Szarvaskői-szurdok (áttöréses szurdokvölgy, gabbró-bányák,mélytengeri aljzat-maradványok)

Kérjük görgess

A Szarvaskő környéki sötét, párnaalakú formákat mutató kőzetek története kb. 156 millió évvel kezdődött egy jura kori, mély tengermedence szétnyíló aljzatán. A repedésekből földköpeny eredetű izzó kőzetolvadék, bazalt ömlött a felszínre, vagy a repedések mentén rekedt meg nagyobb mélységben. A tengermedence a jura időszak végére feltöltődött, a magmás képződményeket mélytengeri üledék takarta be, amely a kréta időszakban erősen összepréselődött, meggyűrődött, palásodott. A terület fokozatosan kiemelkedésével és a fedőréteg lepusztulásával kerültek felszínre a tengeralatti vulkanizmus termékei, az azonos kémiai összetételű, csak kőzetalkotó ásványaik szemcseméretében különböző bazalt és gabbró. A szarvaskői Vár-hegy és szurdoka a Szarvaskői Bazalt Formáció földtani alapszelvénye. A formáció képződményei tenger alatti vulkáni kúpok lejtőin kőzetüveg folyásokba ágyazódó lávaárak, párnaláva halmazok. Az Akasztó-hegyről szemlélve láthatjuk, hogy a láva párnák kötegekbe rendeződtek és az egykori lejtőn megcsúszva különböző irányokat vettek fel. Az Eger-patak 5-20 m magas, bazalt testekkel szegett látványos szurdoka a késő pliocén végén, kb. 2-3 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki.

Kapcsolódó