Látogatható geotóp.
A vulkáni kürt kitöltés, és a bazaltláva-folyások egymásra településének iskolapéldája.
Keletkezése, felszínalaktani jellemzők
A kúpszerű hegyeket és lapos fennsíkokat létrehozó bazaltvulkánok több szakaszban, eltérő jelleggel működtek. A nyugodtabb, lávakőzetet létrehozó működés mellett jellemzők voltak a robbanásos kitörések is, mivel a forró magma gyakran került érintkezésbe a felszínt borító idősebb kőzetek, így például az "alsó-riolittufa" és a "glaukonitos homokkő" víztartalmával. A forró tűzesőként visszahulló poranyagból bazalttufa keletkezett. A tufában a vulkáni bombák mellett gyakoriak az idősebb kőzetek zárványai is, amelyeket a felszínre törő magma ragadott magával a mélyből.
A vulkáni kúpok egy része hasadékok mentén jött létre, mint például a Salgó - Kis-Salgó (Boszorkány-kő) vonulata. A kitörések megszűnte óta eltelt néhány millió év alatt a különböző keménységű kőzetek a külső erők, elsősorban a víz, a szél és a fagy tevékenysége következtében eltérő mértékben pusztultak. A válogató lepusztítás révén nagyobb mértékben letarolt laza üledékekből és tufákból kipreparálódtak a kemény bazaltok. Utóbbiak gyakran a mélybeli magmakamrákat a kráterekkel összekötő kürtőket töltötték ki. Az így létrejött vulkáni kürtőkitöltések egyik legjellegzetesebb hazai példája a Salgó.
A Salgóbányától nyugatra emelkedő, a középkori Salgó várát hátán hordozó, kúp formájú, 625 m magas Salgó-hegy legszembetűnőbb földtani jelensége a hegyet felépítő bazalt függőleges, oszlopos megjelenése. A pliocén eleji bazaltvulkán-kitörés egy ÉÉNy-DDK-i irányú tektonikus hasadék mentén zajlott, mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt. A nagyerejű kitörési fázis két szakasza közül az elsőben izzó kőzetdarabokból és vulkáni hamuból, valamint az áttört és felszínre hozott idősebb kőzetek (homokkő, tarkaagyag, riolittufa) törmelékéből álló, gyűrűszerű sánc alakult ki, közepén a vulkáni kráterrel. Ebbe nyomult bele és ezt töltötte ki az izzó bazaltos láva a második kitörési szakaszban, amelynek kihűlése során keletkeztek a vaskos, függőlegesen álló vagy enyhén hajlott bazaltoszlopok.
Az erózió eredményeként a könnyen málló vulkáni törmelékanyag később lepusztult a vulkán pereméről, aminek következtében láthatóvá vált a ma is kitűnően tanulmányozható vulkáni kürt kitöltés. Az első szakasz vulkáni törmelékes kőzetekből és a bazaltláva-folyások egymásra településéből kialakult rétegvulkáni felépítménye a Kis-Salgó geológiai tanösvényén követhető nyomon, míg a második szakaszban létrejött bazaltoszlopok a Salgó-hegyen csodálhatók meg. A vulkáni kúp lábai körül kőtenger és kőfolyás halmozódott fel a durva lejtőtörmelékből az elmúlt 2,5 millió év során.
A Kis-Salgón találkozhatunk a legtöbb kőzetváltozattal. A tetőszintben a hasadékkitöltő bazaltnak nagyon látványos lemezes-pados elválásai figyelhetők meg, helyenként erősen hajlott, ív alakú formában. A lávakőzetet két oldalról vulkáni bombákkal telehintett bazalttufa és salakos bazalt kíséri. A Kis-Salgón jól megfigyelhető a bazalt egy sajátos jelensége, az ún. "kukoricacsövesedés". A "ragyás" kőzet a kristályosodás során és a nagy hőingadozás következtében fellépő feszültségek hatására keletkezett, ami a gömbcentrikus kristályosodási magok kis golyó alakú darabok formájában történő lepattogzását eredményezte. Az apró gömbök murvaként borítják a felszínt.
