ürgékre 2026.08.18. 10:00

Tavaly decemberben indult el az „Életképes ürgeállomány fennmaradásának biztosítása a Pannon régióban” (CitellusLIFE) elnevezésű projekt, amelynek célja a Pannon régióban élő, fokozottan védett európai ürge (Spermophilus citellus) hosszú távú megőrzése és állományainak megerősítése.

Fotó: Hák Flóra

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a projekt három védett területet érint, ahol összesen öt helyszínen tervezünk ürge-visszatelepítést. Idén elsőként a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben került sor a visszatelepítésre, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület vezetésével.

Fotó: Soós Gábor

A repülőtérről a védett legelőre

Az áttelepített ürgék a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területéről származnak, ahol napjainkra Magyarország egyik legnagyobb ürgeállománya alakult ki. A nagy egyedszám ugyanakkor repülésbiztonsági kockázatot is jelenthet, mivel az ürgékre vadászó ragadozó madarak repülőgépekkel ütközhetnek, emellett pedig az ürgék elütése is gyakori. Innen az állatok befogása és áttelepítése több szempontból is "előnyös", hiszen az ürgék nemcsak biztonságosabb élőhelyre kerülnek, hanem a természetes állományok megerősítésében is fontos szerepet játszanak. A hatóságok iránymutatását követve a jelenleg több mint tízezer egyedre becsült reptéri állomány csupán elenyésző része került áttelepítésre. Ráadásul az áttelepített állatokat a repülőtéri forgalom által leginkább veszélyeztetett területekről fogták be.

Fotó: Sebő Ádám

Fotó: Sebő Ádám

Ürgeőrök vigyáztak az áttelepített állatokra

Az áttelepítést követő első időszak különösen érzékeny az ürgék számára, ezért felügyeletüket, éjjel-nappali önkéntes „ürgeőrök” látták el. Feladataik közé tartozott az állatok megfigyelése, a kiegészítő etetés és itatás, valamint a lehetséges veszélyforrások és ragadozók jelenlétének figyelemmel kísérése. Az önkéntes szolgálatot kora tavasszal hirdettük meg a projekt, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációs felületein.

Fotó: Tikovits Ernő

Fotó: Soós Gábor

Az ürgeőrök tudományos szempontból több értékes megfigyelést is tettek. Többek között azt tapasztalták, hogy az idei, rendkívül meleg nyári időszakban az ürgék előszeretettel használták a számukra kihelyezett itatókat. Ez azért is érdekes megfigyelés, mert ezek az állatok a folyadékszükségletüket a táplálékukból fedezik. Az ürgék számára kihelyezett eleség pedig – többek között alma és napraforgómag – természetesen más állatok figyelmét sem kerülte el. A területen élő mezei pockok (Microtus arvalis) is örömmel fogyasztottak belőle, a pockokból pedig éjszaka macskabaglyok (Strix aluco) fogyasztottak szívesen.

Ürge menü (Fotó: Hák Flóra)

Fotó: Soós Gábor

Az áttelepített állatok életének megfigyelését kamerák is segítették. Az alábbi videó a kiengedési területen működtetett „ÜrgeLeső” kamera felvételeiből mutat be néhány érdekes részletet a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület közösségi oldalán:

https://www.facebook.com/reel/1488978532985198

Az állatok jövője és állományuk nyomon követése

Fontos, hogy nyomon kövessük, hogyan alkalmazkodnak az állatok az új élőhelyükhöz, és sikerül-e megtelepedniük a területen. A továbbiakban is gondoskodunk az ürgék kiegészítő etetéséről, itatásáról, valamint a szőrmés ragadozók – a róka, az aranysakál és a borz – állományának szabályozásáról. Legközelebb szeptemberben mérjük fel a területen az ürgelyukak számát. Ez alapján képet kapunk arról, hogyan alakul az állomány az új élőhelyen. Az állatok ezután szeptember–október folyamán téli nyugalomra vonulnak, így ezt követően legközelebb tavasszal találkozunk velük.

Fotó: dr. Földes-Leskó Gabriella

De miért is védjük az ürgéket?

Az ürgét a múlt század közepéig mezőgazdasági kártevőként tartották számon, sőt, népi eledelként fogyasztották is, azonban részben a korlátlan irtás, és javarészt a tájhasználat változása miatt a számuk napjainkra drasztikusan lecsökkent. Az ürge mára világszerte veszélyeztetett fajnak számít, hazánkban 2012-ben fokozottan védetté nyilvánították, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft egyedenként.

Fotó: Soós Gábor

Köszönetnyilvánítás

Ezúton is köszönjük önkénteseink segítségét és elkötelezett munkáját! Az éjjel-nappali szolgálat, a nyári kánikulában végzett lelkiismeretes felügyelet, valamint az állatok ellátása kiemelkedően fontos volt az áttelepítés első, az állatok számára érzékeny időszakában!

Fotó: dr. Földes-Leskó Gabriella

Köszönjük: Baksay Angélának, Bodnár Katalinnak, Bukovics Diánának, Dukai Balázsnak, dr. Földes-Leskó Gabriellának, a Korompai családnak, Machlik Mirának, Sipos Zoltánnak, Tömösközy Dalmának, Varacskai Zoltánnak és Zám Zalánnak

Fotók: dr. Földes-Leskó Gabriella, Hák Flóra, Sebő Ádám, Soós Gábor, Tikovits Ernő

A „CitellusLIFE” c. projekt a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom