Függő-kői tanösvény

2

A Cserhát-hegység leglátványosabb andezit sziklája a Függő-kő. Keletkezése szorosan összefügg a Cserhát kialakulásával.

14-16 millió éve a Cserhát helyén tengeri üledékkel kitöltött medence helyezkedett el, amikor megkezdődött a hegységet létrehozó vulkanizmus.

Ennek következményeként kisebb víz alatti kitörések, majd óriási, szárazföldi rétegvulkánok, az üledékekben megrekedt vulkáni testek, és hosszan elnyúló kőzettelérek alakultak ki. napjainkra ezek jelentős része lepusztult, csak a maradványaikat láthatjuk. A Függő-kő a Cserhátot létrehozó vulkáni működés első szakaszában feltörő víz alatti vulkáni működés anyagát tárja fel, közvetlenül a kitörési centrum közelében.

Jegyvásárlás
Hossz: 1,01 km
Burkolat minősége: Föld: 70% (708,4 m); Murva: 10% (101,2 m); Köves: 15% (151,8 m); Aszfalt: 5% (50,6 m)
GPX letöltés KML letöltés

Kapcsolódó

Szarvaskői Geológiai tanösvény

Szarvaskői Geológiai tanösvény

2018.10.11. 16:05

Szarvaskői Geológiai Tanösvény

A település központjából induló, 9 km hosszúságú körúton földtani és felszínalaktani érdekességekkel, jura korú palából, valamint tenger alatti vulkáni kitörések bazaltjából és az egykori tengerfenék üledékeiben megrekedt gabbróból felépülő terület szép feltárásaival találkozhatunk.

A falutól délre kijelölt körút érinti a Hegyes-kő-dűlő miocén kagylós homok-feltárását, a Denevér-tárót (wehrlit-test) és a Tó-bérci kőfejtőt. Ez utóbbi földtani bemutatóhely ismertetőtáblája a mintegy 166 millió évvel ezelőtt, a középső-jurában keletkezett mélytengeri üledék összletbe nyomult gabbró-intrúziót mutatja be. A 6., 7., 8. és 9. állomáspontok az Eger-patak szurdokvölgyének jellegzetes kőzet-feltárásait (agyagpala, diabáz, mélytengeri párnaláva) mutatják be, a 10. állomás a 13. században épült szarvaskői várból nyíló panorámára hívja fel a figyelmet. A 11. állomás ismertetőtáblája az Akasztó-hegy szilikát sziklagyepének élővilágát szemlélteti.

Tovább olvasom